Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 11

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – idegvédelem és helyreállítás

Raji és munkatársai a Hamburgi Neurológiai Központban végzett prospektív obszervációs klinikai vizsgálat legfrissebb követési adatait tették közzé poszter formájában. Az agyi térfogat változása sclerosis multiplex (SM) esetében a progresszió fontos markere, az utóbbi évtizedek technológiai fejlődése következtében pedig a volumetria mára rövid (6–12 hónapos) követési idővel és különálló agyi régiók vonatkozásában is alkalmazható. SM esetében az agyi atrófia topográfiai eloszlása általában nem... tovább »

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 23.

Az RT-QuIC-próba megbízhatósága

Iranzo és munkatársai a Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálják, hogy az RT-QuIC-próba képes-e hasonlóan magas szenzitivitással és specificitással kimutatni az alfa-synucleint az IRBD-s betegek liquorjából, ezzel igazolva, hogy a technológia megbízható biomarkere lehet a prodromalis szakaszban lévő alfa-synucleinopathiáknak.

Idegtudományok

2017. DECEMBER 05.

Encephalitis lethargica

Az encephalitis lethargicában elhunytak agyának boncolása hyperaemiás agyhártyákat, ödémás agyat és az agytörzs vörös elszíneződését mutatta; a legkifejezettebb eltérések von Economo szerint a substantia nigrában voltak felfedezhetők, azonban jellemző volt a széleskörű, diffúz vérzés és gyulladás is. A krónikus szakaszban elhunytak agyában atrófia és perzisztens gyulladás, az agytörzsben pedig neuronpusztulás és gliózis, valamint neurofibrillum-lerakódás volt kimutatható.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

[A szürke állomány atrófiája a preszimptomatikus huntingtonos betegekben]

KIRÁLY András, KINCSES Zsigmond Tamás, SZABÓ Nikoletta, TÓTH Eszter, CSETE Gergő, FARAGÓ Péter, VÉCSEI László

[Bevezetés - A Huntington-kór progresszív megbetegedés, melyben neurodegeneráció folyik már a korai preszimptomatikus fázistól kezdve. Különösen fontos a preszimptomatikus stádiumban a jelző biomarkerek megismerése, melyekkel a betegség progressziója monitorozható és tesztelhető a neuroprotektívnek vélt kezelés hatékonysága. Módszer - Hét, preszimptomatikus Huntington-mutációt hordozó és tíz párosított egészséges kontroll volt a vizsgálatba bevonva. Hatan a betegekből 24 hónapos longitudinális... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2015. JANUÁR 30.

Közép-Kelet-Európa első genetikai vizsgálattal igazolt dentatorubral-pallidoluysian atrófiás betege

ZÁDORI Dénes, TÁNCZOS Tímea, JAKAB Katalin, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter

Célkitűzés - A dentatorubral-pallidoluysian atrófia (DRPLA) trinukleotidismétlődés-kiterjedés által okozott örökletes neurodegeneratív kórkép. A betegség főként a japán populációban fordul elő, az európai populációban extrém ritka. A kórkép jellegzetes tünetei a cerebellaris ataxia, dementia, choreoathetoid mozgásminta, epilepsziás rohamok és a myoclonus. Bemutatjuk az első, genetikai vizsgálattal igazolt magyar DRPLA-esetet. Esetismertetés - Középkorú nőbetegünk kórképre jellegzetes tünetei -... tovább »

Lege Artis Medicinae

2014. JÚLIUS 20.

Újdonságok az időskori maculadegeneratio kezelésében

RÉCSÁN Zsuzsa

A szenilis maculadegeneratio az időskori súlyos látáskárosodás leggyakoribb oka. Mindkét szemet érintő, progresszív, degeneratív betegség. A súlyos látásromlást geografikus atrófia és subretinalis érújdonképződés okozza. Multifaktoriális betegség, kialakulásában fontos szerepet játszik a környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása. Az alapvető kockázati tényező az életkor, a családi halmozódás és a dohányzás. A betegség korai szakában a megelőzésnek és a szemspecifikus táplálékkiegészítők... tovább »

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Alzheimner-kór tüneteit akár egy évtizeddel is megelőzhetik az agyi elváltozások

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agya már akár egy évtizeddel a tünetek jelentkezése előtt zsugorodni kezdhet - egy új tanulmány szerint.

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

Nagyfejűek előnyben?

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak.

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Frontotemporalis dementia, III. rész - Klinikai diagnózis és kezelés

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzők három részből álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, előfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztető kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint terápiáját tekintik át. A dolgozat harmadik része a klinikai kórismével és a kezelési lehetőségekkel foglalkozik. A frontotemporalis dementia diagnózisa a mai napig nem megoldott kérdés. Felismerését a mentális státus és a pszichometriai tesztek eredményei,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁJUS 10.

Frontotemporalis dementia - I. rész Történet, prevalencia, klinikai elõfordulás

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzõk három részbõl álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, elõfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztetõ kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint a terápiáját tekintik át. A dolgozat elsõ része a történeti, epidemiológiai és klinikai sajátosságokkal foglalkozik. A körülírt atrófiát mutató, típusos frontotemporalis dementiát Arnold Pick írta le elõször, Alois Alzheimer pedig intraneuronális lerakódásokat... tovább »