Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale török verziójának érvényessége és megbízhatósága]

CELIK Buket , BILIK Ozlem, KOÇBILEK Deveci Zeynep , DAMAR Turhan Hale , ÖZ Didem , DENIZMEN Zeynep

[Az idős betegeknél a delírium gyakran kialakuló szövődmény, ezért fontos korai diagnózisa. A gondoskodó családtagok aktív szerepet játszanak a delírium korai diagnózisában, és hidat építenek az egészségügyi szakemberek és betegek között. Kutatásunk célja az volt, hogy elérjük az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale (I-AGeD) török verziójának érvényességét és megbízhatóságát.

Ez egy módszertani tanulmány. A minta 125 gondozóból állt, akik vál­lalták a részvételt a tanulmányban, és 60 éves vagy a feletti csípőtöréses idős be­tegeket gondoztak. Az adatokat műtét előtt és a műtét utáni 0., 1. és 2. napon gyűj­töttük össze. A skála nyelvi és tartalmi ér­vényességét elérve az ismert csoportok összehasonlítását alkalmaztuk a szerkezeti ér­vényesség eléréséhez. A ROC-görbe elemzését végeztük el a skála érzékenységének és specificitásának meghatározásához. Az elem-összeg korrelációk és az elemanalízis az alsó 27% és a felső 27% közötti különbségeken alapultak, a Kuder–Richardson 20 (KR-20) együtthatót, valamint a NEECHAM Konfúzióskálával való párhuzamos formák meg-bízha­tóságát alkalmaztuk az I-AGeD-elemek disz­kriminanciamutatóinak értékelésére.

A skála elem-összeg korrelációs együtthatói 0,54-tól 0,89-ig terjedtek, és a KR-20 együttható 0,09-tól 0,91-ig terjedt a mérési időtől függően. Az ROC-görbe elemzése szerint a skála érzékenysége és specificitása ≥ 91% és ≥ 96% volt. A párhuzamos formák megbízhatósági elemzése minden mérésnél nagyon szignifikáns, erős negatív összefüggést mutatott az I-AGeD és a NEECHAM Konfúzióskála között.

Az I-AGeD érvényes és megbízható eszköz a delírium diagnosztizálására idős török betegeknél a perioperatív folyamatok során.]

ENG 2024;77(3-4)

Klinikum

2024. FEBRUÁR 14.

hirdetés

Klinikum

2023. DECEMBER 21.

hirdetés

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az időskori elesések gyakorisága és megelőzésük lehetőségei a Covid-19-pandémia időszakában

BOROS Edit, BALOGH Zoltán

A koronavírus-járványhelyzet hatalmas kihívás elé állította az egész társadalmat és azon belül az időskorúakat. Közlemé­nyünk­ben körbejárjuk, hogy a pandémia hogyan hatott az időskorban előforduló esési sérülésekre és azok kockázati tényezőire. Tanulmányunkban igyekszünk bemutatni a koronavírus-járvány időszaka alatt kialakult traumás esetek számának az esések következtében történt változását.

HUN 2023;33(3)

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A rosszindulatú daganatos fájdalom kezelése gyógyszerekkel és idegblokádokkal

EMBEY-ISZTIN Dezső

A WHO szakértői 1986-ban fogalmazták meg a daganatos fájdalomcsillapítás alapelveit, amelynek lényege a kombinált gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert ez mindenütt kivitelezhető. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra javasolt: minor analgetikum, gyenge opioid, erős opioid, és minden esetben úgynevezett adjuváns analgetikum. Kínzó daganatos fájdalom esetén azonnal erős opioid analgetikumot kell rendelni, nem szabad szenvedni hagyni a betegeket a gyengébb szerek kombinációjával.

HUN 2023;76(3-4)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 25.

Koponya CT-vizsgálat eredményei rendellenes viselkedés miatt vizsgált idős betegekben

Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

ENG 2022;75(07-08)

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

HUN 2021;34(4)

Klinikum

2021. FEBRUÁR 05.

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

HUN

Klinikum

2020. NOVEMBER 06.

Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása

Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.

HUN