Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 141

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

PAJKOS Gábor

Az emlőrák különböző molekuláris biológiai sajátosságú és klinikai lefolyású alcsoportokra tagolódó heterogén betegség. Hagyományosan klinikai, patológiai jellemzők alapján határozzuk meg a korai emlőrákok kezelési stratégiáját, habár annak megítélése, hogy kinek előnyös az adjuváns szisztémás terápia, továbbra is nagy kihívás, és a betegek gyakran indokolatlan alul- vagy túlkezeléséhez vezet. A korai emlőrákos betegek kockázatelemzése támogatja az adjuváns kemoterápiás döntéshozatalt. Az alábbi áttekintő közlemény részletesen bemutatja hét, kereskedelmi forgalomban elérhető multigén assay kifejlesztését, validációját, amelyeknek célja, hogy hasznos prognosztikus és lehetőség szerint prediktív információkat nyújtson a korai stádiumú emlőrákos betegekről. A szerzők a tesztek analitikai, klinikai validitása és klinikai hasznossága részletes elemzését éppúgy, mint a klinikai alkalmazásukat igazoló evidenciák, összehasonlító és költséghatékonysági vizsgálatok eredményeit ismertetik.

Ideggyógyászati Szemle

2018. JÚLIUS 30.

[Az izocitrát-dehidrogenáz-mutációk szerepe a glioblastoma biológiájában és a terápiás döntéshozatalban]

KÁLOVITS Ferenc, TOMPA Márton, NAGY Ádám, BERNADETTE Kalman

[Az onkogenezis sorozatos szomatikus mutációk felhalmozódásához köthető. Számos daganat esetében megtörtént a genomikai háttér átfogó elemzése, és a glioblastoma az elsők között volt.]

Klinikum

2018. JÚLIUS 27.

A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

Sok beteg rögzíti már ma is okostelefonján az orvosokkal való konzultációit, a jövőben pedig elkerülhetetlen, hogy az egészségügyi rendszer maga végezze az orvos–beteg találkozások elektronikus rögzítését. A megfelelően menedzselt kép- és hangfelvételek alapjaiban fogják átalakítani az orvoslást.

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

VÉGSŐ Gyula, MÁTHÉ Zoltán

Mind a szervátültetés, mind az onkológia a közelmúltban olyan fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ami a transzplantáció korábban már megválaszolt, onkológiával kapcsolatos kérdéseit új megvilágításba helyezte, és szükségessé tette a válaszok revízióját. Így például, a „donor pool” bővítésének szándékával napjainkban valós kérdéssé vált, hogy mely esetekben végezhetünk szervátültetést daganatos anamnézisű donorból, úgy, hogy a tumor grafttal történő átvitelének és a recipiensben való manifesztációjának minimális legyen a kockázata. A másik, egyre gyakoribb kérdés, hogy szabad-e, és ha igen, hány év tumormentes túlélés után lehet olyan beteget transzplantálni, akinek rosszindulatú daganat szerepel a kórtörténetében. A modern immunszuppresszív kezelés eredményeként a szervtranszplantált betegek mind hosszabb ideig élnek. Az immunszupprimált állapot idejével arányosan növekszik azonban a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata, arányuk hosszú távon elérheti a 20-30%-ot is. A poszttranszplantációs „de novo” tumorok jelentőségét jelzi, hogy a transzplantált betegek vezető haláloki tényezőjévé váltak. A rosszindulatú daganatok tehát több szempontból is komoly problémát jelentenek. Megoldásuk alapfeltétele az onkológusok és a transzplantáció terén jártas szakemberek együttműködése, a megújult ismereteken alapuló közös gondolkodás és az egyénre szabott döntéshozatal.

Lege Artis Medicinae

2018. JANUÁR 20.

Pszichiátria vagy alternatíva?

ZÖRGŐ Szilvia

Globalizálódó világunk plurális egészségügyi piacán a mentális zavarok kezelésében is egyre nagyobb teret hódít a komplementer és alternatív medicina (KAM). Az egészségügyi piac mellett egy „világképpiacról” is beszélhetünk, ahol egészség- és betegségképek versengenek egymással, és a beteg ezek között igyekszik kiigazodni.

Hírvilág

2017. FEBRUÁR 14.

Molekuláris gyógyászati kiválósági központot alakítanak ki Szegeden

A molekuláris gyógyászat lehetőségeit az alapkutatásoktól a betegágyig vizsgáló kiválósági központot hoznak létre uniós támogatással Szegeden, az intézmény székhelye a lézerközpont melletti tudományos és innovációs parkban lesz.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2016;1

NAGY György

A gyulladásos reumatológiai kórképekben a betegeink életkilátásait és élet mi nőségét jórészt a cardiovascularis (CV) rizikó határozza meg. A bővülő terápiás fegyvertár birtokában egyre több kísérletes és klinikai kutatás irányul a szisztémás autoimmun betegségek és a CV kórképek sokrétű kapcsolatának vizsgálatára, továbbá szakmai ajánlások is segítik a napi klinikai döntéshozatalt.

Klinikai Onkológia

2016. SZEPTEMBER 15.

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

MUSZBEK Katalin, GAAL Ilona

Az orvos-beteg kapcsolatok patriarchális modelljétől a közös döntéshozatalig vezető út kommunikációs kihívás elé állítja mind az orvosokat, mind a betegeket. Az onkológiai betegségek területén ráadásul a kommunikáció jelentősége kiemelkedő, az orvosok, ápolók megnyilvánulásának szuggesztív ereje kiváltképp nagy. E kiemelkedő felelősség miatt rendkívül fontos, hogy a klinikai dolgozók a gyakorlatban fejlesszék magukat. A Magyar Hospice Alapítvány közel két éve indított Orvos-Beteg Kapcsolat programjának egyik fontos eredménye, hogy két klinikai centrum, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház onkológiai centrumai mondták ki a kommunikáció napi praxisban betöltött fontosságát, és tettek vállalást önfejlesztésre. A sikeres együttműködés nemcsak az orvosokon, ápolókon múlik, hanem a betegeken és hozzátartozóikon is. Számukra is tanulási folyamat a szükséges információk megszerzése, illetve annak megtalálása, hogy milyen mélységben igényelnek információkat és vállalnak döntést saját életüket illetőleg. Az a beteg, aki épp annyira tartja kézben az egészségügyi szakemberekhez fűződő viszonyait, amennyire erre igénye van, kevésbé szorong, mint aki úgy érzi, hogy csak sodródik. Ez pedig az orvosoknak, ápolóknak is sikerélményt jelent.

PharmaPraxis

2016. JÚLIUS 26.

Az aktív tanulási módszerek hatása a gyógyszerészi gondozás oktatásában

Az körvonalazódó gyógyszerészi kezelés alatt a szakirodalom a gyógyszeres kezelés felelősségteljes irányítását érti, olyan meghatározott célokra törekedve, amelyek növelik a páciensek életminőségét. A gyógyszerész ebben a modellben figyelemmel kíséri, ellenőrzi a páciensek gyógyszeres kezelését, hogy abból a lehető legtöbb előny származhasson a páciensre nézve.

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

A biológiai terápiás szerek immunogenitásának szerepe a gyakorlatban - A Figyelő 2015;1

SÜTŐ Gábor

A rheumatoid arthitis kezelésében a TNF-α-gátló biológiai terápia az egyik legjelentősebb gyógyszercsoport a hagyományos betegségmódosító szerekre nem megfelelően reagáló betegeknél. A biológiai szerek fehérjetermészetüknél fogva immunogének.