Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Ígéretes új oltóanyag a CMV ellen

A cytomegalovirus elleni, egyetlen antigént tartalmazó vakcina jelentős védelmet nyújtott a fertőzés szempontjából különösen veszélyeztetett kisgyermekes anyáknak.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Tüdőembóliával komplikált Wegener granulomatosis - esetismertetés

Egy 79 éves nőbetegnél Wegener granulomatosis talaján tüdőembólia alakult ki, az elkezdett antikoagulálás mellett azonban életet veszélyeztető vérzés jelentkezett. Az irodalmi adatok alapján igazolható kis ereket érintő vasculitisek esetében fokozott a thromboembóliás rizikó, azonban továbbra sem tisztázott ezen fokozott vérzéses kockázatú betegek thromboembóliás eseményeinek optimális kezelése.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. ÁPRILIS 20.

A veseátültetést követő cytomegalovirus-fertőzés problémája, HLA-típus és a CMV-fertőzés iránti fogékonyság

VARGA Marina

Varga Marina 1986-ban kapta meg diplomáját a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Tudományos diákköri munkáját az I. sz. Sebészeti Klinikán dr. Alánt Oszkár kutatócsoportjában végezte, ahol a szigetsejt- transzplantáció kísérletes kidolgozásával foglalkozott. Szakdolgozatát is ebből a témából írta. Az egyetem elvégzése után a transzplantáció fertőzéses szövődményeinek megoldása érdekelte, ezért 1986-tól 1995-ig az Országos Közegészségügyi Intézet (később Országos Epidemiológiai Központ) Virológiai Osztályán dolgozott, ahol hazánkban - egyedülálló módon - a transzplantált betegek virális infekcióinak diagnosztikájával foglalkoztak. Az Országos Epidemiológiai Központban szerzett tapasztalat segítségével 1994-ben a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán olyan víruslaboratóriumot sikerült kialakítania, amely megfelelő diagnosztikai hátteret biztosít a transzplantált betegek ellátásához. 2009 óta a laboratórium vezetője. Szakvizsgát szerzett 1994-ben (orvosi mikrobiológia) és 2001-ben (orvosi laboratóriumi diagnosztika). Angol és orosz közép- és felsőfokú nyelvvizsgákkal rendelkezik. 2009-ben védte meg PhD-értekezését (témavezető: prof. dr. Reusz György). Összesen 36 tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője. 1996-ban és 2005-ben az Orvosi Hetilap Markusovszkij-díjában, 2006-ban a Májkutatási Alapítvány díjában részesült. A medikusoktatás keretein belül magyar és angol diákok kórélettani laboratóriumi gyakorlati oktatásában vesz részt, és tantermi előadást is tartott. Négy szakdolgozat témavezetője volt. A Magyar Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Infektológiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság tagja, a társaságok éves kongresszusain rendszeres előadó.

HUN 2011;15(02)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)

Magyar Immunológia

2004. FEBRUÁR 15.

Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével

SZAKOS Erzsébet, SZEGEDI Andrea, SÓLYOM Enikõ, HUNYADI János

A szerzõk hat, súlyos atópiás dermatitisben szenvedõ gyermek cyclosporin A-val (Sandimmun Neoral mikroemulziós forma) történt kezelése során szerzett tapasztalataikról számolnak be.

HUN 2004;3(02)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.

HUN 2001;11(03)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Kórokozók szerepe az atherosclerosis etiológiájában és patogenezisében

VÁLYI-NAGY István, PETŐ Mónika, CSÁSZÁR Albert, VIRÓK Dezső, BURIÁN Katalin, HELTAI Krisztina, GÖNCZÖL Éva

A jól ismert rizikófaktorok (magas koleszterin szint, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohány zás) az atherosclerosisban szenvedő betegek mintegy felénél nem találhatók meg. Az athero sclerosis a gyermekkorban kezdődik. Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy bizonyos fer tőző ágensek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Számos in vivo és in vitro adat szól amellett, hogy a Chlamydia genusba tartozó Chlamydia pneumoniae baktérium és a herpesz vírusok családjába tartozó cytomegalovirus részt vehet az atherosclerosis kialakulásában. A fertő zés mindkét patogénnel már a gyermekkorban (többnyire tünetmentes formában) lezajlik. A kórokozók kimutathatók a különböző stá diumú atheroscleroticus plakkokban; az ellenük termelt ellenanyagok nagyobb százalékban és magasabb titerben vannak jelen atherosclerosis ban szenvedő betegek esetén. Mindkét kóroko zóval fertőzött kísérleti állatokban a korai athero scleroticus laesiókhoz hasonló elváltozásokat lehet kiváltani; Chlamydia pneumoniae elleni antibiotikus kezelés következményeként az experimentális atherosclerosis regresszióját írták le. Az artériafal sejtjeinek in vitro fertőzését köve tően az atherosclerosisra jellemző sejtszintű vál tozások jönnek létre. Mindezeket figyelembe véve a Chlamydia pneumoniae és a cytomegalo virus (esetleg egyéb fertőző ágens is) hozzájárul hat az atherosclerosis kialakulásához. A fertőző ágensek szerepének bizonyítása az atherosclero sis kialakulásában a betegség jelenlegi terápiáját és megelőzését döntően megváltoztathatja, további preventív kezeléssel és antimikrobiális terápiával egészítheti ki.

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Pneumocystis carinii okozta pneumonia veseátültetés után

LÁZÁR Norbert, HÍDVÉGI Márta, JÁRAY Jenő, PERNER Ferenc

A Pneumocystis carinii pneumonia a szervtranszplantáción átesett, immunszupprimált betegekben is meglehetősen ritka és nehezen igazolható szövődmény. A szerzők 843, vesetranszplantált betege közül a korai posztoperatív szakban, illetve ezt követően 8, valamint 6 betegnél merült fel a protozoon kóroki szerepe, de ezt egy alkalommal sem sikerült igazolni. Bemutatott esetükben az elvégzett virológiai vizsgálatok cytomegalovírus-infekció irányába mutattak. A kórszövettani vizsgálat során cytomegalovírus-infekcióra jellemző elváltozások nem igazolódtak; az autopsiás anyag makroszkópos és mikroszkópos képe Pneumocystis carinii okozta pneumoniát mutatott. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a prediszponált betegekben az ismertetett aspecifikus klinikai kép kialakulásakor törekednünk kell az etiológiai diagnózisra, indukált köpet és/vagy bronchusmosó folyadék citológiai vizsgálata vagy akár tüdő biopszia végzése árán is, mert megfelelő terápia és esetleges gyógyulás csak így képzelhető el.

HUN 1994;4(07)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Az AIDS patológiája 52 magyarországi boncolás elemzése

SZABÓ Zsuzsanna, CSOMOR Judit

Szerzők AIDS-ben elhunyt betegek boncolása során szerzett tapasztalatai kat foglalják össze. Ismertetik az opportunista fertőzések és malignus tumorok diagnosztizálását meghatározó szöveti kritériumokat 52 magyarországi boncolt eset kapcsán. Gyakorisági sorrendben mutatják be a betegségek morfológiai jellemzőit és szervi lokalizációit. Az infekciók közül a Cytomegalovírus-fertőzés, a Pneumocystis carinii pneumonia és a mycobacteriosisok a legjelentősebbek, malignus folyamatok közül Kaposi-sarcoma és lymphoma fordul elő. Felhívják a figyelmet az egyes diagnózisok felállításának nehézségeire, az atípusos morfológiai képre. Utalnak arra, hogy a magyarországi adatok megegyeznek a nagy összefoglaló amerikai irodalmi adatokkal. Hangsúlyozzák a kórképek ismeretének fontosságát, különös tekintettel az AIDS eddigi ritka hazai előfordulására.

HUN 1993;3(11)