Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Tudományos Tallózó

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

A preinatalis thyreoidologia gyakorlati kérdései

ILYÉS István

A szerző áttekinti a terhesség alatti anyai és magzati, valamint az újszülöttkori pajzsmirigyműködés sajátosságait. Az anyai és a magzati pajzsmirigyműködés kapcsolatát ismertetve kiemeli az anyai pajzsmirigyhormon transzferszerepét a magzati fejlődésben. Összefoglalja az újszülöttkori pajzsmirigy betegségeket és -diszfunkciókat. Elemzi az anyai pajzsmirigybetegségeknek az újszülöttkori pajzsmirigyműködésre gyakorolt hatását; kiemeli a jódhiány szerepét és hangsúlyozza az optimális jódellátás fontosságát. Foglalkozik a congenitalis hypothyreosis kérdésével, áttekinti a koraszülöttekben észlelhető pajzsmirigy-diszfunkciókat. Hangsúlyozza a terhesgondozás, az újszülöttkori hypothyreosis szűrés és a koraszülöttek pajzsmirigyműködés-vizsgálatának fontosságát.

HUN 2000;10(02)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikájában

DIÓSZEGHY Péter, BOCZÁN Judit, MECHLER Ferenc

A neuromuscularis transzmisszió károsodásának igazolásában az elektrofiziológiai vizsgálatok kiemelkedő fontosságúak. A klinikai gyakorlatban két módszer terjedt el, melyek /jól alkalmazhatók a neuromuscularis junctio károsodásának jelzésére: a repetitív idegingerlés és az egyesrost-elektromiográfia.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1995. NOVEMBER 01.

MEGVÁLTOZTATTA-E A CT- ÉS AZ MR-VIZSGÁLAT A CONGENITALIS ÉRANOMÁLIÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN AZ ANGIOGRÁFIA INDIKÁCIÓJÁT?

NÁDOR Györgyi, VADON Gábor, CSÓKÁSI Zsolt

Akut subarachnoidealis vérzés esetében a vérzéses szak első napján a 4 ér angiográfia abszolút indokolt. Azon angiomák esetében, melyek a CT- és MR-vizsgálat alapján lokalizációjuknál, nagyságuknál vagy vérellátásuknál fogva inoperábilisak, és embolizációjuk sem lehetséges, az angiográfia elvégzése - mivel a terápiát nem változtatná meg - nem indokolt.

HUN 1995;48(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Provokált myasthenia gravis és myasthenia szindrómák

SZOBOR Albert, KLEIN Magda

A myasthenia gravis régóta ismert betegség. A paraneoplasiás myasthenia szindróma jelentette a kórkép színesedését, amit a gyermekkori myasthenia szindrómák leírása tovább gazdagított. Újabban számos provokatív tényező vált ismertté, melyek myastheniát vagy ahhoz hasonló tünetcsoportot okoznak. E tényezők prototípusa a D-penicillamin, a reumatológiában használatos gyógyszer. Saját nagy beteganyagunkban tanulmányoztuk a provokatív tényezőket, így a penicillamint, a lázas betegségeket, más gyógyszereket és egyéb feltételezett kórokokat. A provokatív tényezők nyomán kialakulhat myasthenia gravis betegség, különböző súlyosságú myasthenia szindróma és spontán lezajló, átmeneti myastheniás reakció. Ezek elkülönítése terápiás és prognosztikai szempontból lényeges. Egyes esetekben már előzetesen is fennálló, enyhe, nem ismert vagy fel nem ismert myasthenia gravis igazolható gondos neurológiai vizsgálattal és diagnosztikai tesztekkel.

HUN 1994;47(01-02)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Genetikai tanácsadás a veleszületett rekeszizomhiány előfordulása után

GÖRBE Éva, FEKETE Zoltán, JEAGER Judit, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Csaba

A szerzők az izolált congenitalis diaphragmadefektus ismétlődési kockázatát vizsgálták genetikai tanácsadási anyagukban. 78 terhesség vizsgálata alapján azt mutatták ki, hogy az ismétlődés kockázata nem számottevő. Genetikai tanácsadás és ultrahang-szűrővizsgálatok védelmében azok a családok is vállalhatnak terhességet, akiknél már előfordult az izolált diaphragmadefektus.

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

HUN 1992;2(09)

Ideggyógyászati Szemle

1992. SZEPTEMBER 01.

DETERMINATION OF IMMUNOGLOBULINS OF THE SERUM IN MYASTHENIA GRAVIS

SZOBOR Albert, HANS Bräuer

Szerzők 30 myasthenia gravisban szenvedő beteg szérumában határozták meg az immunglobulinok (lgG, lgA,lgM és C3) szintjét thymectomia előtt és után, annak megállapítása céljából, hogy a műtét okoz-e változást.

HUN 1992;45(09-10)