Részletes keresés

Magyar Radiológia

2004. ÁPRILIS 20.

Nekrotizáló sarcoid granulomatosis: imitátor a mellkasban

AGÓCS Ágnes, ZIBOTICS Hilda, GREXA Erzsébet

A nekrotizáló sarcoid granulomatosis intra- és extrapulmonalis előfordulása egyaránt rendkívül ritka. A megbetegedést a tüdőben változó radiológiai megjelenés, típusos hisztológiai kép és benignus klinikai lefolyás jellemzi.

HUN 2004;78(02)

Lege Artis Medicinae

2003. MÁJUS 20.

Méhnyak- és emlőrákszűrés a magyarországi kistérségekben

SÁNDOR János, SZÜCS Mária, KISS István, BONCZ Imre, SEBESTYÉN Andor, KISS Adrienn, EMBER István

Magyarországon javulnak az életkilátások - ha nem is minden földrajzi területen -, a daganatos halálozás azonban továbbra is emelkedik. A szűréssel megelőzhető daganatok (méhnyakrák, emlőrák) halálozási tendenciája is kedvezőtlen. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk, hogyan alakult a magyarországi kistérségekben a nők részvétele a szűréseken, és milyen a viszonylagos szerepe a jelenlegi helyzet kialakulásában a nők egészség-magat

HUN 2003;13(04)

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

Az emlő-hengerbiopsziák kódolása: B1-B5

KULKA Janina, CSERNI Gábor, PÉNTEK Zoltán

Az európai protokollokhoz igazodva a magyar emlőszűrésben is elengedhetetlen a hengerbiopsziák (core-biopsziák) helyes kódolása a kórszövettani leletekben. A fizikális vizsgálat, a mammográfiás és ultrahanglelet, valamint a citológiai lelet ötkategóriás kódolásához hasonlóan indokolt a hengerbiopsziás leletek ilyenfajta kódolása, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy teljesen pontos összehasonlításokat tehessünk az egyes képalkotó vagy morfológiai vizsgálatok eredményei között.

HUN 2003;13(02)

Magyar Radiológia

2003. JANUÁR 20.

Az emlő hengerbiopsziáinak kódolása: B1-B5

KULKA Janina, CSERNI Gábor, PÉNTEK Zoltán

Az európai protokollokhoz igazodva a magyar emlőszűrésben is elengedhetetlen a hengerbiopsziák (core-biopsziák) helyes kódolása a kórszövettani leletekben. A fizikális vizsgálat, a mammográfiás és ultrahanglelet, valamint a citológiai lelet ötkategóriás kódolásához hasonlóan indokolt a hengerbiopsziás leletek ilyenfajta kódolása, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy teljesen pontos összehasonlításokat tehessünk az egyes képalkotó vagy morfológiai vizsgálatok eredményei között.

HUN 2003;77(01)

Magyar Immunológia

2002. JÚNIUS 20.

Autoimmun thyreoiditis jelenléte remisszióban lévõ Hodgkin-kóros betegeknél

BÍRÓ Edit, BAKÓ Gyula, SZEGEDI Gyula, ILLÉS Árpád

Korábban igazolták, hogy a hosszan túlélõ Hodgkin-kóros betegek esetében a hypothyreosis elõfordulása gyakoribb, amely lehet a Hodgkin-kór kezelésének, így a nyaki radioterápiának következménye, de más etiológia is felmerül.

HUN 2002;1(02)

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

Prevencióval a tüdőrák okozta halálozás visszaszorításáért

KOVÁCS GÁBOR, OSTOROS Gyula, PATAKI Géza

A tüdőrák gyógykezelése nem megoldott, ezért megnőtt a prevenció jelentősége. A primer prevenció a gyakorlatban a dohányzás mérséklését jelenti felvilágosítás vagy leszoktatás útján. Vitatott kérdés a szekunder prevenció, vagyis a tüdőrák szűrésének a realitása. Kezdik átértékelni a korábbi, elutasító álláspontot.

HUN 2001;11(04)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Az in situ hibridizáció alkalmazása az alapkutatásban és a gyakorlati orvostudományban

MIHÁLY András

Az in situ hibridizáció során hisztokémiai vagy autoradiográfiás módszerekkel specifikus nukleinsav-szekvenciákat próbálunk ki mutatni sejtekben, szövetekben vagy kromo szómákban. A módszer alapja az, hogy mesterséges úton előállított DNS- vagy RNS-szekvenciákat izotóppal, enzimekkel, biotinnal vagy digoxigeninnel jelölünk. A jelölt, egy szálú nukleinsavpróbák specifikusan kapcsolódnak a sejtmag vagy a citoplazma nuklein savjaihoz, s ez a jelenség (a „hibridizáció”) jól felhasználható a génexpresszió tanulmányozásában. A módszer segítségével vírusfertőzés szöveti diagnózisára, specifikus tumorok felismerésére és öröklődő betegségek citológiai diagnózisára is lehetőség nyílik. A nukleinsavpróbák specifikussága miatt az in situ hibridizáció a molekuláris patológia igen fontos módszerévé lépett elő. Az alábbi összefoglaló a módszer elméleti alapjairól, valamint biomedicinális alkalmazásainak lehetőségeiről nyújt rövid áttekintést.

HUN 1994;4(11)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Pneumocystis carinii okozta pneumonia veseátültetés után

LÁZÁR Norbert, HÍDVÉGI Márta, JÁRAY Jenő, PERNER Ferenc

A Pneumocystis carinii pneumonia a szervtranszplantáción átesett, immunszupprimált betegekben is meglehetősen ritka és nehezen igazolható szövődmény. A szerzők 843, vesetranszplantált betege közül a korai posztoperatív szakban, illetve ezt követően 8, valamint 6 betegnél merült fel a protozoon kóroki szerepe, de ezt egy alkalommal sem sikerült igazolni. Bemutatott esetükben az elvégzett virológiai vizsgálatok cytomegalovírus-infekció irányába mutattak. A kórszövettani vizsgálat során cytomegalovírus-infekcióra jellemző elváltozások nem igazolódtak; az autopsiás anyag makroszkópos és mikroszkópos képe Pneumocystis carinii okozta pneumoniát mutatott. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a prediszponált betegekben az ismertetett aspecifikus klinikai kép kialakulásakor törekednünk kell az etiológiai diagnózisra, indukált köpet és/vagy bronchusmosó folyadék citológiai vizsgálata vagy akár tüdő biopszia végzése árán is, mert megfelelő terápia és esetleges gyógyulás csak így képzelhető el.

HUN 1994;4(07)

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A nyirokcsomó-stádium preoperatív meghatározása nem kissejtes hörgőrákban

MONOSTORI Zsuzsanna, REPA Imre, HEILER Zoltán, KOSTIC Szilárd, EGERVÁRY Márta, BADÁR Éva

A hörgőrákos betegeknél a megfelelő terápia kiválasztásának alapfeltétele a műtét előtti pontos stádiumbesorolás a TNM-rendszer alapján. Az N1-régióban lévő áttétek a rezekció mértékét befolyásolják, míg a mediastinalis nyirokcsomó-metasztázisok jelenléte alapvetően meghatározza a műtéti tervet, sőt az exploráció elvégzését is kérdésessé teszi. 227 hörgőrákos betegnél végzett CT-vizsgálat és az azt követő thoracotomia alapján elemeztük a nyirok csomó-áttétek stádiumbeosztásának egyezését a patológiai eredményekkel. A CT-vizsgálat szenzitivitása az N2-stádiumú nyirokcsomó-csoportokban 80%, specificitása 87%, míg az N1-stádiumokban a szenzitivitás 55%, a specificitás 67% volt. A CT-vizsgálat az egyet len rendelkezésünkre álló noninvazív diagnosztikus módszer, amely viszonylag meg bízható térképet rajzol műtét előtt a kóros nyirokcsomók helyéről. Negatív CT-lelet birtokában műtét előtt a mediasztinoszkópiát fölöslegesnek tartjuk, míg pozitív esetekben mintavétel és citológiai és/vagy szövettani vizsgálat szükséges.

HUN 1993;3(12)

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A kolposzkópos és a citológiai vizsgálatok értéke a méhnyakrák preklinikai állapotainak felismerésében

PETE Imre, BŐSZE Péter, TÓTH Vera, LEHOCZKY Győző

1980 és 1991 között az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 1379 nőnél végeztünk szövettani vizsgálatot kóros citológiai és/vagy kolposzkópos lelet miatt. A kolposzkópos és citológiai leleteket a szövettani leletekkel vetettük össze, retrospektív módon a szűrőmódszer specificitási és szenzitivitási mutatóinak meghatározása céljából. A citológiai vizsgálat szenzitivitása 49%, specificitása 77% volt. A kolposzkópos vizsgálatok szenzitivitását 88%-nak, specificitását 12% nak találtuk. A két vizsgálat együttes alkalmazása esetén a fenti mutatók 96, illetve 14%-nak bizonyultak. 1. A citológiai vizsgálat alacsony szenzitivitási mutatója arra enged következtetni, hogy a citológia mint egyedüli szűrőmódszer alkalmazása esetén a dysplasias esetek közel 50%-a nem került volna felismerésre. 2. A méhnyakrákszűrés szükségességének bizonyítéka, hogy 194 tünet mentes insitu carcinoma, 40 tünetmentes mikroinvazív cervixrák és 8 korai invazív cervixrák került felfedezésre. 3. Az álpozitív és álnegatív esetek számának csökkentése érdekében a legújabb tudományos eredmények mindennapi gyakorlatba történő átültetésére lenne szükség. 4. A kolposzkópia adataink alapján hatékonyabb szűrőmódszernek bizonyult, mint a citológiai vizsgálat, de bármely szűrőmódszer veti is fel a cervix dysplasia gyanúját, szövettani vizsgálatot kell végezni.

HUN 1993;3(12)