Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 6

Hypertonia és Nephrologia

2014. SZEPTEMBER 20.

A magasvérnyomás-betegség kezelésében alkalmazott diuretikus hatású készítmények gyógyszerfelírási gyakorlatának változása 2007 és 2013 között az OEP-adatok tükrében

BARNA István, GYURCSÁNYI András

A diuretikumok közül a tiazidok a legelterjedtebben használt antihipertenzív szerek. Hosszú hatástartamuk miatt a hypertonia kezelésének ideális szerei. A tiazidszerű diuretikumok közé tartozó indapamid hosszú hatástartamú (felezési idő 14-16 óra), igen kis dózisban (1,25-5 mg) hatásos készítmény. Az indapamid elsősorban vasodilatativ hatásán keresztül biztosít erélyes vérnyomáscsökkentő hatást az arteriolaris és perifériás rezisztencia csökkentésével. Az indapamid nem befolyásolja a... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2011. ÁPRILIS 20.

Diuretikum által okozott vízmérgezés

RADÓ János, KOVÁCS Andrea

A szervezet vízforgalma normális körülmények között pontosan szabályozott. Néha azonban az antidiuretikus hormon indokolatlanul túlzott mértékben termelődik, és ha nem korlátozott a folyadékfogyasztás, vízmérgezés fejlődhet ki. Különösen paradox ez a vízhajtók szedése mellett. A 87 éves, leromlott állapotú, káliumvesztésben is szenvedő nőbetegben kánikulai időszakban klinikai vízintoxikációval járó hyponatraemia fejlődött ki a magas vérnyomás normalizálása céljából adott tiazid diuretikum... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

Vízhajtók kombinációja rezisztens hypertoniában

RADÓ János

Évtizedes nem kezelt magas vérnyomás után kialakult krónikus veseelégtelenségben furosemid, β-blokkoló, kalciumblokkoló, angiotenzinkonvertálóenzim- gátló és angiotenzinreceptor-blokkoló együttes alkalmazására rezisztens hypertonia fejlődött ki egy 60 éves férfi betegben. Tiazidvegyület és a kacsdiuretikum (furosemid) kombinációjával sikerült a rezisztens állapotot áttörni. Betegünk esetét közlésre érdemesnek tartjuk, mert a tiazidvegyület (chlorthalidon) abban a glomerulusfiltrációs... tovább »

Lege Artis Medicinae

2010. FEBRUÁR 20.

A diuretikumok közti különbségek jelentősége a hypertonia kezelésében - Fókuszban az anyagcsere-semlegesség

ALFÖLDI Sándor

Az indapamid „második generációs”, vasodilatator tiazid diuretikum. Antihipertenzív hatékonysága kis dózisban megegyezik a többi elsőként választandó antihipertenzív szerrel. A többi tiazid diuretikumtól eltérően a vizsgálatok a kis dózisú indapamid esetében nem észlelték a kedvezőtlen glükóz- és lipidhatásokat, sőt, az inzulinrezisztencia csökkentését tapasztalták hypertoniás betegeken. A hypokalaemia és a hyperurikaemia is lényegesen ritkábban fordult elő. A nagy randomizált,... tovább »

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

ALLHAT (Antihypertensive and Lipid Lowering treatment to prevent Heart Attack Trial)

MATOS Lajos

Chlorthalidon (12,5-25 mg/nap) vagy amlodipin (2,5-10 mg/nap), illetve lisinopril (10-40 mg/nap). Ha a célvérnyomást nem sikerült elérni, második lépésként atenolol (25-100 mg/nap), clonidin (2×0,1-0,3 mg/ nap) vagy reserpin (0,05-0,2 mg/nap) volt adható. Szükség esetén harmadik lépésként a terápiát 2×25- 100 mg hydralazinnal egészíthették ki.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Szisztolés hipertónia az időseknél

MATOS Lajos

Az ötéves vizsgálati időszakban az agyvérzés előfordulása 5,2% volt az aktív kezelés­ben részesülők között és 8.2% a palcebo csoport­ban. A relatív kockázat a másodlagos végpontra vonatkozólag (szívizom infarktus, koszorúér ha­lálozás) 0,73 volt, az összhalálozás szempontjából 0,87. Izolált systolés hypertensioban szenvedő, 60 évesnél idősebb betegek között az 1. terápiás lépcsőt jelentő, kis adagú chlorthalidon kezelés 36%-kal csökkentette az agyvérzés előfordulását. Az aktív szerrel kezelt... tovább »