Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1974. AUGUSZTUS 01.

Az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjenek kapcsolatáról

MOLNÁR László

Szerző ismerteti az agy vérátáramlásának és szénhydrát-anyagcseréjének leglényegesebb jellegzetességeit. Vázolja a glukose-lebontás kémiai folyamatát. Áttekinti azokat az irodalmi adatokat, amelyek a központi idegrendszer szénhydrát-anyagcseréjének és a liquor cerebrospinalis összetételének kapcsolatával foglalkoznak. Felsorolja a vizsgáló módszereket, amelyek révén az idegrendszer energiaháztartásának megítélésére lényeges adatok nyerhetők. Foglalkozik az agy vérátáramlása szabályozásának kérdésével, a szabályozásban szerepet játszó idegi és anyagcsere folyamatokkal és a közöttük levő összefüggésekkel. Részletesen tárgyalja az idegrendszer energia háztartásának kóros változásait, felismerésükben és a prognosis megítélésében használható adatokat. Megállapítja — saját tapasztalatai alapján is —, hogy a liquorban található szénhydrát-anyagcsere termékek vizsgálata révén fontos felvilágosítást nyerhetünk a kórfolyamatok károsító hatásának fokáról, de nem a kórforma természetéről.

HUN 1974;27(8)

Ideggyógyászati Szemle

1972. AUGUSZTUS 01.

Magnéziumvizsgálatok a dystrophia musculorum progressivában szenvedő gyermekek testnedveiben

DR LUDMÁNY Konrád, DR TOLNAI Alajos, DR JEZERNICZKY Judit

Dystrophia musculorum progressivában szenvedő gyermekek testnedveiben vizsgálták a magnézium eloszlását. A serum-érték és a renalis ürítés mértéke lényegében nem különbözött a kontroll-csoportétól. A liquor cerebrospinalis magnézium concentratiója értékelhetően alacsonyabb volt a normálisnál.

HUN 1972;25(08)

Ideggyógyászati Szemle

1972. MÁJUS 01.

A lues cerebrospinalis treponema próbák alapján igazolt esetei és kezelési eredményei

DR IRÁNYI Jenőné, HORVÁTH István

1. Szerzők 24 betegről számolnak be, akik jórészt discopathiával kapcsolatos gyöki tünetek miatt kerültek rehabilitatiós idegosztályra, s akiken a társuló cerebralis tünetek, valamint organikus psychés változások alapján idegrendszeri syphilis gyanúja merült fel. 2. A kórelőzményben syphilises fertőzés nem szerepelt, a complement reactiók negativok voltak, a feltételezett diagnosist a treponema-próbák igazolták. 3. A 24 betegen lefolytatott antilueses kezelés eredményeképpen 11 beteg panaszmentessé vált, 10 beteg állapota javult. 4. Cerebrospinalis lues gyanúja esetén a treponema próbák elvégzése teszi lehetővé a diagnosis felállítását és az adaekvát kezelés lefolytatását.

HUN 1972;25(05)

Ideggyógyászati Szemle

1971. AUGUSZTUS 01.

„Subclavian steal” anterograd vertebralis áramlással

DR. FRÁTER Loránd, DR. PEPÓ János, DR. BERTA Mihály

Hazai, válogatás nélküli nagy beteganyagot vizsgálva 5%-ban találtak carotis keringési zavart [4]. A cerebralis artériás insufficientia az esetek több mint 10%-ában centrifugális jellegű, vagyis az agy felé áramló vér eltérülésének következménye [8]. A subclavian steal syndromát az a. subclavia I. szakaszának elzáródása jellemzi, melyhez a distalisabb érterületek csökkent nyomása miatt a belőle eredő a. vertebralisban a véráram megfordulása csatlakozik.

HUN 1971;24(08)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚNIUS 01.

A liquor cerebrospinalis lipoproteinjeinek vizsgálata papír-elektrophoresissel különböző neuropsychiatriai kórképekben, különös tekintettel az agysorvadásra

DR. VÁMOSI Bertalan, DR. MOLNÁR Gyula, DR. ÚJVÁROSI Imre, DR. RUSZ Sándor

A szerzők 202 betegtől vett 218 liquorminta lipoprotein tartalmát vizsgálták papír-elektrophoresissel. Pathologiás lipoprotein fractio 44 beteg 4 7 liquormintájában volt kimutatható (7 praealbuminnal-albuminnal futó és 42 beta lipoprotein, 2 esetben mindkettő), minden esetben kétségtelenül szervi idegrendszeri megbetegedésben szenvedő egyéneknél. Megerősítik azokat az irodalmi adatokat, amelyek szerint a kóros liquor lipoprotein lelet mindig organikus cerebralis laesio - vér-liquor barrier zavar és/vagy idegszövet leépülés jele.

HUN 1971;24(06)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

A liquor cerebrospinalis makrophagjairól (Fény- és elektronmikroszkópos tanulmány)

DR. GUSEO András

A szerző a liquor-sejtek ~lektronmikroszkópos vizsgálatára a fibrinbeágyazás módszerét alkalmazta, amelynek segítségével a sejtek szerkezetének jobb megőrzése és ezáltal functiójuk pontosabb megismerése vált lehetővé. Gennyes meningitis esetében vizsgálta a monocyták makrophaggá alakulását és három fázist különít el. Megfigyelései megegyeznek a monocytáknak szövetkultúrában végzett tenyésztése során nyert tapasztalatokkal. Részletesen elemzi a phagocytosis kialakulását, a nagy vacuolumok létrejöttét. Vizsgálta agylágyulásban a szemcséssejtek liquorba jutásának lehetőségét, azonosítja ezeket a liquorban található makrophagokkal. Eosinophil leukocyták vvt-phagocytosisát és qlast-typusú sejtek phagocytáló tevékenységét ismerteti.

HUN 1971;24(01)

Ideggyógyászati Szemle

1969. FEBRUÁR 01.

Adatok a carotis-keringési zavar kérdéséhez

DÉNES Iván, KÉKES Ede, HORÁNYI Péter

A szerzők 45, teljes elzáródás nélküli carotis-insufficientia eset adatait dolgozták fel. Megállapítják, hogy a carotis-stenosis diagnosisában az anamnestikus adatokon és idegrendszeri tüneteken kívül döntő jelentőségű a carotisok felett hallható zörej és a kétoldali carotis-pulsusgörbe vizsgálata. Ennek felhasználásával az ún. „tünetmentes” esetek is felismerhetők. A szerzők által bevezetett csoportosítás a kórkép dinamikus szemléletén alapszik és eligazítást nyújt a megfelelő therapiás lehetőségek kiválasztásában.

HUN 1969;22(02)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

A liquor cerebrospinalis transaminasetartalma

LÁNG Sándor

A liquor cerebrospinalis glutaminsav-oxalecetsav-transaminase (GOT) tar talma normális viszonyok között alacsony, 5—30 egység. A cisternás és a lumbalis liquor között nincs lényeges különbség. Időskorban (50 év fölött) a transaminasetartalom egészségesekben is a normális értéknél magasabbra emelkedhetik.. A GOT értéke nem emelkedik epilepsia (kivéve a status epilepticust), sclerosis multiplex, polyneuritis, polyradiculitis eseteiben. - Különböző eredetű agyhártyagyulladásokban sincs változás eltekintve 1-1 kiugró értéktől. Jóindulatú központi idegrendszeri daganatok esetén normális, kiterjedt rosszindulatú daganatok esetén ennél magasabb értékek találhatók. Vascularis megbetegedésekben (érelmeszesedés, agyvérzés, agythrombosis) az esetek harmadában-felében fokozódik a liquor transaminasetartalma. A liquor fokozott GOT-tartalma nem jellemző egyetlen betegségre és csak a klinikai tünetekkel meg egyéb laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel együtt értékelhető.

HUN 1968;21(07)

Ideggyógyászati Szemle

1966. DECEMBER 01.

Adatok a carotis-keringési zavar kérdéséhez (Előzetes közlemény)

DÉNES Iván, KÉKES Ede, HORÁNYI Péter

A szerzők 1962. óta 12 carotis-thrombosis és 15 thrombosis nélküli carotis-insufficientia esetet észleltek. Indokoltnak tartják a carotis keringési zavarainak syndroma szerint történő tárgyalását (carotis insufficientia syndroma). A klinikai tünetek közül nagy jelentőséget tulajdonítanak a carotis feletti hallgatózásnak és a lokális nyomásérzékenységnek. Az eszközös vizsgálatok közül a carotis pulsus-görbe a thrombosis nélküli insufficientia eseteiben önmagában is jellemző, a carotis-interna thrombosisa esetében a carotis-angiographiás vizsgálaton kívül hasznos diagnosztikus adat lehet.

HUN 1966;19(12)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚLIUS 01.

A liquor cerebrospinalis ultraibolya absorptiós spektrophotometriai vizsgálata

LAKOS A., JÁKI Á., LEHOTAI L.

A liquor cerebrospinalis ultraibolya-tartományban mért jellegzetes spektrogramjának (interferentia-görbéjének) kialakításában a liquorban jelenlevő anyagok közül döntő szerepe az ascorbinsavnak van.

HUN 1966;19(07)