Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Ismétlődő stroke, pszichotikus epizódok - primer antifoszfolipid szindróma?

CSIBRI Éva, FARKAS Márta

Antifoszfolipid szindróma néven mintegy 10 évvel ezelőtt leírt tünetegyüttes fokozott artériás és vénás thrombosishajlammal és heterogén antifoszfolipid antitestek megjelenésével jellemezhető. SLE-ben való előfordulásán kívül primer formái is ismertek. A klinikai megjelenési formáiról való ismeretek egyre szaporodnak a neurológia és pszichiátria területén is. Utóbbiakat bővítvén tartottuk érdemesnek egy betegünk esetének ismertetését, amely terápiás megfontolásokat is érint. Az eset kapcsán a fiatalkori ismétlődő stroke jelentőségét és ezzel kapcsolatban a schizoaffektív pszichopatológiai tünetekben megnyilvánuló organikus mentális zavarnak mint az antifoszfolipid szindróma ritkán megjelenő formájának lehetőségét tárgyaljuk.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Cavernosus angioma és vénás fejlődési anomália együttes előfordulása

KUNCZ Ádám, VÖRÖS Erika, BODOSI Mihály

A szerzők három eset kapcsán ismertetik a cavernosus angioma és vénás fejlődési anomália együttes előfordulásának jelentőségét, a diagnosztikai lehetőségeket és a sebészi kezelés szempontjait. A pontos kórisméhez angiográfia és a mágnes rezonanciás vizsgálat együttesen szükséges. Figyelembe véve az irodalmi adatokat, valamint azt a tényt, hogy a tünetokozó elváltozás az esetek döntő többségében a cavernosus angioma, a műtét során csak ennek eltávolítását tartják szükségesnek, míg a vénás fejlődési anomáliát megkímélendőnek ajánlják.

HUN 1996;49(03-04)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Antikoaguláns kezelés agyérbetegségekben

NAGY Zoltán

Az antikoaguláns kezelés gyakorlata, indikációs területe a cerebrovascularis betegek ellátásában még ma is vitatott. Remélhető, hogy a javuló diagnosztikai lehetőségek, a képalkotó eljárások kiterjedt alkalmazása, a haemostasis pontosabb vizsgálata és monitorozása, az egyre nagyobb számú multicentrikus vizsgálat segítségével jobban meg tudjuk határozni a kezelés feltételeit. Antikoaguláns kezelés beállítása indokolt lehet a stroke-prevencióban, elsősorban cardioembolisatio megelőzésére, azokban az esetekben, ahol a stroke valószínűsége magasabb, mint 5%, továbbá az agyi vénás thrombosisokban, valamint a mélyvénás thrombosisok megelőzésére. Progresszív ischaemiás stroke kezelésében az antikoaguláns adása ma még vitatott. A heparinnal (kumarinokkal, warfarinnal) folytatott kezelés tapasztalatai letisztultak, ezzel szemben a kis molekulasúlyú heparinok, heparinoidok alkalmazásáról jelenleg még nincs elég adat, széleskörű klinikai vizsgálat.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Anesztézia medulla oblongata műtéthez]

KORENCHY Mária, MOLNÁR Mária, KOVÁCS Klára, FUTÓ Judit

[Az agytörzsi műtéteken átesett betegeket fenyegető veszélyek közé tartozik a vénás levegő embolizációja, a hipotenzió, a vitális jelek megváltozása és a koponyaidegek specifikus sérülése. Az életjel-változások kivételével ezeket a veszélyeket széles körben tárgyalják a különböző kézikönyvek és cikkek. Az életjelek megváltozása vagy masszív vénás légembólia, vagy a műtéti manipuláció okozta törzsi kompresszió következménye lehet. Ha a műtött terület nagyon közel van a vasomotoros központhoz, még a legóvatosabb manipuláció is okozhat extrém bradycardiát hipotenzióval. Ezek a veszélyes változások gyakran visszatartják a sebészt a műtét folytatásától. Az ilyen típusú műtétek során átmeneti pacemaker-terápia alkalmazható a kritikus szívmegállás megelőzésére.]

ENG 1994;47(05-06)

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

A protein S-hiány szerepe a fiatalkori thrombosisok kialakulásában

MOHAMED A. Lateiwish, RÓNA-TAS Ágnes, VAJDA Zoltán, SAS Géza, BLASKÓ György, HORVÁTH Ferenc

Az alvadásgátló fehérjék örökletes hiánya vénás thrombosisra hajlamosít. Egyre több adat szól ma már amellett, hogy az örökletes szöveti inhibitorhiány szerepet játszik az artériás thrombosis kialakulásában is. A szerzők az elmúlt 2 év során 130 thrombophiliás beteget vizsgáltak. A szokásos kémiai és hematológiai alapvizsgálatokon kívül a protein C és protein S aktivitásának és antigénkoncentrációjának meghatározása, az euglobulinlízis-idő meghatározása, a szöveti plazminogén aktivátor és plazminogén aktivátor inhibitor mérése történt. Családvizsgálatot is végeztek. A 130 beteg közül 13-nál bizonyítottak részletes protein S hiányt (az antigén koncentráció 30–70 (átlag 50%) között volt). A 13 betegből 4 esetben artériás, 7 esetben vénás, 2 esetben pedig artériás és vénás thrombosis következett be. Fiatalkori thrombosisok esetén akár artériás, akár vénás elzáródásról van szó, mindig ajánlatos az okot keresni, hiszen az alvadásgátló kezelés bevezetésével és a családtagok vizsgálata révén a további thrombosisok kialakulását megelőzhetjük.

HUN 1993;3(12)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia és sebészeti kezelése

LENGYEL Mária, TEMESVÁRI András, RUSZTY László, RAIMUND Erbel, STEIN Iversen

A primer pulmonalis hypertonia az esetek több mint felében thromboemboliás eredetű, ami pulmonalis thromboendarterectomiával ma már sikeresen kezelhető. A dolgozat célja, hogy bemutassa a műtétre alkalmas betegek kiválasztásának módját és a diagnózis felállítása alapján végzett első műtétek eredményét. A vizsgálatba 22 beteget vontunk be, akiknél az elmúlt 2 év alatt az echo-Doppler-vizsgálat 50 Hgmm-nél magasabb pulmonalis systolés nyomást bizonyított ezt magyarázó szívbetegség nélkül és akiknél transoesophagealis echovizsgálat is történt. Tüdő szcintigráfia 14, vénás Doppler-vizsgálat 10, pulmonalis angiográfia 7 esetben történt. A primer pulmonalis hypertoniának tartott 22 betegből 4-ben pitvari septumdefektust találtunk, 10-ben igazolódott krónikus thromboemboli ás pulmonalis hypertonia, közülük transoesphagealis echovizsgálattal 3, angiográfiával további 3 esetben műtétre alkalmas nagyér-thrombosist találtunk. Az anamnézisben a 10 közül csak 2 esetben szerepelt akut tüdőembólia, vénás forrást 6 esetben sikerült ki mutatni. Transoesophagealis echovizsgálattal a 10 krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 5-ben találtunk nyitott foramen ovalet, ami 2 esetben fatális kimenetelű paradox szisztemás embolizatiot okozott. A pitvari septumdefektus műtéti megoldására 3 esetben került sor, a 6 műtétre indikált krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia esetből 2-ben nem voltak meg a műtét feltételei, 2-nél a sikeres műtét után a hemodinamikai állapot normalizálódott, 2 beteg műtétre vár. Szívbetegség nélkül jelentkező effort dyspnoe, illetve jobbszívfél-terhelés jelei esetén krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertoniára kell gondolni, melynek sikeres műtéti megoldása lehetséges. A műtétre alkalmas betegek kiválasztására a közlemény diagnosztikus stratégiát ajánl.

HUN 1993;3(01)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JÚLIUS 01.

A LIQUOR CEREBROSPINALIS IgM ÉS IgA KONCENTRÁCIÓINAK MÉRÉSE MÓDOSÍTOTT RADIALIS IMMUNDIFFÚZIÓS MÓDSZERREL

BARACZKA Krisztina, SZEGEDY László

Szerzők az 1986 és 1991 között elvégzett vizsgálataik alapján, a liquor cerebrospinalis lgM és lgA koncentrációjának mérésére módosított radiális immundiffúziós módszert ismertetik.

HUN 1992;45(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

A liquor cerebrospinalis hatása a perifériás lymphocyták killer-sejt aktivitására

A szerzők 49 liquor hatását vizsgálták meg, egy egészséges egyén perifériás lymphocytáinak killer-sejt aktivitására. Azt találták, hogy minden liquor megközelítőleg azonos mértékben gátolta a killer-sejt aktivitást. A betegségcsoportok szerinti értékelésben csak tendenciaszerű eltéréseket találtak. A laboratóriumi paraméterei alapján csoportosított liquorok, illetve a nők és férfiak liquorának gátlása között szignifikáns eltérés nem volt.

HUN 1991;44(09)

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁRCIUS 01.

Dementia: alanil- és arginil-aminopeptidáz aktivitás liquorban

DR. SAS Katalin, DR. JANKA Zoltán, KOVÁCS Judit, DR. SOHÁR István

A szerzők demens- és nem-demens betegekben vizsgálták a liquor cerebrospinalis alanil (AAP)- és arginil (RAP)-aminopeptidáz aktivitását. Az AAP aktivitási értékét a demens csoportban nem-szignifikánsan alacsonyabbnak találták, míg a RAP aktivitásában nem észleltek különbséget a két csoport között.

HUN 1991;44(03)