Részletes keresés

Gondolat

2011. OKTÓBER 07.

A CCSVI-műtétek szövődményei

ERTSEY Csaba

A krónikus cerebrospinalis vénás elégtelenség hipotézise, mely szerint a két vena jugularis interna, illetve a vena azygos áramlászavara lenne felelős a sclerosis multiplex kialakulásáért, világszerte – így hazánkban is – a SM-ben szenvedők legfontosabb témájává nőtte ki magát

HUN

Gondolat

2011. SZEPTEMBER 21.

Nincsenek csodák - SM-ben sem

A sclerosis multiplex progresszív formája nem mutat összefüggést a cerebrospinalis vénás rendszer elégtelenségével

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2010. JÚLIUS 20.

Az SMBOE OTT állásfoglalása - A krónikus cerebrospinalis elégtelenségről sclerosis multiplexben

A központi idegrendszer károsodott vénás elvezetésének krónikus fennállását mint krónikus cerebrospinalis elégtelenséget (CCSVI) az utóbbi években olasz kutatók (Zamboni érsebész és munkatársai) vizsgálataik alapján kizárólag sclerosis multiplexre jellemző patológiai jelenség felfedezésének vélték.

HUN 2010;63(07-08)

Lege Artis Medicinae

2007. JANUÁR 20.

FÓKUSZBAN A GERIÁTRIA Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol

BOGA Bálint

- Az időskor vezető problémái közé tartozik az egyensúlyzavar, a stabilitás gyöngülése és a következményes elesések. Megelőzhető-e ennek a kialakulása? Mely gyógyszerek idézhetik elő vagy ronthatják, illetve mérsékelhetik a fenti tüneteket? Ha betegemnek állandósult a - például vertebrobasilaris insufficientia miatti - szédülése, a vérnyomáscsökkentő kezelés beállításánál mennyire szigorúan kell a szakmai ajánlásokat figyelembe venni?

HUN 2007;17(01)

Magyar Immunológia

2004. FEBRUÁR 15.

A béta-endorfin-koncentráció szisztémás lupus erythematosusban és sclerosis multiplexben szenvedõ betegek szérumában és liquor cerebrospinalisában

BARACZKA Krisztina, BENDER Tamás, BARNA István, GÉHER Pál

A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzük, van-e különbség a liquor cerebrospinalis β- endorfin-koncentrációjában a különbözõ, demyelinisatióval kísért immunbetegségek esetében.

HUN 2004;3(02)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Számítógépes beszédrehabilitáció a neurológiai gyakorlatban

FOLYOVICH András, VASTAGH Ildikó, PATAKI László, CSÜRKI Mária, PATAKI Klára

A szerzők beszédrehabilitációra alkalmas számítógépes módszert ismertetnek. A „szabad szótáras beszélőgép" alkalmazható súlyos artikulációs és/vagy fonációs zavarban szenvedő, továbbá olyan motoros aphasiás betegeknél, akiknél a beszédzavar mellett agraphia, alexia nem észlelhető. A komputer használata segíti a beteg társadalmi beilleszkedését, csökkenti elszigeteltségét. A bemutatott 48 éves nő beteg a betanítást követően logopédiai kezelés mellett a módszert jelenleg is eredményesen használja. A beteg myocarditis, mitralis insufficientia miatt műbillentyű-beültetésen esett át 5 évvel ezelőtt. Multiplex corticalis és subcorticalis agyi infarktusok következményeként beszédképtelenség, súlyos artikulációs és fonációs zavar maradt fenn.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1992. JÚLIUS 01.

A LIQUOR CEREBROSPINALIS IgM ÉS IgA KONCENTRÁCIÓINAK MÉRÉSE MÓDOSÍTOTT RADIALIS IMMUNDIFFÚZIÓS MÓDSZERREL

BARACZKA Krisztina, SZEGEDY László

Szerzők az 1986 és 1991 között elvégzett vizsgálataik alapján, a liquor cerebrospinalis lgM és lgA koncentrációjának mérésére módosított radiális immundiffúziós módszert ismertetik.

HUN 1992;45(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

A liquor cerebrospinalis hatása a perifériás lymphocyták killer-sejt aktivitására

A szerzők 49 liquor hatását vizsgálták meg, egy egészséges egyén perifériás lymphocytáinak killer-sejt aktivitására. Azt találták, hogy minden liquor megközelítőleg azonos mértékben gátolta a killer-sejt aktivitást. A betegségcsoportok szerinti értékelésben csak tendenciaszerű eltéréseket találtak. A laboratóriumi paraméterei alapján csoportosított liquorok, illetve a nők és férfiak liquorának gátlása között szignifikáns eltérés nem volt.

HUN 1991;44(09)

Ideggyógyászati Szemle

1991. MÁRCIUS 01.

Dementia: alanil- és arginil-aminopeptidáz aktivitás liquorban

DR. SAS Katalin, DR. JANKA Zoltán, KOVÁCS Judit, DR. SOHÁR István

A szerzők demens- és nem-demens betegekben vizsgálták a liquor cerebrospinalis alanil (AAP)- és arginil (RAP)-aminopeptidáz aktivitását. Az AAP aktivitási értékét a demens csoportban nem-szignifikánsan alacsonyabbnak találták, míg a RAP aktivitásában nem észleltek különbséget a két csoport között.

HUN 1991;44(03)