Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

A spinocerebellaris ataxiák klinikuma és diagnosztikája

KLIVÉNYI Péter, HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

Az utóbbi évtizedben a molekuláris genetika fejlődésével az autoszomális domináns módon öröklődő ataxiák esetén több mint 20 alcsoportot különítettek el. Ezekben a betegségekben a genetikai mutáció különböző géneket érint. A betegség kialakulásának patomechanizmusa - csakúgy, mint a gén termékeinek funkciója - nem teljesen ismert. A spinocerebellaris ataxiában szenvedő betegeknél a vezető klinikai tünet a mozgáskoordináció zavara.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Friedreich-ataxia - diagnózis egy évtized után. Az örökletes spinocerebellaris ataxiák elkülönítése

VITASZIL Edina, JELENCSIK Ilona, SZIRMAI Imre

Az örökletes spinocerebellaris ataxiák klinikai diagnózisa az egymással átfedésben lévő fenotípusok miatt nehéz. A szerzők röviden áttekintik a differenciáldiagnosztikai szempontból fontos örökletes ataxiával járó tünetegyütteseket, részletesebben tárgyalva a leggyakrabban előfordulót, a Friedreich-ataxiát.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Idegrendszeri tüneteket okozó vascularis malformatiókkal társult cerebellaris vénás anomáliák

KOVÁCS Tibor, PAJOR Péter, BODROGI László, FARSANG Marianna, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agyi és kisagyi vénás angiomákat újabban vénás anomáliáknak tartják, amelyek az idegszövet alternatív vénás rendszerét alkotják. A parenchimalis vénák fejlődési zavara miatt alakulhatnak ki, így - ellentétben a valódi malformatiókkal - fiziológiás funkcióik is vannak. Szabálytalan, változó lumenű vénák formálják, amelyek csillagszerűen összefolyva alkotják a jellegzetes caput medusae-t.

HUN 2002;55(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

A buspiron és a benzodiazepinek eltérő neurológiai hatásai - elméleti áttekintés és klinikai tapasztalatok

JUHÁSZ Gabriella, BAGDY György

Az utóbbi évtizedben a neuropszichiátriai betegségek terápiáját forradalmasító új gyógyszerek jelentős része a szerotonerg (5-HT) rendszeren keresztül fejti ki hatását. Ezen betegségek körébe tartozik a migrén, a szorongásos, a depressziós kórképek és a schizophrenia. A szerotonerg készítmények egyike a parciális agonista buspiron, amely a pre- és posztszinaptikus 5-HT1A-receptorokon fejti ki hatását.

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Liquorkeringési zavarok MR-vizsgálata rheumatoid arthritisben

KENÉZ József, BARSI Péter, VERES Róbert, FORNET Béla

Rheumatoid arthritisben a progresszív osteoligamentalis károsodás miatt előbb-utóbb invaginálódhat a dens a hátsó scalába, az öreglik fölé. Ezt a jelenséget basalis settlingnek nevezzük. A jelenség miatt az átmenetben a liquorterek beszűkülnek, emiatt a liquorkeringés zavart szenved. Basalis settlingben szenvedő 14 beteget vizsgáltunk, kutatva a liquorkeringés zavarait flexiós és extenziós fejhelyzetben.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁRCIUS 01.

Nitrogén-oxidul-anesztézia által okozott funicularis myelosis - két eset ismertetése

ILNICZKY Sándor, JELENCSIK Ilona, KENÉZ József, SZIRMAI Imre

A B12 vitamin-hiány leggyakoribb neurológiai következménye a gerincvelő hátsó és oldalsó köteleinek demyelinisatiója, a subacut kombinált degeneratio vagy funicularis myelosis. Két beteg kórtörténetét ismertetjük, akiknél nitrogén-oxidul-anesztézia után a funicularis myelosis tünetei alakultak ki.

HUN 2000;53(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A Kearns-Sayre-szindróma klinikai elemzése

PÁL Endre, ANTALICZ Marianna, BEDEKOVICS Tibor, GÁTI István

A Kearns-Sayre-szindróma a mitochondrialis encephalomyopathiák közé tartozó ritka betegség. Általában 20 éves kor előtt kezdődik a külső szemmozgató izmok progresszív gyengeségével, később a szívben atrioventricularis blokk, retinitis pigmentosa alakul ki.

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Spontán cerebellaris vérzések

SZAPÁRY László, PÁL Endre, ILLÉS Zsolt, NÁDOR Györgyi, KASÓ Gábor, CZOPF József

A szerzők az elmúlt hét évben cerebellaris vérzés diagnózissal kezelt 24 beteg klinikai adatait ismertetik. A vérzés az intracerebralis vérzések 5,4 %-át adta, a leggyakoribb rizikótényező a hypertonia volt, gyakoriságban ezt a krónikus alkoholizmus követte.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

Pszichotikus epizód Sclerosis multiplexben

SIMÓ Magdolna, RÓZSA Csilla, BODROGI László, TAKÁTS Annamária

A szerzők egy húszéves, sclerosis multiplexben szenvedő nőbeteg kórtörténetét ismertetik. A betegség 1990-ben kezdődött, amikor három shub zajlott le, cerebellaris-, pyramis-, illetve opticus tünetekkel. Négyéves remissziót követően 1994-ben schizophreniaszerű pszichózis lépett fel, mely neuroleptikumok adására egy hét alatt megszűnt. Az irodalmi adatok alapján összefoglalják a sclerosis multiplex és a pszichiátriai tünetek lehetséges kapcsolatát, a differenciáldiagnosztika és a terápia kérdéseit.

HUN 1996;49(01-02)