Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Kardiológiai újdonságok és szakmai irányelvek, amelyek a krónikus vesebetegeket is érinthetik

SCHNEIDER Károly

A kardiológiai útmutatásokban és szakmai irányelvekben a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és kezelésére, a cardiovascularis érintettség típusától és súlyosságától, a szívbetegség társbetegségekkel történő változatos együttes előfordulásától függően számos stratégiai szer (ACE-gátló/ARB, ARNi, béta-blokkoló, MRA, SGLT-2-gátló) került 1A evidenciaszintű javaslattal az ajánlásokba.

HUN 2024;28(1)

Hírvilág

2024. FEBRUÁR 14.

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22-23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A rozuvasztatin/acetilszalicilsav fix kombináció helye a mindennapi gyakorlatban

SIMONYI Gábor

A cardiovascularis betegségek hazánk vezető haláloki tényezői, ugyanakkor a megelőzhető és a kezelhető betegségeknél is jelentős arányban képviseltetik magukat. A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a statinok és az acetilszalicilsav (ASA). Alkalmazási területeik szélesek, ugyanakkor a szekunder prevencióban számos közös cardiovascularis betegségben javasoltak.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Újévi főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Sokat gondolkodtam, szabad-e az újévi beharangozót szubjektív elemekkel tarkítanom? Végül arra jutottam, hogy igen, hiszen a beköszöntő, az aktuális lapszám közleményeiből történő tallózás is szubjektív műfaj. Ennél azonban többet osztanék meg személyes gondolataimból kedves Olvasóinkkal, hiszen egy olyan kórházban dolgozom, amelynek főigazgatóját az adventi időszakban felmentették főigazgatói megbízatása alól – 23 másik kórházigazgató társával együtt.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A „Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?” című cikkre reflektálva [2023;33(12):610-4.]

MÁRK László, VITRAI József

Kósa István a LAM 2023. 12. számában közölt írását (1) „nem lehetett letenni”. Az egészet az aggódás, a tenni akarás hatja át, ahogy az ugyanitt megjelent Kapócs Gábor társfőszerkesztői Töprengőjét. Utóbbi ábrái maximálisan jelzik, hogy az eddiginél többet kell tennünk egészségünk megőrzéséért, a cardiovascularis prevencióért.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Az életmódi és gyógyszeres testsúlycsökkentés újabb eredményei

BAJNOK László

A különböző fogyókúrás étrendek rövid távú hatásai között nincs meggyőző alapvető különbség – nincs csodamódszer, hosszú távon pedig mindegyik mellett általános a visszahízás (annál nagyobb mértékű, minél több volt a csökkenés), így a rászorultak többségének egyik sem érdemi hatású (–10% / 2 év viszonylatában). Csak az ét­rendi módszerek egy részének a biztonságossága tisztázott.

HUN 2024;34(1-2)