Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 43

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Arrhythmogen jobb kamrai cardiomyopathia – végre egy megbízható diagnosztikai próba!

A hírhedten nehezen diagnosztizálható betegség sokkal pontosabb kórismézését ígéri egy új – sajnos invazív – vizsgálómódszer.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyermekek hirtelen halála és a stimulánsok – a vita folytatódik

Van, aki hiszi, van, aki nem, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás kezelésére adott stimulánsok hirtelen szívhalált okozhatnak. Egy új vizsgálat megerősíteni látszik a feltételezést, de a kétkedők sem hallgatnak…

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

SZÍVELÉGTELENSÉG – ÚJ IRÁNYELVEK

A korábbi ajánlásokhoz képest a legfontosabb változások a kórházból való hazabocsátás előtt elkezdendő kezelések, a natriureticus peptid mérése és az eszközös kezelés javallatai terén mutatkoznak.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében

Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Először kezeltek infarktust szívből nyert őssejtekkel

Jól van az a beteg, akin az FDA felügyelete alá tartozó klinikai vizsgálat keretében szívizomőssejtes kezelést hajtottak végre, ilyen formában először.

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. ÁPRILIS 20.

Sportolók hirtelen szívhalála

VARRÓ András

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe.

Ideggyógyászati Szemle

2009. OKTÓBER 20.

Pompe-kór - II. rész - A betegség enzimpótló kezelése és terápiás megközelítése

ILLÉS Zsolt, VÁRADI VISY Katalin

A Pompe-kór az alfa-glikozidáz enzim hiánya vagy elégtelen működése miatt kialakuló ritka tárolási betegség. Az egyetlen olyan öröklődő izombetegség, amely kezelhető, ez adja a diagnózis különös fontosságát. A specifikus terápia lényege a hiányzó enzim pótlása kéthetente, infúzióban adagolt rekombináns enzimpreparátummal.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚLIUS 22.

Pompe-kór - I. rész - A betegség patogenezise és klinikuma

ILLÉS Zsolt, TRAUNINGER Anita

A Pompe-kór az alfa-glikozidáz enzim hiánya vagy elégtelen működése miatt kialakuló ritka tárolási betegség. Az egyetlen olyan öröklődő izombetegség, amely kezelhető, ez adja a diagnózis kiemelt jelentőségét. A betegség természetes lefolyása alapján korai, infantilis és késői, gyermekkori- juvenilis-felnőtt kezdetű kórformákat különítenek el. Az infantilis kórképekben a korai légzészavar, cardiomyopathia, a mozgásfejlődés elmaradása a vezető tünet, míg a késői kezdetű betegségben hiányzik a cardiomyopathia.

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Súlyos dilatatív cardiomyopathiás beteg sikeres kezelése transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönttel

SZALÁNCZY Katalin, LÁZÁR István, STEFÁN János, KALÓ Emil

A transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönt (TIPS) műtét indikációs köre elsősorban az alkoholos vagy víruseredetű májcirrhosisok talaján kialakult portalis hypertensio. Bemutatott betegünk esetében egy ritka ok, gyorsan progrediáló, cardialis eredetű splanchnicus nyomásfokozódás miatt került sor TIPS beavatkozásra.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Sportolók hirtelen szívhalála Ahogyan a kísérletes szív-elektrofiziológus látja

VARRÓ András

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe.