Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 257
Lege Artis Medicinae
2020. ÁPRILIS 18.
Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában
A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy online multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden orvos és beteg hozzáférhet a precíziós onkológia korszerű lehetőségeihez.
Hypertonia és Nephrologia
2024. FEBRUÁR 28.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – I. rész
Vesicoureteralis reflux esetén a vizelet a hólyagból a vesékbe rendellenesen visszaáramlik, ami fokozott vesemedencegyulladás-veszéllyel jár, súlyos esetben vesekárosodást okoz. Csecsemőkorban gyakori. Emiatt régebben, ha már a gyanúja felmerült, célzott, invazív vizsgálatokat végeztek a VUR diagnózisának felállítása céljából. Ha sikerült VUR-t igazolni, tartós antibiotikus kezelés, majd kontrollvizsgálatok, pozitív esetben sebészi beavatkozás következett.
HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin
2023. DECEMBER 29.
Célzott szerek a krónikus lymphoid leukaemia kezelésében
A hematológia mindig élenjárt a molekuláris ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az elmúlt évtizedben a krónikus lymphoid leukaemiáról (CLL) szerzett ismeretek bővülése új, a CLL-sejtekben ható, a patofiziológiai eltérések korrekcióját célzó gyógyszerek megjelenését eredményezte. A CLL kezelése még a 2010-es években is jelentősen támaszkodott a klasszikus kemoterápiás protokollokra.
HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin
2023. DECEMBER 29.
Sejtterápiás megközelítések a malignus lymphomák gyógyításában
Az immuno-kemoterápiák és/vagy Bruton-féle tirozinkináz-gátlók, valamint a sporadikusan alkalmazott célzott terápiák alkalmazása után visszaeső vagy refrakteritást mutató B-sejtes malignus lymphomák hatékony kezelése megoldatlan. Ezen a területen jelent új és hatásos terápiás lehetőséget a T-sejtes tumorellenes válasz direkt módon történő aktiválása. Erre alkalmasak lehetnek a genetikailag módosított, kiméra-T-sejt-receptort hordozó CAR-T sejtek.
Hypertonia és Nephrologia
2023. OKTÓBER 30.
Colorectalis adenocarcinomás beteg B-RAF-inhibitorral történő kezelése során fellépő akut tubulointerstitialis nephritis
Az onkológiai célzott biológiai kezelések bővülésével, az életkilátások javulásával egyre gyakrabban kell számolni a tumorellenes szerek vesére gyakorolt hosszú és rövid távú hatásaival, amelyek nagyban befolyásolják a betegek mortalitását, valamint a későbbiekben alkalmazható onkológiai kezelési lehetőségeket is. A B-RAF-inhibitorokat széles körben alkalmazzák, elsősorban a melanoma malignum, valamint colorectalis eredetű daganatos betegségek esetében. Colorectalis adenocarcinoma miatt másodvonalban B-RAF- (v-Raf murine sarcoma viral oncogene homolog B) és EGFR- (epidermal growth factor) inhibitorral kezelt fiatal beteg esetét ismertetjük, akinél a kezelés során heveny veseelégtelenség lépett fel, hemodialízis-kezelés vált szükségessé. Vesebiopszia során akut tubulointerstitialis nephritis igazolódott, amelynek hátterében a B-RAF-inhibitor nephrotoxicus hatását feltételeztük, szteroidkezelést kezdtünk. A beteget a malignus betegség gyors progressziója miatt elvesztettük.
Immunonkológia
2023. AUGUSZTUS 07.
A vesecarcinoma első vonalas kezelésének lehetőségei, korai tapasztalatok az immun-immun kombinációval
Az előrehaladott és áttétes vesedaganatok kezelése az onkológia dinamikusan változó területe. Az első célzott terápiás készítmény törzskönyvezése óta (2005) szinte évente került sor újabb és újabb készítmények regisztrálására. Az immunellenőrzőpont-gátlók kifejlesztése és az ellátási algoritmusokba való illesztése (2015) tovább bővítette a terápiás palettát. Mindezek ellenére a különböző terápiás vonalakban alkalmazott készítmények kiválasztása sokszor kihívás elé állítja a klinikusokat. A cikkben az első vonalbeli kezelések kerültek összefoglalásra.
Hypertonia és Nephrologia
2022. OKTÓBER 31.
Onkonefrológiai kitekintő
A daganatos betegek kezelésében elért áttörő eredmények okozta javuló életkilátás és hosszabb túlélés miatt egyre nagyobb jelentőségű az új típusú gyógyszeres onkoterápiák kapcsán kialakuló rövid és hosszú távú szövődmények, mellékhatások pontosabb megismerése. A daganatos betegek kezelése során a kemoterápiát követően kialakuló két leggyakoribb életveszélyes szövődmény az akut veseelégtelenség (AVE) és a tumorlízis-szindróma (TLS), amely miatt minden esetben nefrológus bevonása szükséges. Az onkológiai terápiás paletta szélesedésével egyre szerteágazóbb nephrotoxicus mellékhatásprofillal kell számolnunk. Jelenleg még mindig a konvencionális kemoterápiák a leggyakrabban alkalmazott tumorellenes terápiák, ezért ezen gyógyszerek használatával kapcsolatos veseszövődmények megismerése és megelőzési lehetőségeinek ismerete kiemelkedő jelentőségű, azonban az új típusú immunterápiák és a molekulárisan célzott terápiák eddig ismeretlen mechanizmusú mellékhatásaival és nephrotoxicus hatásával is számolnunk kell a mindennapi klinikai gyakorlatban. Ezáltal a multidiszciplináris megközelítést igénylő onkológiai gondozás során a nefrológusok is egyre nagyobb szerepet kapnak, így egy új szubspecialitás, a klinikai onkonefrológia megjelenése figyelhető meg.
Klinikai Onkológia
2022. SZEPTEMBER 28.
Mesterséges intelligenciával támogatott digitális terápiatervezés a precíziós onkológiában
A precíziós onkológiai megközelítés mára a rutinellátás részévé vált. Egyre több daganatos betegnél készül több száz génes molekuláris diagnosztikai vizsgálat, és több mint 100 célzott vagy immunterápiás gyógyszer van forgalomban. A megnyíló lehetőségek mellett ez kihívást is jelent, hiszen sok esetben több célzott terápiás kezelési lehetőség is rendelkezésre áll ugyanahhoz a biomarkerhez kapcsolódóan, a daganatban párhuzamosan jelen lévő – átlagosan négy-öt – genetikai eltérések módosíthatják a célzott terápiák hatásosságát, sőt egyre több esetben több célozható alteráció is kimutatható egy daganatban. Ilyen esetekben az optimális terápiás terv kialakítása jelenleg a molekuláris tumor boardok (MTB) felelőssége. Azonban több tanulmány kimutatta, hogy komplex molekuláris profilok esetén az MTB-k terápiás javaslata nagyon alacsony konkordanciát mutat. Automatizált döntéshozási módszerekre van szükség, hogy a döntéshozatal hatékonysága mérhetővé váljon, így a metódusok egymással összehasonlíthatók legyenek, és a betegek validált módon a leghatékonyabb döntési módszer alapján juthassanak kezeléshez. A digital drug assignment (DDA) algoritmus lehetőséget nyújt a terápiás döntések standardizálására, ha több célzott vagy immunterápiás kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és más iránymutatás nem tesz különbséget a kezelésektől várható klinikai előny tekintetében. A módszer klinikai hasznosságának és biztonságosságának vizsgálata a SHIVA01 klinikai vizsgálat adatain történt.
Klinikai Onkológia
2022. SZEPTEMBER 28.
Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia
Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.
Idegtudományok
2022. AUGUSZTUS 31.
A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja
A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutat be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigiumkimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A temporalis lebeny epilepsziák (TLE) intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.