Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 70
Hypertonia és Nephrologia
2018. AUGUSZTUS 20.
A CONADPER-HU program. A program célkitűzése, módszertana, betegek, alapadatok
A vizsgálat célkitűzése a célvérnyomás-elérés arányának növelése és a vérnyomás-variabilitás csökkentése volt. Ez a kettős célkitűzés biztosítja az optimális terápiás sikert. A cél elérése érdekében a hypertoniás betegek fokozott gondozását a beteg-orvos-asszisztens együttműködés növelésével, valamint telemedicinális eszközök biztosításával kívántuk elérni.
Hypertonia és Nephrologia
2018. AUGUSZTUS 20.
Beteg-orvos együttműködés - gyógyszer adherenciaperzisztencia a CONADPER-HU vizsgálatban
A hypertonia népbetegség, alapvetően meghatározza a la kos - ság egészségi állapotát, morbiditását, cardiovascularis mortalitását, rehabilitációját, életminőségét. A betegség megelőzése, korai felismerése, hatékony kezelése, a gon dozás minősége a népegészségügyi program fontos része. A terápia sikerét, a célvérnyomás elérését és tartós fenntartását - sok egyéb tényező mellett - a gyógyszer-adherencia és -perzisztencia szabja meg, amelynek egyik döntő eleme az orvos-beteg optimális együttműködése. A perzisztencia sikertelensége okozza a terápiás kudarcok nagy részét. A CONADPER-HU vizsgálat fő célkitűzése az orvosbeteg együttműködés optimalizálása (fokozott ellenőrzés, információnyújtás, otthoni vérnyomásmérés, telemedicinális eszközök használata), ezáltal a célvérnyomást elérő betegek arányának növelése és a rezisztens hypertoniás betegek számának csökkentése volt. A vizsgálat igazolta, hogy a komplex gondozási rendszer hatékony, kedvezően befolyásolja a perzisztenciát. Az is tisztázódott, hogy az első három hónap dönti el a további tartós terápiás sikert.
Lege Artis Medicinae
2018. MÁJUS 02.
A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban
A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét.
Hypertonia és Nephrologia
2018. ÁPRILIS 20.
Az ATTENTION ARB-vizsgálat részletes eredményei
Az ATTENTION vizsgálat (Using of ARB and sTaTin basEd iNdividualized Treatments in Hungarian patients In the light Of New CV prevention guidelines) ARB-ágában 9996 kezelt hypertoniás beteg adatait dolgozták fel. Az eredmények alapján az orvosi gyakorlatban az első ARB-választás szignifikáns hatást gyakorol a további antihipertenzív terápiára. A lozartan-, telmizartan-, valzartankészítmények egyaránt alkalmasak a célvérnyomás elérésére. Szükség esetén az orvosok nem annyira a készítményt, mint inkább a dózist változtatják meg (emelik), vagy vízhajtó kiegészítést (rezisztensebb hypertonia, idősebb életkor) alkalmaznak. A vizsgálatban összességében telmizartanpreferenciát lehetett megfigyelni.
Hypertonia és Nephrologia
2018. FEBRUÁR 20.
Az új amerikai és az érvényben lévő európai hypertoniakezelési ajánlás terápiás célértékeinek összehasonlítása
Mivel az ACC/AHA a 2017. évi hypertoniakezelési ajánlásában drasztikus változásokat vezetett be több vonatkozásban is, így indokoltnak tartjuk bemutatni az új amerikai és a jelenleg érvényben lévő ESH/ESC célvérnyomásra vonatkozó ajánlásait. Ez annál is inkább fontos, mert lapunk egyik nemrég megjelent közleménye után számos hozzászólás és újabb publikált véleménynyilvánítások jelentek meg, másrészt ezzel összefüggésben jelenlegi lapszámunkban a SPRINT vizsgálat (4) visszhangjával részletesen foglalkozunk.
Hypertonia és Nephrologia
2018. FEBRUÁR 20.
SPRINT vizsgálat - Újabb vélemények a SPRINT vizsgálatról, a Hypertonia és Nephrologia folyóiratban megjelent, „A SPRINT vizsgálat eredményeinek kritikája és gyakorlati értéke” közlemény megjel
A hypertonia kezeléséről szóló JNC-7 közzététele után úgy tűnt, hogy teljes egyetértés van a célvérnyomás tekintetében, nevezetesen - az életkortól függetlenül - a legtöbb betegnél a cél 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomásérték elérése, míg akiknél diabetes, vesebetegség vagy bizonyos cardiovascularis (CV) tényezők jelen vannak, azoknál a cél a 130/80 Hgmm alatti vérnyomás elérése.
Hypertonia és Nephrologia
2017. SZEPTEMBER 10.
Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)
2017 májusában lezárult az MHT kétéves vizsgálata, amelyet az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatott. A vizsgálatban a célvérnyomás-elérés arányának növelését figyeltük a magyarországi hypertoniás betegekben a betegegyüttműködés támogatásának segítségével. A célvérnyomás elérése mellett elsősorban a gyógyszer-adherenciát és -perzisztenciát vizsgáltuk (CONADPER-HU tanulmány; ETT-TUKEB 45063-1/2015/EKU).
Hypertonia és Nephrologia
2017. SZEPTEMBER 10.
Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT
Befejeződött a Magyar Hypertonia Társaság „Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása” (HIRIHYP_TELEMED MHT/2016-2) című kutatási programja, mely egy beavatkozással nem járó, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat volt. ETT-TUKEB engedély: 19537-2/2016/EKU (0560/16).
Klinikum
2017. MÁJUS 04.
A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)
Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.
Hypertonia és Nephrologia
2017. ÁPRILIS 10.
A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján
Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.