Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 140

Hírvilág

2016. JANUÁR 27.

Naponta mintegy 7500 ember hal meg rákban Kínában

A vezető halálok a tüdőrák - állapította meg a pekingi nemzeti rákkutató központ friss tanulmánya.

Gondolat

2015. DECEMBER 09.

A vöröshúsok és feldolgozott húskészítmények karcinogén hatásáról

A húsok feldolgozása kapcsán a témához kapcsolódó lényegi pontokat emlegették: füstölést és pácolást. Ezek eredményeképpen jönnek létre azok a káros anyagok, melyekről már régóta tudjuk, hogy karcinogének, ilyen pl. a PAH (policiklusos aromás szénhidrogének), de külön említendő még a nitrites pácsók is, melyek túlzott bevitele szintén egészségkárosító hatással bír.

Klinikum

2015. MÁJUS 24.

A hematológiai genetika alapjainak úttörője

Lajtha László György magyar születésű brit hematológus és onkológus, az MTA tiszteleti tagja 95 éve, 1920. május 25-én született Budapesten.

Hírvilág

2015. MÁJUS 12.

Bélflóra és a gyorséttermi ételek

A gyorséttermi ételek megölhetik az elhízás ellen óvó baktériumokat

Hírvilág

2015. MÁJUS 05.

Telomerek zsugorodása előre jelzi a rákot

Egy új vizsgálat képes előre jelezni a rákot mintegy 13 évvel annak kifejlődése előtt

Egészségpolitika

2015. MÁRCIUS 25.

A szöveges emlékeztető üzenetek növelik a rákszűrő vizsgálatokon résztvevők számát

Azok a nők, akik szöveges üzenetet kapnak, emlékeztetve őket, hogy mellrák szűrésre hivatalosak, 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel megjelennek a vizsgálaton, mint azok, akik nem kapnak SMS-t – állapítja meg egy tanulmány a British Journal of Cancer- ben. Az Imperial College Healthcare Charity által finanszírozott kutatók kísérletileg szöveges üzenet emlékeztetőket küldtek azoknak a 47-53 éves nőknek, akik az első alkalommal kaptak meghívást mellrák szűrésre.

Klinikai Onkológia

2014. SZEPTEMBER 10.

A májrák korszerű kezelése

VÉGH Éva, DEMETER Gyula, BODOKY György

A hepatocellularis carcinoma (HCC) világszerte a daganatos halálozás egyik fő oka, elsősorban a májcirrhosisban szenvedő betegeknél. A HCC etiológiájában a vírushepatitisek talaján kialakult cirrhosis mellett fontosak lehetnek még a nem alkoholos májbetegségek is. A HCC stádiumbeosztásai [Child- Pugh-pontszám, Cancer of the Liver Italian Program (CLIP), Barcelona Clinic Liver Cancer (BCLC)] fontos szerepet játszanak a prognózis megbecsülésében és a megfelelő kezelés meghatározásában. Európában a terápia lényegében a BCLC-n alapul. A cirrhosisos betegek szűrése azért is fontos, mert csak a korai stádiumban felfedezett HCC-nek van kuratív kezelési lehetősége. Az intermedier stádiumú HCC-nél a legfontosabb terápiás eszközök: a rádiófrekvenciás abláció (RFA), a transzarteriális kemoembolizáció (TACE) és a percutan etanolinjekció (PEI). Előrehaladott betegségben az egyetlen jóváhagyott szisztémásan adható szer a sorafenib, amelyet a betegek jól tolerálnak és a teljes túlélést is jelentősen javítja. A rossz májműködésű és rossz általános állapotú beteg végstádiumú HCC-jében csak tüneti ellátás javasolt.

Hírvilág

2014. JÚNIUS 12.

Nem elég a naptej melanoma ellen

A napvédő krém nem nyújt teljes védelmet a bőrrák ellen

Hírvilág

2014. MÁJUS 28.

Endotoxinok és a rák

A rákos áttéteket is okozó endotoxinokról indult ismeretterjesztő honlap

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

PETÁK István, SCHWAB Richárd

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a „cancer genome” projekt is eljutott arra a pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a géneknek a többségét, amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket ma „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A rákkal kapcsolatos 2013-as „génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bo nyolítja, hogy egy daganatban akár nyolc különböző „driver” gén is aktiválódhat, amelyek a daganat növekedésével, terjedésével változhatnak. 2013 azért is fordulópont, mert egyszerre több, a génhibákat célzó gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körülbelül 30 molekulárisan célzott gyógyszert használnak a klinikai gyakorlatban, és több mint 200 áll fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már a közeli 3-4 évben megkétszereződhet a célzott terápiás lehetőségek száma. Napjainkban a betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez a gyógyszerekhez, de a molekuláris profi l alapján beválasztott („matching”) betegek szignifi kánsan jobb eredményeket érnek el már a fázis I. vizsgálatokban is, mint a véletlenszerűen kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egyhavi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profi lt - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a molekuláris info-bionikának is.