Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 878

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Dialízisszolgáltatás a koronavírus-járvány kapcsán

SZEGEDI János, HORN Péter, GERGELY László, TÖLGYESI Katalin, MOLNÁR Gergely

A koronavírus-járvány 2019 decemberében indult el a kínai Vuhanból. A koronavírus-járvány terjedési sebessége megdöbbentette az egész világot, a WHO 2020 márciusában világjárványnak, pandémiának minősítette. Magyarországon az első megerősített esetet 2020 márciusában azonosították. A fertőzés elsődlegesen a tüdőt károsítja, de más szerveket is megbetegíthet. A koronavírus-fertőzés és a vese kapcsolata kétirányú. Egyrészt a fertőzés akut vesekárosodást okozhat, másrészt a krónikus vesebetegekre, valamint a vesepótló kezelésben részesülőkre, gyengült immunvédekezésük miatt, a koronavírus-fertőzés fokozottan veszélyes. A krónikus vesebetegek esetében a súlyos Covid-19-fertőzés valószínűsége az átlagpopulációhoz képest háromszor nagyobb. A Covid-19-betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek között az akut veseelégtelenség gyakoribb. A HD-programban kezelt betegeknél a szállítás és a közös térben való kezelés miatt nagyobb a fertőzés veszélye. A vesepótló kezelésben részesülő Covid-19-betegséggel fertőzött betegek mortalitási rátája a nemzetközi adatok szerint 20-35%. A járvány második és harmadik hullámában a B.Braun Avitum dialízishálózatban minden dialízisközpont jelentősen érintetté vált. A járványügyi adatok igazolják, hogy a fertőzések megelőzésében, a járvány kezelésében kiemelt jelentősége van a preventív intézkedéseknek. A hatékony megelőzés és betegellátás csak korrekt epidemiológiai adatok alapján biztosítható. A B.Braun Avitum dialízishálózat vezetése a járvány hazai megjelenésekor döntött arról, hogy a járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátására operatív törzset hoz létre. Az operatív törzs feladata a dialízisközpontokkal hatékony, naprakész kapcsolat biztosítása, az epidemiológiai adatok értékelése, a hatékony megelőzési program kidolgozása és működtetése. A járványhelyzet kezelésére a hálózatra vonatkozó komplex intézkedéseket pandémiás tervben rögzítettük, amelyet időszakosan felülvizsgáltunk. Ez részletesen tartalmazza a betegszállítással kapcsolatos higiénés előírásokat, a dialízisközpontba belépők szűrését, a szabályos maszk- és egyéni védőfelszerelés-használatot, a kézhigiénét, a kontakt és légúti izolációt, a viselkedési szabályokat, látogatási tilalom elrendelését, és a kórházzal való kapcsolattartás szabályozását.

PharmaPraxis

2022. FEBRUÁR 24.

A gyógyszerész szerepe a Covid-19-pandémia során

Brazil és portugál kutatók szisztematikus közleménye bemutatja azokat a szolgáltatásokat, amiket gyógyszerészek hajtanak végre a Covid-19-járvány során. A szolgáltatások a következő területekre terjedtek ki: betegségmegelőzés és infekciókontroll (pl. maszkosztás, higiénés stratégia kidolgozása), a gyógyszerellátás biztosítása, intravénásról orális gyógyszerelésre átállítás, betegellátás, betegedukáció, a többi egészségügyi szolgáltató támogatása...

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

Köz- és magánfinanszírozott ellátások összehangolása – Az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

Magyarországon a közfinanszírozott ellátások elégtelensége, a közfinanszírozott ellátásban dolgozók motivációvesztése, a jelentős tőkével rendelkező vállalkozóknak a magánegészségügybe történt befektetései, valamint a Covid-pandémia következtében aránytalanul megnőtt a magánfinanszírozott ellátások köre és aránya.

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

Forrásteremtés – az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

A hazai közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer GDP-arányos finanszírozása jelentősen elmarad az EU-s országok átlagától. Az állandósult forráshiány nem teszi lehetővé az egészségügyben dolgozók bérének tartós felzárkóztatását, a szakemberhiány megszüntetését és a korszerű egészségügyi technológiák széles körű alkalmazását sem az ellátórendszerben.

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 14.

Történelmi egészségügyi együttműködés Ausztria és Magyarország között

A HealNow projekt keretében Ausztria és Magyarország között olyan egészségügyi együttműködés indul, amely a hisztopatológia és a sürgősségi ellátás területeit célozza meg. A Soproni Gyógyközpont és a Bécsújhelyi Kórház részvételével megvalósuló projektben olyan fejlesztés kezdődik, amely elsőként lehetővé teszi a telekonzultációt és a távleletezést a patológia területén, kihasználva, hogy a szövettani (hisztopatológai) leletezés önmagában is a betegektől térben és időben elválasztva történik. A szakmai konzultációk révén megvalósuló tudástranszfer hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan, hiányszakmának számító területen, mint a patológia gördülékenyebbé váljon az ellátás, és mérséklődjenek a kapacitáshiány okozta nehézségek. A projekt további célkitűzései között szerepel a határon átnyúló sürgősségi betegszállítás és betegellátás megvalósítása, tovább egy 2030-ig szóló együttműködési stratégia kidolgozása.

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 13.

I. KEKSZ konferencia: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez

A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) arra szövetkeztek, hogy minél több hiteles szakértő bevonásával előmozdítsák az egészségügyi rendszer fejlesztését, szakpolitikailag fontos kérdésekben konszenzust teremtsenek. A KEKSZ az elmúlt kilenc hónap során létrehozott egy egészségpolitikai stratégiai alapdokumentumot, amelyet egy online konferenciasorozat keretében kívánunk széles szakmai kör előtt bemutatni és továbbfejleszteni. Az online konferenciasorozat első rendezvényére február 16-án kerül sor, majd két hónap alatt tervezünk végighaladni a legfontosabb területeken, kétheti rendszerességgel.

Idegtudományok

2022. JANUÁR 28.

A neuroetika forró pontja: a mentális magánélethez való jog

A magánélet és a magánélethez való jog alapja a mentális magánélet és az ehhez fűződő jogaink biztosítása, ezért az elmeolvasó és az elmemódosító neurotechnológiák különleges szabályozására van szükség, érvel Abel Wajnerman Paz, a chilei Universidad Alberto Hurtado filozófusa.

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

Minimálisan invazív és O-arm asszisztált en bloc gerincdaganat-reszekciók

SZABÓ Viktor, LAKOSI Ferenc, NAGY Máté, DÓCZI Tamás, BÜKI András, SCHWARCZ Attila

A gerincdaganatok en bloc eltávolítása szükséges primer gerincdaganatok, illetve metasztázisok válogatott eseteiben, amikor az alapbetegség jó prognózisú, onkológiailag jól kontrollált. Három esetet mutatunk be, amelyekben az en bloc reszekciót O-arm asszisztált navigációval vagy minimálisan invazív ventralis feltárással végeztük. O-arm navigáció segítségével végzett osteotomiákkal, az ép csigolyarészek megkímélésével egy emlődaganatos beteg szoliter Th.V. metasztázisát távolítottuk el en bloc. Egy chordomás (L.IV.) és egy carcinoid tumoros (L.V.) betegnél kétoldali minimálisan invazív retroperitonealis feltárásból corpectomiát végeztünk mikroszkóp segítségével. Az emlődaganatos betegnél morbiditás nem következett be, 1 évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott, azonban több csigolyában is metasztázisok jelentek meg az aktív onkológiai kezelés ellenére. Az L.IV. chordomás betegnél a műtét után morbiditást tapasztaltunk, bal alsó végtagi paresis, járásnehezítettség jelentkezett. Másfél évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott. A csak ventralis feltárásnak köszönhetően a gerinc dorsalis, ép struktúráit meg tudtuk őrizni. A carcinoid tumoros beteg esetében morbiditást nem tapasztaltunk. A kontrollvizsgálatokkal lokális recidíva 1 évvel a műtét után nem ábrázolódott. Mind az O-arm navigáció, mind a minimálisan invazív elülső gerincfeltárások segíthetnek a sebészi morbiditás csökkentésében és az ép, nem daganatos gerincstruktúrák megőrzésében. Ez utóbbi fontos szerepet játszhat a gerinc hosszú távú stabilitásának biztosításában. Az új módszerek alkalmazása csak akkor fogadható el, ha onkológiai szempontból, hosszú távon, legalább azonos eredményt tudnak elérni a hagyományos megközelítésekhez képest.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Az egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelési gyakorlatának bemutatása

MERÉSZ Gergô, DÓCZY Veronika, HÖLGYESI Áron, NÉMETH Gergely

Az egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értéke­lé­sé­hez célszerű egységes keretrendszerben megjeleníteni az elkészített elemzések bizonytalansági tényezőit. A kutatás célja, hogy bemutassa a sejt- és génterápiák példáján a bizonytalansági tényezők azo­no­sí­tására, számszerűsítésére és interpretációjára összeállított keretrendszer felhasználhatóságát. Az OGYÉI Technológia-értékelő Főosztálya által feltárt módszertani dokumentumok áttekintésével, illetve a főosztály jelenlegi gyakorlatának formalizálásával kidolgozott keretrendszerben először az elkészített elemzés bizonytalansági tényezőit azonosítjuk, majd meg­vizs­gáljuk azok számszerűsíthetőségét a be­nyújtott egészség-gazdaságtani elemzésen belül. Ezt követi hatásuk interpretációja, és utolsó lépésként a bizonytalansági tényező jelentőségének megállapítása a költséghatékonysági konklúzióra nézve. A keretrendszert a tizagenlekleucel példáján alkalmazva, a következő bizonytalansági tényezőket azono­sí­tottuk. Nehezen számszerűsíthető, de je­len­tős a komparátoreljárás hatásosságával kapcsolatos bizonytalanság, ami összefügg a kontrollkar nélküli klinikai vizsgálatokkal, és az emiatt felhasznált szekunder ada­tokkal. Számszerűsíthető és jelentős hatása van a diszkontráta nagyságának mind az egészségnyereség, mind a költségek szem­pontjából; szintén számszerűsíthető, de nem jelentős a relatív hatásosság becsléséhez alkalmazott módszerek hatása. A bemutatott példa alapján a keretrendszer korlátokkal ugyan, de megfelelőnek bizonyult az egészség-gaz­daságtani elemzések bizonytalansági tényezőinek dokumentálására és rendszerezésére. Az ismertetett keretrendszer al­kal­mazása kívánatos lehet a társadalombiztosítási támogatás döntés-előkészítése so­rán. A bizonytalansági tényezők azonosításának további formalizálása módszertani fej­lesztési lehetőség.

Egészségpolitika

2021. NOVEMBER 29.

Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek

Újabb és újabb kutatások, nemzetközi és hazai ajánlások kerülnek napvilágra, amelyek mind azt igazolják, hogy a minket körülvevő környezet nagyon is komolyan hat egészségünkre. Otthon, munkahely, a természetes, vagy épített környezet, a bútorok, a konyhai eszközök, a fűtő- vagy hűtőberendezés és a globális felmelegedés a lelki és fizikai egészséget jelentősen befolyásolja. Ma már tudatos politikai és egyéni döntések kellenek.