Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. FEBRUÁR 21.

Orvosi kutatás, emberi jogok

ZSUZSA Gábor

Orvosi kutatás, emberi jogok, 60 évvel a II. világháború után - ezzel a címmel rendezte meg nemzetközi konferenciáját a Haifai Egyetem Jogi Fakultása az Egészség-Jog-Etika Nemzetközi Központja és az UNESCO Bioetikai Bizottsága.

HUN 2006;16(02)

Lege Artis Medicinae

2003. JÚNIUS 20.

Ami személyes és ami nem

PÖRCZI Zsuzsanna

Egy újabb tanév, amelyben a bioetika alapvetõ kérdéseinek tárgyalása során a szemeszter közepe felé, lassú és alapos bevezetés után elérkezünk az eutanázia témájához, és ebben a tanévben sokat foglalkoztunk az alkotmánybírósági döntéssel is.

HUN 2003;13(05)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

A magyar betegjogi szabályozás a nemzetközi rendelkezések tükrében

MOLNÁR Angéla

A betegjogok kodifikálásának hazai története a rendszerváltás után kezdõdött, s 1997-ben az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt, amely Magyarországon elõször önálló fejezetet szentelt e - kialakulóban lévõ - jogágazat szabályozásának. Miközben az új jogintézmények hazánkban még kísérleti stádiumban vannak - gondolva akár a betegjogi képviselõre, akár a kórházi felügyelõtanácsokra -, a nemzetközi közösségben már egy új, határokon átívelõ bioetika körvonalazódik.

HUN 2001;11(08-09)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az orvosi hivatás autonómiájának etikai vonatkozásai

KAPOCSI Erzsébet

Az autonómia kifejezés – mint a bioetika egyik alapelve – a medicinával foglalkozó hazai és I külföldi etikai szakirodalomban elsődlegesen a betegek autonómiáját jelenti. Az utóbbi évtizedek jelentős változása, hogy az orvosi tevékenység kapcsolatrendszerében központi helyet elfoglaló orvos-beteg viszonyban a hangsúly eltolódott, a jog és az etika is a páciensek önrendelkezésének elvét, autonómiáját állította középpontba. Ezen túlmenően számos olyan folyamat zajlott le, amelyek indokolttá teszik annak vizsgálatát, hogy ezek a változások hogyan befolyásolják a másik oldalt, az orvosi tevékenységet. Jelen dolgozat az orvosi hivatás autonómiájával foglalkozik (szándéka szerint nem annyira kritikai, mint inkább leíró jelleggel), megkísérli felvázolni annak részint szakmai sajátosságokon, részint társadalomerkölcsi konszenzuson nyugvó bázisát, majd – a teljesség igénye nélkül – az orvosi tevékenység néhány olyan területét veszi szemügyre, ahol az orvosi hivatáserkölcs kérdéseit szükséges, illetve érdemes lenne újragondolni.

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Könyvekről; Szenvedés, szimpátia, szolidaritás

BLASSZAUER Béla

Jos V. M. Welie könyve (In the face of Suffering. USA, Creighton University Press, 1998.) a bioetika alkalmazott területéről, a klinikai etika filozófiai-antropológiai megalapozásáról szól. Az Egyesült Államokban élő holland szerző nagyszerűen hasznosítja az orvosi, jogi és filozófiai képzettségét. Főként az utóbbit, amivel elemzi és amivel rávilágít a klinikai etika filozófiai hátterére és összefüggéseire. Az alapvető bioetikai fogalmak elemzésekor hivatkozik és gyakorta idéz Heidegger, Sartre, Camus, Marcel, Scheler, Mounier, Freud és Hume műveiből, az ókori filozófusok gondolataiból és a jelenkori bioetikusok munkáiból.

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Az önrendelkezési jog korlátozása a gyógyításban

SÁNDOR Judit

Az autonómia elve – úgy tűnik – végérvényesen bevonult a morálfilozófián nevelkedett bioetika és orvosi jog alapelvei közé. A tájékoztatáson alapuló beleegyezést, az orvosbiológiai beavatkozásokban való részvételt alapvetően meghatározó követelményről van szó, amely azonban - s ez az írás itt kívánja fejtegetéseit megkezdeni -, soha nem feltétlen vagy egyedülálló azon elvek sorában, amelyek akár elméleti, akár peres vitákban az orvos és beteg közötti jogviszony teljességét, annak valamennyi vitás kérdését átfognák.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Bioetikai viták Lengyelországban

HEGEDŰS Katalin

Az orvosi etikának igen nagy hagyománya van Lengyelországban. 1443-ban a krakkói Jagelló Egyetemen elfogadták a hippokratészi eskü módosított változatát, és az orvosok ennek szellemében gyógyítottak. A 19–20. század fordulóján a medikusok számára kötelező volt a tradicionális orvosi deontológia hallgatása.

HUN 1993;3(10)

Lege Artis Medicinae

1993. JÚNIUS 30.

Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában I.rész

KOVÁCS József

Kevés olyan fogalom van, mely akkora népszerűségre tett szert az utolsó 30 év bioetikai irodalmában, mint a tájékozott beleegyezés fogalma. Ugyanakkor a hazai szakirodalomban - néhány kivételtől eltekintve (1) – a kifejezés alig használatos, amit az is jelez, hogy az angol „informed consent” terminusnak még meghonosodott magyar megfelelője sincs, a hazai egészségügyi jog például általában az orvosi beavatkozáshoz való hozzájárulásról, az orvos tájékoztatási kötelességéről vagy a beteg felvilágosításáról beszél, voltaképpen körülírva a tájékozott beleegyezés elvét (2).

HUN 1993;3(06)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A modern orvostudomány etikai alapelvei

Az etikai kérdések elemzése és tárgyalása egyre nagyobb szerepet játszik a modern orvosi gondolkodásban és gyakorlatban. Bár etikai problémák igen régen felmerültek az orvostudományban, és hatást gyakoroltak annak fejlődésére, vizsgálatuk ezidáig nem történt szervezett, intézményes keretek között. Napjaink orvosi technológiája és ennek következményei rákényszerítettek bennünket arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az etikai kérdéseknek, különös képpen a csecsemőgyógyászat, a geriátria és a szervátültetések, valamint az egészségügyi ellátás területén. Tanulmányozásukra új tudományág született: a bioorvosi etika vagy bioetika. Ezen gondolkozás legfontosabb fejleményének azt tekinthetjük, hogy a modern orvostudományban a hangsúly áthelyeződött az orvos kötelezettségeiről a beteg jogaira. Változásokon megy át azonban maga a társadalom is, melynek keretein belül az orvostudomány működik. Az egészségügyi szervek növekvő érdeklődést mutatnak az etikai kérdések iránt, számos esetben azonban az érintettek nem rendelkeznek kellő elméleti felkészültséggel és ismeretekkel az ilyen irányú kérdések tárgyalására. Jelen írásunkban megkíséreljük megvilágítani az idevágó két fő etikai elméletet, különös tekintettel az orvosetikai szempontokra.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Orvosetikai kérdések Canada Ontario tartományban

SZENESI Katalin

Torontói Egyetem meghívása lehetőséget teremtett számomra a kanadai egészségügyi rendszer, az orvos-beteg kapcsolat tanulmányozására. Az egyetem Bioetikai Intézetének oktatási és kutatási programja inspirált a kanadai kultúra egyes aktuális orvosetikai problémáinak megismerésére.

HUN 1992;2(04)