Részletes keresés

Magyar Radiológia

2008. DECEMBER 15.

Cystosus veseelváltozások vizsgálata multidetektoros komputertomográfiával

BATA Pál, MIKUSI Regina, KARLINGER Kinga, BÉRCZI Viktor, SZENDRŐI Attila, ROMICS Imre

A modern CT- és MR-berendezésekkel általában pontos és azonnali diagnózis mondható a legtöbb cystosus veseteriméről. A legfőbb kérdések, hogy vajon a cystosus terime igényel-e sebészi ellátást vagy nem, illetve hogy nyomon követése szükséges-e, a Bosniak-klasszifikáció segítségével megválaszolhatók.

HUN 2008;82(07-08)

Magyar Radiológia

2008. JÚNIUS 22.

Az MR-angiográfia technikai paramétereinek és a kontrasztanyagnak a jelentősége a perifériás érbetegségek diagnosztikájában

PAVLIKOVICS Gábor, SHAIKH Shoahib, FARAGÓ Katalin, LOMBAY Béla

Az atherosclerosis diagnosztikájában gold standardnak minősülő digitális szubtrakciós angiográfia mellett az elmúlt néhány évben megjelentek a kevéssé invazív ultrahang-, CT- és MR-vizsgálatok. Az említett modalitások gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy diagnosztikus értékük megközelítse a digitális szubtrakciós angiográfiákét.

HUN 2008;82(03-04)

Magyar Radiológia

2007. OKTÓBER 20.

Agyi perfúziós komputertomográfia az akut stroke ellátásában

BAGI Róbert, SZABÓ Tünde, MONOKI Erzsébet

Az utóbbi években elterjedt többszeletes (multislice) komputertomográfiás technológia lehetővé tette az agyi vascularis károsodások diagnosztikájában jól hasznosítható perfúziós komputertomográfiás vizsgálatok alkalmazását. A tanulmány célja a vizsgálat kivitelezésének ismertetése és a módszer jelentőségének bemutatása a sürgősségi betegellátásban, az agyi ischaemiás betegségek korai diagnosztikájában.

HUN 2007;81(05-06)

Magyar Radiológia

2007. OKTÓBER 20.

Az MR-urográfia technikai aspektusai két eset kapcsán

HORVÁTH László, BOGNER Péter, NAGY Gyöngyi, BAJZIK Gábor, VANDULEK Csaba, REPA Imre

Az urogenitalis rendszer radiológiai diagnosztikájában sokáig az intravénás urográfiáé volt a vezető szerep, de az ultrahang és egyéb keresztmetszeti képalkotó módszerek bevezetése jelentős változást hozott ezen a téren. A modern (multislice) CT-vizsgálatok mellett egyre gyakrabban alkalmazzák az MR-urográfiás módszereket, amelyek az MR-képalkotás ismert előnyein túl a statikus és a dinamikus vizsgálat lehetőségeit kínálják.

HUN 2007;81(05-06)

Magyar Radiológia

2007. JÚNIUS 20.

Az akut szívizominfarktus klinikai jellemzőinek összefüggése a szívizom-perfúzió angiográfiás paramétereivel

UNGI Tamás, JÓNÁS Zsuzsanna, UNGI Imre, SASI Viktor, ZIMMERMAN Zsolt, PALKÓ András

Az akut szívizominfarktushoz vezető érelzáródás megnyitása után a prognózist számos tényező befolyásolja. A klinikai rutin során az epicardialis artéria kontúrját és telődését tekintik a sikeres érmegnyitás kritériumának, ugyanakkor jó telődés és tág lumen mellett is gyakran marad fenn a szívizomban funkcionális károsodás. A szívizom életképességével szorosabban összefüggő, angiográfiával megítélhető két paraméter a szívizomban eloszló kontrasztanyag mennyiségét jellemző „myocardial blush grade” (MBG) és annak kiürülési dinamikáját jellemző „TIMI myocardial perfusion grade” (TMP). Célunk volt e két paraméter prognosztikus értékének felmérése prospektív klinikai tanulmány keretében.

HUN 2007;81(03-04)

Magyar Radiológia

2007. MÁRCIUS 20.

A kontrasztanyagok használata Összeállítás az ESUR 2006-os ajánlásai alapján

KOVÁCS Balázs, KARLINGER Kinga, MOLNÁR Andrea Ágnes, BALÁZS György, BÉRCZI Viktor

A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.

HUN 2007;81(01-02)

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

A multislice CT-vizsgálat értéke a pulmonalis embolia kimutatásában és a differenciáldiagnosztikában

BODROGI Nándor, BARANYAI Tibor

A pulmonalis multislice CT-angiográfia alkalmazása egyre inkább elterjedt, széles körben alkalmazott eljárás a tüdőembólia diagnosztikájában, és a tapasztalatok alapján gold standard módszernek tekinthető. A szerzők osztályán 1993-tól egyszeletes spirál-CT, 2004-től 24 detektorsoros, 10 szeletes berendezés áll alkalmazásban. Jelen munkájukban a tüdőembólia multislice CT-vel végzett diagnosztikájáról és a terápia utáni követésről, valamint a módszer nyújtotta előnyökről számolnak be: a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai lehetőségekről, valamint a diagnosztikai biztonság jelentős növekedéséről.

HUN 2006;80(05-06)

Magyar Radiológia

2006. JÚNIUS 20.

CT-enterográfia a Crohn-betegség diagnózisában és követésében

TÓTH Géza, MAGYAR Péter

Tanulmányunknak az volt a célja, hogy bemutassuk a Crohn-betegségre jellemző, CT-enterográfiás vizsgálat során észlelhető morfológiai eltéréseket, valamint hogy meghatározzuk a még kevéssé elterjedt eljárás helyét a Crohn-betegség diagnosztikájában és a betegek követésében.

HUN 2006;80(03-04)

Magyar Radiológia

2006. MÁRCIUS 20.

A multislice CT alkalmazásánál előforduló diagnosztikai csapdák és műtermékek

BARANYAI Tibor

Az utóbbi másfél évtizedben látványos fejlődés tapasztalható a radiológiai diagnosztikában. A modern ultrahang-, CT- és MR-berendezések, valamint a dinamikus szoftverfejlesztés nagyságrenddel javította a diagnosztikai biztonságot, aminek eredményeként hiba- és tévedési lehetőségeink is csökkentek.

HUN 2006;80(01-02)

Magyar Radiológia

2005. OKTÓBER 10.

Az MR szerepe az emlőszűrést követő klinikai kivizsgálásban

SZABÓ Éva, BIDLEK Mária, GŐDÉNY Mária

Az Országos Onkológiai Intézetben, 2002. január 1. és 2005. május 30. között 27 325 nőnél végeztünk mammográfiás szűrővizsgálatot. Kiegészítő vizsgálatokra összesen 1876 személynél volt szükség, akik közül 65 esetében került sor az emlők MR-vizsgálatára. Arra kerestük a választ, hogy az MR-mammográfia mely esetekben segítette a diagnózis pontosítását, eredménye befolyásolta-e a terápiás tervet, csökkentette-e a benignus elváltozások miatt végzett műtétek számát.

HUN 2005;79(05)