Részletes keresés

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

Az autoimmun urticaria cyclosporin A-kezelése

IRINYI Beatrix, ZEHER Margit, HUNYADI János, SZEGEDI Andrea

A krónikus urticariának azokban az eseteiben, amikor a részletes kivizsgálás ellenére az etiológia ismeretlen marad, krónikus idiopathiás urticariáról beszélünk. Irodalmi adatok szerint ezeknek az urticariáknak a hátterében 27-50%-ban autoimmun eredet áll.

HUN 2004;3(01)

Ideggyógyászati Szemle

2003. FEBRUÁR 20.

Elülsõ-hátsó stabilizálás több nyaki szegmentumot destruáló pajzsmirigy-carcinoma reszekciója után

FECZKÓ József, BARÁTH István, SÁRVÁRY András

A szerzők pajzsmirigy-carcinoma CV-VI-VII nyaki csigolyákba adott metasztázisának operált esetéről számolnak be. Elülső feltárásból eltávolították a substernalisan is elhelyezkedő malignus pajzsmirigytumort, a metasztázisos V-VII. csigolyatesteket és a hiányt csípőlapátból vett autológ corticospongiosus blokkal pótolták, két ülésben elülső-hátsó stabilizálást végeztek. Négy évvel a műtét után a beteg jól van, tumorrecidívára utaló jele, neurológiai eltérése nincs, a ventralis fúzió sikeresen átépült.

HUN 2003;56(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

Az autológ szabad zsírlebeny és a Spongostan hegesedést gátló hatásának összehasonlítása microdiscectomiát követõen

LAPIS István, HORVÁTH Gyõzõ

A gerincen végzett sebészi beavatkozások utáni perzisztáló vagy visszatérő fájdalom hátterében sokak szerint posztoperatív hegesedés áll. Jelen tanulmányban a szerzők az autológ szabad zsírlebeny és a Spongostan hab hatékonyságát hasonlították össze a lumbalis discectomiák utáni extraduralis kitapadások megelőzésére vonatkozóan.

HUN 2002;55(11-12)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A Hodgkin-kór kezelése

ROSTA András, MOLNÁR Zsuzsanna, SCHNEIDER Tamás, VÁRADY Erika, DEÁK Beáta, ÉSIK Olga

A Hodgkin-kór klonális B-sejt-betegség. Kóreredete még ma sem egyértelműen ismert, sok adat utal az Epstein-Barr-vírus kórokozó szerepére. A Hodgkinkór az esetek 70-80%-ában gyógyítható. Korai Hodgkin-kórban ma a kombinált modalitású terápiát részesítik előnyben. Klinikai vizsgálatok tárgyát képezi a szükséges ciklusszám, valamint a radioterápia dózisa és kiterjesztésének mértéke. Előrehaladott esetekben nagyobb (hat-nyolc) ciklusszámú, kombinált kemoterápia és szükség szerint érintett mezős radioterápia a választandó kezelés.

HUN 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

1992. FEBRUÁR 26.

Csontvelő-transzplantáció felnőttekben

RÁK Kálmán, PETRÁNYI Győző

A donor gondos megválasztásával és megelőző immunszuppresszív kezeléssel, szükség szerint ablativchemo- vagy chemoradiotherapiával ma sok csontvelő recipiensnek jó esélye van arra, hogy a korábban gyógyíthatatlan betegségből meggyógyuljon vagy legalább az életminősége tartósan javuljon. A csontvelő transzplantáció fő javallatai (felnőttekben), A csontvelő-nyerés technikája, A beteg (recipiens)-választás szempontjai, Donor-szelekció, Transzplantáció előtti tennivalók, A transzplantációt követő szövődmények, Az allogén transzplantatio eredményei, A mai törekvések, Autológ transzplantáció, A csontvelő-transzplantáció klinikai alkalmazásának főbb szempontjai a legelfogadottabb javallatok szerint, A transzplantáció egyéb javallatai, A felnőttek csontvelő-transzplantációs kezelésének szervezési kérdései, Az országos csontvelő transzplantációs hálózat legfontosabb működési területei, feladatköre

HUN 1992;2(02)