Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 79
Hivatásunk
2018. AUGUSZTUS 20.
Aneszteziológus szakasszisztensek világtalálkozója
2018. június 18-20. között Budapesten került megrendezésre az aneszteziológus szakasszisztensek 13. világkongresszusa.
PharmaPraxis
2017. JÚLIUS 18.
Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban
Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.
Klinikum
2017. MÁJUS 04.
A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)
Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.
Hypertonia és Nephrologia
2017. ÁPRILIS 10.
A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján
Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.
Hypertonia és Nephrologia
2017. ÁPRILIS 08.
Hogyan javíthatnánk az idült vesebetegek ellátásán?
A szerző összefoglalja, hogy az elmúlt 40 évben a magyar - országi nefrológiai ellátásban szerzett tapasztalatai alapján milyen továbbfejlődési lehetőségeket és feladatokat lát a klinikai nefrológia és a dialíziskezelés vonat ko - zásában. Szóba kerül a nefrológusszakorvos- és -szakasszisztens-képzés változtatásának igénye és a betegoktatás fontos szerepe, a nefrológiai ellátóhelyek kapacitásának és a humán erőforrások bővítésének szüksége. Javasolja a megyei szintű teljes körű vesebeteg-ellátás megszervezéseit (kivétel a nefropatológia és a transzplantáció), a vonatkozó egészségügyi törvény újraértelmezését vagy változtatását. A végállapotú vesebetegek ellátásában az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetne - a betegek egy csoportjában - a konzervatív kezelésre. A dialízist illetően fontosnak tatja, hogy az ellátás minél közelebb kerüljön a beteg otthonához (az otthoni kezelések hangsúlya!), és a magasan képzett, nagy gyakorlattal bíró dializáló nővérek kapjanak több kompetenciát és önállóságot. Hangsúlyozza, hogy a krónikusdialízis- program tervezett indulása a beteg sorsát nagymértékben meghatározza - ezért ennek elősegítése minden eszközzel fokozandó! Nem tartja helyesnek a dialízis uniformizálását, inkább az individualizált terápiát favorizálja. A dialízis minőségi indikátorai közül a legfontosabbnak a túlélést és az egészségfüggő életminőséget tartja - ezért javasolja azok rendszeres mérését. Ugyancsak fontos lenne a maradék vesefunkció rendszeres ellenőrzése dializáltaknál, mert ez szintén független rizikófaktora a túlélésnek. Foglalkozik még a vesefunkció „visszatérésének” jelenségével és a dialíziskezelés abbahagyásának kérdéskörével, amelyeknek nincs hazai szakirodalma.
Korszerű Kaleidoszkóp
2016. AUGUSZTUS 10.
Tisztelt Kolléga! Kedves Olvasó!
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a háziorvos kollégák, mert az egészségügy összes aktuális nehézsége személyesen náluk, praxisuk betegei által közvetítve jelenik meg. Ugyanakkor a jelenlegi irányok egyre több „terhet” rónak a háziorvosi ellátásra. Szervezeti oldalról jelentős előrelépés lesz, ha segítő kezek (asszisztensek, adminisztrátorok) állnak a kollégák mellett.
Hírvilág
2016. MÁJUS 17.
A szakdolgozói bérekről ezen a héten megállapodás születhet
Megfelelő ösztönzőkkel tennék betegközpontúvá az ellátórendszert
Hírvilág
2016. FEBRUÁR 22.
Hírvilág
2016. FEBRUÁR 16.
Ónodi bejelentkezik a kormánynál béremelésért
Új hangot ütött meg az államtitkár: partnereket keres a reformhoz
Hírvilág
2015. SZEPTEMBER 14.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.