Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

MR-vizsgálattal kimutatott Wilson-betegség

VÖRÖS Erika, KLIVÉNYI Péter, SZOK Délia

A szerzők MR-vizsgálattal diagnosztizált Wilsonkóros beteg esetét ismertetik. A viszonylag aspecifikus klinikai adatok tükrében hangsúlyozzák az MR jelentőségét a diagnózis felállításában. Taglalják a betegség MR-jeleit az irodalmi adatok és a saját eset kapcsán. Utalnak a differenciáldiagnosztikai kérdésekre.

HUN 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

Az akut derékfájás ischialgia kórházi ellátása

APÁTHY Ágnes, BÁLINT Géza

A derékfájás előfordulási gyakorisága egyre nő. Az utóbbi években emiatt sok országban jelentek meg útmutatók (szakmai protokollok), melyek a derékfájás kivizsgálását, kezelési elveit foglalják össze.

HUN 1998;51(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

[A lumbalis porckorong percutan lézeres dekompressziója]

MARTIN T. N. Knight, SAMUEL T. Pantoja

[A deréktáji fájdalmat okozó porckorong percutan lézeres (kálium-titánium-foszfát lézer, KTP/PLDD) dekompressziójának eredményeit ismertetik a szerzők 109 beteg adatai alapján. A vezető panasz minden beteg esetében lumbalis derék-, valamint a lábfájdalom volt, gyöki tünetek kíséretében. A betegek átlagosan 11,4(1-28) hónapon át részesültek konzervatív kezelésben, a tünetek remissziója nélkül. A diagnózist CT- vagy MR-vizsgálattal, majd kiegészítésként intraoperatív discographiával igazolták. Egyértelmű javulást a (MacNab-Kritériumok, valamint a betegek elmondása alapján) a betegek 72,5%-ánál (82/109) észleltek. A nem javuló estek hátterében a recessus lateralis súlyos stenosisa állt. Azon betegek 84%-ánál (42/50), akiknél rizikótényezővel nem kellett számolni, kiváló vagy jó eredmény született. Mindezek alapján a szerzők biztonságos és hatásos kezelési eljárásnak tekintik módszerüket a derékfájás ambuláns kezelési megoldásaitól egészen a súlyos lumbalis porckorong-prolapsussal járó esetekig.]

ENG 1996;49(09-10)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Pneumocystis carinii okozta pneumonia veseátültetés után

LÁZÁR Norbert, HÍDVÉGI Márta, JÁRAY Jenő, PERNER Ferenc

A Pneumocystis carinii pneumonia a szervtranszplantáción átesett, immunszupprimált betegekben is meglehetősen ritka és nehezen igazolható szövődmény. A szerzők 843, vesetranszplantált betege közül a korai posztoperatív szakban, illetve ezt követően 8, valamint 6 betegnél merült fel a protozoon kóroki szerepe, de ezt egy alkalommal sem sikerült igazolni. Bemutatott esetükben az elvégzett virológiai vizsgálatok cytomegalovírus-infekció irányába mutattak. A kórszövettani vizsgálat során cytomegalovírus-infekcióra jellemző elváltozások nem igazolódtak; az autopsiás anyag makroszkópos és mikroszkópos képe Pneumocystis carinii okozta pneumoniát mutatott. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a prediszponált betegekben az ismertetett aspecifikus klinikai kép kialakulásakor törekednünk kell az etiológiai diagnózisra, indukált köpet és/vagy bronchusmosó folyadék citológiai vizsgálata vagy akár tüdő biopszia végzése árán is, mert megfelelő terápia és esetleges gyógyulás csak így képzelhető el.

HUN 1994;4(07)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚNIUS 29.

Brit derék - magyar derék

BÁLINT Géza

Nagyon jó, hogy a British Medical Journal számos cikke magyarul is olvasható. Remek, hogy egyes cikkeket a LAM is átvesz. Így a lap ez évi februári számában olvashattuk. A. Frank, brit reumatológus és rehabilitációs szakember kitűnő összefoglalását a derékfájásról. Rendkívül fontosnak tartom ezt a cikket, hisz egészségügyi szervezőink, köz egészségügyi és biztosítási szakembereink figyelmét ráirányíthatja egy olyan témára, amelyre hazai szakemberek évek óta hiába próbálják felhívni a figyelmet: tudniillik, hogy a derékfájás legtöbbször (ha nem nézzük el esetleges infekciós vagy tumoros eredetét!) nem halálos betegség ugyan, de rontja az élet minőségét, testileg, lelkileg rokkanttá tehet és rengeteg pénzbe kerül. Néhány brit adat: az összes táppénzes nap 12,5%-a adódik derékfájásból.

HUN 1994;4(06)

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Derékfájás

ANDREW Frank

Az ismertetésre kerülő tanulmányok szerint a derék fájásos epizódok tartama és súlyossága mérsékelhető, így az ismétlődés veszélye, továbbá a betegállományból és munkakiesésből adódó költségek mértéke is csökkenthető. Frank áttekinti a differenciáldiagnosztikát; az akut, a krónikus és a makacs fájdalmat; a szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. A modern kezelési elvek az otthoni önápolást hangsúlyozzák, általában 48 órát meg nem haladó ágynyugalommal. A fizikai kondíció visszanyerésének fontosságát, az egyéb tevékenységek – köztük a munkahelyi aktivitás – folytatását ugyancsak hangsúlyozzák. A gyógyszeres kezelés segíti a fenti célok elérését. Két kérdés kap különös hangsúlyt: a derékfájás kezelésének stratégiája legyen hosszú távú és preventív; a kondíció meg őrzése, a rendszeres testedzés, a lazító gyakorlatok végzése csakúgy, mint a gerincet károsító hatások elkerülése a beteg, és nem az orvosok felelőssége.

HUN 1994;4(02)

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Gluténszenzitív enteropathia: technikai megfontolások az antiendomysium ellenanyag vizsgálatához

KORPONAY-SZABÓ Ilma, B. KOVÁCS Judit, LŐRINCZ Margit, KÖRMENDY Miklós, SASHEGYI Julianna

A szerzők az antiendomysium és az ezzel ekvivalens antijejunum ellenanyag jelenlétét vizsgálták 5000 illetve 3444 vérmintában. 2928 személy, köztük 441 ismert gluténérzékeny beteg (170 gluténterheléssel bizonyított coeliakia, 95 dermatitis herpetiformis és 176 úgynevezett coeliakia-suspect beteg, akinek anamnézisében a vékonybél-biopszia szerint legalább egy súlyos boholyatrófia szerepel), valamint 251 biopszia szerint nem coeliakiás (kontroll) gyermek. A fenti, IgA-alosztályú (IgA-hiányos betegeknél kiegészítőleg IgG is) ellenanyagok kimutatása indirekt immunfluoreszcens módszerrel történt. Az antiendomysium ellenanyag és az antijejunum ellenanyag specificitását gluténinto leranciára 100%-nak találták. Szenzitivitásuk - gluténfogyasztás mellett – igazolt coeliakia esetén 100% (66/66), dermatitis herpetiformisban 92,4% (61/66), coeliakia-suspect betegeknél 85,9% (110/ 128) volt. Az összes vérminta 13,5%-ában az alábbi aspecifikus IgA-festődések fordultak elő: simaizom, bazálmembrán, pemphigoid és antinukleáris faktor szerű ellenanyag. E savók egy része egyidejűleg antiendomysium ellenanyagot is tartalmazott. A re akció megítélhetőségét 8–10 mikron vastag metszetek használata jelentősen javította. A tárgyalt specifikus autoantitestek kimutatása elsőrendű fontosságú a gluténszenzitív enteropathia diagnosztikájában. A megfelelő, technikai nehézségeket is figyelembe vevő értékeléshez specializált, nagyforgalmú centrumok szükségesek.

HUN 1994;4(02)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája II. rész

BÁLINT Géza, SZEBENYI Béla, BÁLINT Péter

A nyaki fájdalmak terápiája – a diagnosztikához hasonlóan - az általános orvos, a reumatológus, a neurológus, szükség esetén traumatológus és ortopéd szakorvosok együttműködését igényli. A közlemény második része azon terápiás lehetőségeket elemzi részletesen, melyeket a kezelőorvos maga is el tud végezni, illetve elő tud írni betege számára. Akut nyaki fájdalom esetén a szerzők hangsúlyozzák az ágynyugalom, a nyakrögzítők, a peros gyógyszeres, a lokális injekciós és a fizioterápiás kezelések fontosságát. Krónikus nyaki fájdalmakban szenvedő betegek esetén – a polipragmáziát elkerülendő - a gyógyszeres kezeléssel szemben az aktív torna, a relaxációs módszerek és fizioterápiás eljárások egymást kiegészítő változatait, illetve a betegek pszichés vezetését tartják döntőnek. Hangsúlyozzák, hogy az általános orvos - más, gyakori mozgásszervi kórkép (derékfájás, arthrosis) kezeléséhez hasonlóan - a nyaki fájdalmak terápiájában is egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon.

HUN 1991;1(13)

Ideggyógyászati Szemle

1986. MÁRCIUS 01.

Izomdystrophiák biokémiai diagnózisa

DR HEINER Lajos, DR DOMONKOS Jenő

A referátum elsősorban az izomdystrophiás betegek vérében és vizeletében észlelhető összetételbeli elváltozásaival foglalkozik. Az utóbbi évtizedekben számos ilyen elváltozást közöltek, noha ezek zömének nincs diagnosztikus értéke, lévén aspecifikus elváltozás. A klinikai gyakorlatban messze a legnagyobb jelentőségű a károsodott izomrostokból a vérbe kikerülő enzymek értékeinek követése, ezért legelőször ezt tárgyaljuk.

HUN 1986;39(03)

Ideggyógyászati Szemle

1986. FEBRUÁR 01.

Az elektroshock (ES) hatása a serum FSH, LH, prolactin, ACTH, oestradiol, progesteron és testosteron szintjeire

DR MOLNÁR Gábor, DR TAKÁCS István, DR BAZSA Györgyné

Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a trophormonok és sexualsteroidok koncentráció változásai csak feltételezéseket engednek meg a neurotransmitterek viselkedéséről. Az ES és a szomatikus stressz neuroendocrin hatása nagyon hasonló. Adataink szerint is valószínű, hogy a kezelés számos „aspecifikus” neurokémiai interakciót vált ki a központi idegrendszerben. Továbbra is kérdés, hogy ezek közül a hatásmechanizmusban melyik játszik közvetlen szerepet. Az ES krónikus alkalmazása a betegek többségében serkenti az oestradiol képződését, ami postmenopausában előnyösen befolyásolhatja a kórkép alakulását.

HUN 1986;39(02)