Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

Az ambuláns artériás érfalmerevség-paraméterek jelentősége krónikus vesebetegségben: metodikai összefoglaló

LÁSZLÓ Andrea, REUSZ György, NEMCSIK János

Mind krónikus veseelégtelenségben (CKD), mind annak végstádiumú fázisában (ESRD) a halálozás vezető oka cardiovascularis eredetű. Ez a tény részben az emelkedett artériás érfalmerevséggel magyarázható, mely a nagyartériák tunica mediája fokozott és progresszív kalcifikációjának az eredménye. Az artériás érfalmerevség paramétereinek, leginkább a pulzushullám-terjedési sebességnek (PWV) prognosztikus értéke mind az átlag-, mind a CKD- és ERSD-po - pulációban magas, és a hagyományos rizikófaktorokhoz képest nagyobb pontossággal képes megjósolni a cardiovascularis kimenetelt. A rendelőben történő mérések mellett az utóbbi években az ambuláns artériás érfalmerevség monitorozása is jelentős fejlődést mutat. Az ambuláns artériás érfalmerevség-index (AASI) egy, az ambuláns vérnyomásértékekből származtatott, de megkérdőjelezett hasznosságú paraméter. Nemrégiben olyan új oszcillometriás metodikák kerültek a piacra, mint a Mobil-O-Graph, a Vasotens vagy az Arteriograph 24, melyek egyszerű módon, felkar-mandzsetta segítségével 24 órán keresztül tudják regisztrálni az artériás érfalmerevség-paramétereket, mint a PWV-t, az augmentációs indexet vagy a centrális vérnyomást. Ezek a módszerek lehetőséget nyújtanak az érfal me rev - séget leíró paraméterek variabilitásának 24 órás megfigyelésére, mely remélhetőleg pontosabb cardiovascularis kockázatbecsléshez és a szív- és érrendszeri események csökkenéséhez vezet. Jelen közleményünkben összefoglaljuk az AASI és a különböző oszcillometriás metodikákon alapuló 24 órás artériás érfalmerevségmonitorozás eddigi eredményeit különféle betegpopulációkban, kiemelten fókuszálva a CKD-ra.

HUN 2016;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A carotis és a vertebralis angiographiás vizsgálatok központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról

SZLÁVY László, TOMKA Imre, LENGYEL Pál

A szerzők a ma forgalomban levő trijodalt angiographiás kontrasztanyagok (acetrizoat, diatrizoat, jodamid, jothalamat és metrizoat) központi idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták meg carotis és vertebralis arteriographiás vizsgálatoknál. Azt találták, hogy a jodamid és metrizoat származékok az agyi elektromos tevékenységet nem befolyásolták intracarotidealis és intraarterialis vertebralis befecskendezéskor. A jothalamat Na, diatrizoat Na, valamint acetrizoat typusú vegyületek az esetek nagy részében kedvezőtlenül befolyásolták a kísérleti állatok agyi elektromos működését, ezért használatukat a klinikai gyakorlatban nem lehet ajánlani.A jodamid és metrizoat készítmények azok a származékok, melyek az EEG-n tünetet nem okoznak, s így carotis és vertebralis angiographiáknál széleskörű alkalmazásra tarthatnak igényt.

HUN 1968;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

Az angiographiás diagnosis problémái a retrograd vertebralis keringéssel kapcsolatban

DEÁK Gy., GORÁCZ I., JUHÁSZ J., PÁSZTOR E.

Intézetünkben az utóbbi időben az artéria brachialis percutan punctiójával és nagy nyomású fecskendő alkalmazásával végezzük a vertebralis arteriographiákat is. 130 vizsgálatunk közül csak egy esetben kaptunk ellenoldali artéria vertebralis retrograd telődést, mely valóban s.s.s.-nek bizonyult. Ezen módszerrel a fent említett mechanikus tényezők elkerülhetők, mert a Gidlund féle automatikus fecskendő, mely 4—5 atm. nyomással adja be a contrast anyagot, azt nem közvetlenül az artéria vertebralisba juttatja, hanem annak túlnyomó többségét az aorta ívébe adja s így főleg a következő artériás pulsatio viszi fel az agyi erek felé a contrast-anyaggal kevert vért normális nyomással. Kétoldali artéria vertebralis telődés esetén azonban előfordulhat, hogy a punctióval ellentétes artéria vertebralis telődés anterograd, vagy retrograd volta biztosan nem állapítható meg. Ezen esetekben, mint Curry és Howland (3) is ajánlja, kétoldali brachialis arteriographia elvégzése indokolt.

HUN 1967;20(07)

Ideggyógyászati Szemle

1962. JÚNIUS 01.

Vertebralis angiographiával kimutatott és pathologiailag bizonyított artéria cerebri posterior elzáródás. Brown-Séquard tünetcsoportot okozó angiographiás szövődmény

DR. AMBRÓZY György, DR. GALLAI Margit

Az agyi artériák telődésének hiánya arteriographiás (AG) felvételeken nem jelenti minden esetben az ér elzáródását. Ha ismételt injectio alkalmával nagyobb artériák (carotis interna, cerebri média) nem telődnek, vagy telődésük éles határral megszakad, valószínű az ér elzáródása. Carotis communis contrastinjectiója alkalmával az artéria cerebri posterior (AGP) 20—30%-ban látható a felvételeken (Chrast és tsa, Saltzman). Ha a contrasttöltést a carotis interna punctiója útján végezzük, az ACP gyakrabban — egyes szerzők véleménye szerint 40—70%-ban — telődik (Saltzman, Martinez és tsai).

HUN 1962;15(06)

Ideggyógyászati Szemle

1962. MÁJUS 01.

Olfactometrias vizsgálatok jelentősége a neurológiában

DR. LÉNÁRD Lili

A góclocalisatio mindig a klinikai neurológia egyik legfontosabb s talán egyik legvonzóbb problémája volt. Az utolsó 45 év alatt a diagnostikát több vizsgálómódszer gazdagította : a pneumoencephalographia, az ártériographia, majd az electroencephalographia és végül a radioisotopokkal való localisatio. McAfee és Taxdal ez utóbbiról való beszámolójukban kiemelik, hogy a vizsgálat épp oly veszélytelen, mint az egyetlen másik „nem traumatisaló’’eljárás, az electroencephalographia.

HUN 1962;15(05)