Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 409

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[A retina morfológiai változásai Parkinson-kóros betegek kétéves utánkövetése során]

ATUM Mahmut, DEMIRYÜREK Enes Bekir

[A vizsgálat célja az idiopathiás Parkinson-kór (IPD) progressziója és a retinamorfológia változása közötti kapcsolat feltárása. A vizsgálatba 23, korai stádiumban lévő (Hoehn–Yahr-skála szerinti 1. és 2. fázis) IPD-beteget és 30, életkorban illesztett egészséges kontrollszemélyt vontunk be. Minden beteget legalább két évig követtünk, a 6 hónapos időközönként tartott ellenőrző viziteken (a vizsgálat kezdetén, 6, 12, 18 és 24 hónap elteltével) részletes neurológiai és ophthalmicus vizsgálatok készültek. Minden vizit alkalmából elvégeztük a következő méréseket és értékeltük a következő skálákat: Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála III. rész (UPDRS III), Hoehn–Yahr-skála (H&Y), legjobb korrigált látóélesség (BCVA), szemnyomás (IOP), centrális maculavastagság (CMT), retinalis ideg­rostréteg-vastagság (RNFL). Az IPD-betegek és a kontrollszemélyek átlagos életkora a következő volt: 43,96 ± 4,88 év és 44,53 ± 0,83 év. A vizsgálat kezdetén az IPD-csoportban a betegség fennállásának átlagos ideje 7,48 ± 5,10 hónap volt (0–16 hónap tartományban). A kétéves utánkövetés során nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport BCVA- és IOP-értékei között (p > 0,05, p > 0,05). Két év elteltével szignifikáns különbség alakult ki a két csoport átlagos és felső kvadránsbeli RNFL-értékei között, míg egyéb viziteken nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni az RNFL-értékek között (p = 0,025, p=0,034, p > 0,05). A kétéves utánkövetés során nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport CMT-értékei között (p > 0,05). Az IPD progressziójával párhu­za­mo­san az átlagos és felső kvadránsbeli RNFL-értékek szignifikáns mértékű romlást mutattak.]

Klinikum

2020. DECEMBER 31.

SARS-CoV-2-immunitás és kapcsolata az oltásokkal

A The Lancet tanulmánya összefoglalja jelenlegi tudásunkat a SARS-CoV-2-fertőzésre adott humorális és celluláris immunválasszal kapcsolatban, és összehasonlítja a természetes, valamint a befogadott, illetve III-as fázisú vizsgálatban lévő vakcinákra adott immunválaszokat.

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A petefészekrák kezelésének frontvonalában: a PARP-gátlók szerepének megújítása

MIRZA M R, COLEMAN R L, GONZÁLEZ-MARTIN A, MOORE K N, COLOMBO N, RAY-COQUARD I, PIGNATA S

Kiújult petefészekrákban a poli(ADP-ribóz)polimeráz- (PARP-) gátlókkal történő kezelések megváltoztatták a platinaérzékeny daganatok kezelését. Az új adatok szerint a PARP-gátlókat a kezelési algoritmus korábbi szakaszában kell alkalmazni. A kutatók számba veszik azokat a fázis III vizsgálatokat, amelyekben a PARP-gátlók hatását értékelték újonnan diagnosztizált petefészekrákok primer, illetve fenntartó kezelésében. Megvitatják a gyógyszerek hatásosságát és biztonságosságát az összes daganat, illetve a biomarkerek szerint válogatott daganatok klinikai vizsgálataiban, és összevetik a különböző vizsgálatok előnyeit és korlátait. Fontolóra veszik a jövő kutatásainak prioritásait – különös tekintettel a betegek kiválasztására és a jövőben alkalmazandó, egyelőre hiányzó gyógyszeres regimenek megalkotására. Négy fázis III vizsgálatban (SOLO-1, PAOLA-1/ENGOT-OV25, PRIMA/ENGOT-OV26 és VELIA/GOG-3005) PARP-gátlók használatával (olaparib, niraparib vagy veliparib) a progressziómentes túlélés jelentős javulását figyelték meg petefészekrákos betegekben. A vizsgálatok eltérő kialakítása (kezelés vagy fenntartó kezelés, egy gyógyszeres vagy kombinációs kezelés, bevacizumabbal vagy bevacizumab nélkül), a betegek kiválasztása (műtéti eredmény, biomarkerek elérhetősége, prognózis szerint), a résztvevők eredeti megválasztása (intention-to-treat, BRCA-mutációs vagy homológ rekombinációdeficites pozitív) befolyásolták a vizsgálatokból levonható következtetéseket. A teljes túlélési adatok még függőben vannak, hosszú távú biztonságossági adatok is csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A PARP-gátlók sarkalatos szerepet játszanak az újonnan kimutatott petefészekrák-ellátásban, és befolyásolják a további kezeléseket. Ki kell választani azokat a betegeket és gyógyszereket, akiknél az eddigi alkalmazott kezelések a PARP-gátlóknál kevesebb haszonnal járnának.

Lege Artis Medicinae

2020. DECEMBER 21.

Fenyvesi Tamás professzorra emlékezünk

DEBRECZENI Loránd, FARSANG Csaba, SZÉKÁCS Béla, FÜRST Zsuzsanna

Fenyvesi professzor orvosi diplomáját 1958-ban szerezte a Harkovi Orvostudományi Egyetemen, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE) III. Sz. Belklinikáján kezdett dolgozni, és 1959-től professzorával együtt távozva, a II. Sz. Bel klinika legendás elitjének tagja volt 1975-ig. Ezután visszatért a III. Sz. Belklinikára (Kútvölgyi Klinikai Tömb), majd életének utolsó hónapjaiban, idén bekövetkezett haláláig a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának volt emeritus munkatársa.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Újabb könyv az orvos- beteg jogviszonyok köréből

HÁMORI Antal

Etikai normák és dilemmák az egészségügyben címmel 2019-ben, a Medicina Könyvkiadó Zrt. kiadásában, az Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben sorozat hatodik köteteként jelent meg Hidvéginé Adorján Lívia (I–II. rész) és Sáriné Simkó Ágnes (III. rész) 282 oldalas, jelentős, komplex (fogyasztóvédelemre is kiterjedő), aktuális témakört érintő munkája. A könyv három nagyobb egységből áll: I. Jog, erkölcs, etikai normák, etikai kódexek (11–58. oldal); II. Eti­kai, bioetikai, orvosetikai, jogi dilemmák (59–135. oldal); III. Üzleti etika, verseny és reklám az egészségügyben (137–240. oldal). Az előszó szerint „a szerzők… kiemelten tárgyalják az etikai dilemmák – sokszor a mai napig is megoldatlan – ellentmondásait” (9. oldal). To­vábbá „a könyv célja a szerzők által bevallottan elsősorban a jogi ismeretterjesztés, a hivatásetikai és bioetikai normák, valamint az egészségügyben folyó gazdasági verseny legfontosabb sza­bályaira történő figyelemfelhívás, útmutatás az orvosok, egészségügyben dolgozó jogászok és a betegek számára” (10. oldal).

Ideggyógyászati Szemle

2020. JÚLIUS 30.

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzői a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedő betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.

Hypertonia és Nephrologia

2020. JÚNIUS 24.

Hyperkalaemia III. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

A hepatocellularis carcinoma immunterápiája

DEMETER Gyula

A HCC szisztémás kezelésében a szorafenib magánya csaknem tíz éven át tartott. Az utóbbi két-három évben számos újabb molekula igazolta hatékonyságát fázis III klinikai vizsgálatban. Az immunterápiák közül az immunellenőrzőpontgátló-vizsgálatok is sikerrel begyűrűztek a HCC szisztémás kezelésébe. A nivolumabot és pembrolizumabot az NCCN és ESMO klinikai útmutatók már másodvonalban ajánlják fázis II vizsgálatok eredményei alapján. Egy fázis III vizsgálatban a nivolumab első vonalban ugyan jobbnak bizonyult a szorafenibnél, de a különbség nem szignifikáns és további elemzések még folyamatban vannak. (Ha ez egy non-inferiority vizsgálat lett volna, úgy a lenvatinibhez hasonlóan lehetne még egy első vonalas lehetőségünk.) Az atezolizumab/bevacizumab kombinációja viszont sokkal jobbnak ígérkezik a szorafenibnél egy folyamatban lévő fázis III klinikai vizsgálat elsődleges elemzése alapján, amely miatt az NCCN-útmutató első vonalban javasolja. Számos egyéb immunellenőrzőpontgátló-vizsgálat van még folyamatban monoterápiában vagy kombinációban egyéb molekulákkal.

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

Egy biosimilar gyógyszer kifejlesztése és tízéves története a binocrit® példáján keresztül

AAPRO Matti, KRENDYUKOV Andriy, HÖBEL Nadja, SEIDL Andreas, GASCÓN Pere

A szabadalmak lejárata számos biológiai termék esetén alternatív változatok kifejlesztésére sarkallta a gyógyszergyárakat. Ezeket a változatokat „biosimilar” termékeknek nevezzük, amelyek minősége, biztonságossága, hatásossága a már engedélyezett (licenccel rendelkező) gyógyszerekéhez hasonló (amely utóbbiakat referenciagyógyszereknek is szokás nevezni). Az onkológiában megjelent első biosimilar gyógyszerek az alapkezelések mellé társuló szupportív kezelések gyógyszerei voltak, mint például a filgrasztim vagy az epoetin. A Binocrit® (HX575) az epoetin-alfa biosimilar változata, amelyet az onkológiában a kemoterápia által indukált anaemia (CIA) kezelésére használnak. A Binocrit® biosimilarként való kifejlesztésének és engedélyeztetésének folyamata során először kiterjedt analitikai összehasonlításokat végeztek a referencia epoetin-alfával. Ezután következett a klinikai fejlesztés: a fázis I farmakokinetikai/farmakodinamikai vizsgálatok során igazolták az új szer és a referencia-gyógyszer közötti bioekvivalenciát, majd egy fázis III vizsgálatban bizonyították a CIA-ban való terápiás hatásosságot is. Törzskönyvezése óta a Binokrit® ma már kiterjedten használatos a mindennapi klinikai gyakorlatban. Már sok-sok adattal igazolható, hogy a Binocrit® segítségével a daganatos betegek kezelése során kialakuló CIA hatásos és jól tolerálható lehet.

Járványügy

2020. ÁPRILIS 07.

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

Az European Society of Intensive Care Medicine and the Society of Critical Care Medicine jelentette meg 2020-ban az Intensive Care Medicine-ben a Surviving Sepsis Campaign (SSC): Guidelines on the management of critically ill adults with cooronavirus disease 2019. (COVID-19) című irányelvét 36 nemzetközi szerző, mikrobiológusok, infektológusok, intenzív terápiás és sürgősségi szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók és egészségpolitikusok részvételével.