Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 25
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása
A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban
Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.
Klinikum
2024. JANUÁR 15.
Kezelhető az intracerebralis vérzés
A 2023-as év végén a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban a stroke-kal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A fő üzenet, hogy az intracerebralis vérzés kezelhető állapot, melyet három fontos klinikai vizsgálat igazol.
Hypertonia és Nephrologia
2023. OKTÓBER 30.
Vénás thromboembolia és krónikus veseelégtelenség
Összefoglalásunkban a vénás thromboemboliás események vonatkozásait elemezzük krónikus veseelégtelen betegekben. Krónikus veseelégtelenségben – az epidemiológiai adatok szerint – az alvadási folyamatok kétirányú módosulása figyelhető meg, fokozódik a thrombosiskészség, ugyanakkor a vérzéses események valószínűsége is növekszik. A patogenezisben egyes alvadási faktorok szintjének megváltozása, a thrombocyták és az endothel funkcióváltozásai, az uremiás toxinok megnövekedett szintje, valamint a dialíziskezeléssel összefüggő tényezők szerepelnek. A jelenlegi terápiás útmutatókban erre a betegcsoportra vonatkozóan csak korlátozott információk állnak rendelkezésünkre. Az általános populációhoz hasonlóan a K-vitamin-antagonistákat valószínűleg a DOAC-szerek, elsősorban az apixaban fogja felváltani. További tendencia az LMWH-készítmények vesefunkcióhoz illesztett dózisban, anti-Xa-szint-ellenőrzés mellett történő alkalmazása a konvencionális nem frakcionált heparin helyett. Speciális terület az eritropoetinterápia, a hemodialízis-érbehatolás és ezek összefüggése a thromboticus folyamatokkal.
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése
A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus stb.) és még a háziorvosnak is.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2023. AUGUSZTUS 31.
Hypertonia és Nephrologia
2023. FEBRUÁR 28.
Az obesitasparadoxon. Létezik olyan metabolikus hátrány, amely bizonyos helyzetekben előny?
Számos olyan tényező ismert, amelyek mind mortalitási, mind morbiditási szempontból fokozott kockázatot jelentenek a betegek számára 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint krónikus veseelégtelenség kialakulására. Ezek közül az egyik legismertebb az elhízás. Alapvető egészségügyi cél tehát az obesitas elleni harc. Vannak azonban olyan vizsgálati eredmények, amelyek az egészséges testsúlyúakhoz képest jobb mortalitási és morbiditási értékeket igazoltak enyhe súlyfelesleg esetén. Ez az obesitasparadoxon. Az alábbi cikkben ezt a fogalmat járjuk körbe néhány újabb vizsgálati eredmény alapján.
Idegtudományok
2022. NOVEMBER 10.
DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban
Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
A pitvarfibrillációban szenvedő beteg antikoaguláns-terápiájának gyakorlata és kihívásai napjainkban
A pitvarfibrilláció az egyik legfontosabb, klinikai jelentőséggel bíró gyakori ritmuszavar. Önmagában a leggyakrabban stroke-ot, egyéb szisztémás thromboembolisatiót, szívelégtelenséget okozó aritmia. A pitvarfibrilláció 2,5-szeresére növeli a stroke, 5-szörösére a szívelégtelenség kockázatát. Prevalenciája 20 éves életkor felett már 3%, illetve ennél nagyobb a szelektált betegpopulációkban.
Idegtudományok
2022. JANUÁR 28.
Antikoaguláció agyvérzést követően
Pitvarfibrilláló betegekben, akik túléltek egy antikoagulációval asszociált intracerebralis vérzést, visszatérő kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e újrakezdeni az antikoagulációt stroke- és szisztémás thromboembolisatio-prevenciós célzatból. Sokáig a betegek csak egy töredék részében folytatták az antikoagulációt és akkor is csak sok hónappal a vérzéses eseményt követően. Újabb, megfigyeléses vizsgálatok amellett érveltek, hogy a pitvarfibrilláló betegekben az antikoaguláció folytatása alacsonyabb mortalitási kockázatot jelent, valamint jobb funkcionális kimenetelt eredményez, mint az antikoaguláció elhagyása. Ezek az összefüggések attól függetlenül fennálltak, hogy a vérzés lobaris vagy nem lobaris volt. Emellett az ischaemiás stroke kockázata intracerebralis vérzést követően hasonlóan magas lehet, mint a rekurrens vérzésé. Két obszervációs vizsgálatokat összefoglaló metaanalízisben az antikoagulációt folytató betegek ischaemiás stroke-kockázata alacsonyabb, míg a vérzéses kockázata ugyanolyan magas volt, mint a nem antikoagulált betegekben. Ezekben a vizsgálatokban ugyanakkor a legtöbb beteg K-vitamin-antagonista kezelésben (VKA) részesült. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alacsonyabb vérzéses kockázatot mutatnak a VKA-knál mind primer, mint TIA-t vagy ischaemiás stroke-ot követő szekunder prevencióban pitvarfibrilláló betegekben, ezért a DOAC-ok egy biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a VKA-knál intracerebralis vérzést követő antikoaguláció tekintetében.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.