Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A nátrium-glükóz kotranszporter-2-inhibitoroknak a diabetes mellitus kezelésén túlmutató reno- és kardioprotektív hatásai

AMBRUS Csaba, BENCZÚR Béla

Az eredetileg antidiabetikumként alkalmazott SGLT2-gátlók nem várt mértékben javították a szívbetegségek (elsősorban a szív­elégtelenség) kimenetelét és közel a felére csökkentették a renalis események kockázatát diabeteses betegekben. Később ezeknek a szereknek az adása a primer renalis végpontú vizsgálatokban és a szívelégtelenségben szenvedő betegekben is jelentősen csökkentették a morbiditást és mortalitást.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A rozuvasztatin/acetilszalicilsav fix kombináció helye a mindennapi gyakorlatban

SIMONYI Gábor

A cardiovascularis betegségek hazánk vezető haláloki tényezői, ugyanakkor a megelőzhető és a kezelhető betegségeknél is jelentős arányban képviseltetik magukat. A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a statinok és az acetilszalicilsav (ASA). Alkalmazási területeik szélesek, ugyanakkor a szekunder prevencióban számos közös cardiovascularis betegségben javasoltak.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Quo vadis? – Magyarország, anno 2024 farsangja

KAPÓCS Gábor

Elmúlt a karácsony, aztán a szilveszter is. Pár, a télre emlékeztető nap után bekopogtatott a tavasz, az eddigi legmelegebb januárt produkálva. Ettől a meteorológiai anomáliától eltekintve – dehogy anomália ez, inkább az antropocén új normája – az új év éppen ott és úgy folytatódott, ahogy az elmúlt év végződött. Az ünnepeink csak általunk kreált és a kultúránk által megőrzött virtuális mérföldkövek az idő végtelennek tűnő kontinuumában.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Újévi főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Sokat gondolkodtam, szabad-e az újévi beharangozót szubjektív elemekkel tarkítanom? Végül arra jutottam, hogy igen, hiszen a beköszöntő, az aktuális lapszám közleményeiből történő tallózás is szubjektív műfaj. Ennél azonban többet osztanék meg személyes gondolataimból kedves Olvasóinkkal, hiszen egy olyan kórházban dolgozom, amelynek főigazgatóját az adventi időszakban felmentették főigazgatói megbízatása alól – 23 másik kórházigazgató társával együtt.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A „Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?” című cikkre reflektálva [2023;33(12):610-4.]

MÁRK László, VITRAI József

Kósa István a LAM 2023. 12. számában közölt írását (1) „nem lehetett letenni”. Az egészet az aggódás, a tenni akarás hatja át, ahogy az ugyanitt megjelent Kapócs Gábor társfőszerkesztői Töprengőjét. Utóbbi ábrái maximálisan jelzik, hogy az eddiginél többet kell tennünk egészségünk megőrzéséért, a cardiovascularis prevencióért.

HUN 2024;34(1-2)

Egészségpolitika

2024. JANUÁR 19.

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

HUN

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Amit egy vidéki hematológián tudni kell, azt tudjuk és csináljuk

TARCZA Orsolya

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mellett a Tápióság egy része is a szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet I. számú, hematológiai profilú belgyógyászati osztályának ellátási területéhez tartozik, így mintegy 250 ezer lakos hematológiai ellátásáért felel – kezdi osztálya bemutatását Pettendi Piroska, aki 1999. október 1-jén, központi rezidensként lett az intézmény dolgozója, az osztályt pedig 2017 óta vezeti.

HUN 2023;1(1)

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Herediter hematológiai malignitás: ritka, mint a fehér holló?

ANDRIKOVICS Hajnalka, VARGA Lívia, CSABÁN Dóra, ŐRFI Zoltán, TANKÓ Lenke

A herediter rákszindrómák legtöbbször autoszomális domináns öröklésmenetet követnek. Örökletes génhiba jelenlétében a daganat kialakulása sporadikus rákhoz hasonlóan többlépcsős. Bár herediter rákszindrómákra jellemző a fiatalabb életkorban kialakuló daganatos megbetegedés, de a hibás gént hordozók esetében a malignus betegség kialakulási esélye általában nem 100%, azaz a genetikai betegség penetranciája nem teljes.

HUN 2023;1(1)