Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1973. SZEPTEMBER 01.

Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subacut sclerotizáló panencephalitisben

DR ÉDER Mária

1. Az Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subcorticalis szerkezetekben nem, és csak olyan nagyagykérgi regiókban fordult elő, ahol a gyulladásos folyamat súlyos szöveti laesiót okozott; két esetünkben túlnyomóan a temporalis, parietalis és occipitalis lebenyek kéregállományában, egy esetünkben pedig kiterjedten a frontalis cortexben. Az Ammon-szarvban és a gyrus cinguliban, ahol praesenilis dementiaban halmozottan található, az elváltozást megfigyelni nem tudtuk. 2. Valószínű, hogy hosszabb betegségtartam esetén a fibrillaris degeneratio keletkezési feltételi többször, vagy tartósabban adottak, mint acut- vagy subacut esetekben. 3. SSPE-ben a fénymikroszkópos, histokémiai és polarisatiós mikroszkópos vizsgálati eredményeink, a fibrillarisan degenerált sejtek histokémiai és szerkezeti viszonyaira vonatkozóan, megegyeznek a senilis folyamatokban és más encephalitisekben (Noyan) talált eredményekkel.

HUN 1973;26(09)

Ideggyógyászati Szemle

1973. FEBRUÁR 01.

A központi idegrendszer glycolysisének és energiafelhasználásának változásai kísérletes uraemiában

DR SZEGEDY László, DR JOHAN F. Jongkind

Szerzők kísérletes uraemiában, egerek nagyagyi hemisphaeriumának biokémiai, fluorimetriás vizsgálatáról számolnak be. Az acut veseelégtelenséget műtéti úton, bilateralis ureterotomiával idézték elő. Vizsgálataik során meghatározták az agyi energia-tartalékok (ATP, kreatin-foszfát, glycogen, glukóz, glukóz-6-foszfát), tejsav és más glycolysis intermediaer termékek concentratióját, illetve azok változását a decapitatiót követő ischaemia kezdeti 10 mp-es szakában.

HUN 1973;26(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JÚLIUS 01.

Az életet veszélyeztető heveny elmezavarokról és kezelésükről

DR ENGÁRT Gizella, DR NAGY A. Tibor, DR SZABÓ Miklós

Szerzők az életet veszélyeztető heveny elemezavarokról és kezelésükről fejtik ki nézeteiket, saját megfigyeléseiket közlik. Az irodalom adatai és tapasztalataik alapján hangsúlyozzák a kórfolyamat korai felismerésének és korai „activ" kezelésének fontosságát. Arra a megállapításra jutnak, hogy az „acut" életveszélyes katatonia" klinikailag jól körülhatárolható, gyógyítható exogen reactio is lehet, nem feltétlenül a schizophrenia megnyilvánulási formája. A jelenleg használatos „activ" kezelési eljárások közül egyedül az elektroshockot találták kielégítőnek, de kiemelik, hogy alkalmazását csak végső megoldásként tartják megengedhetőnek.

HUN 1972;25(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Szerzők 41⁄2 év alatt 70 acut demyelinisatiós betegségben szenvedő beteget (disseminalt encephalomyelitis, sclerosis multiplex, opticus neuritis, Landry-Guillain-Barré syndroma, serogeneticus polyneuritis, cerebralis polyneuritis) kezeltek steroid ill. transfusiós therapiával, ill. ezek combinatiójával. Kontrollcsoportként vitaminokkal, roboránsokkal kezelt betegcsoport szolgált. Megfigyeléseik alapján az acut velőtlenedési betegségek első megjelenése a steroidkezelés indicatiós területe. Korai, nagydosisú kezelés ajánlatos. Tárgyalják a steroid-kezelés immunpathologiai alapját. Casiusticajukat és eredményeiket 6 táblázaton ismertetik.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Hozzászólás

DR. PÁLFFY György

Az Ideggyógyászati Szemle Szerkesztő Bizottságának megtisztelő felkérésére az alábbiakban adom meg véleményemet az „Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről" írt dolgozatról. A cikknek a corticotropin- ill. corticosteroid-therapiáról írt megállapításaival csak röviden foglalkozom. Bár magyar nyelven valóban csak a neurologiai tankönyvek adatai és Lehoczky (1961, 1963) e tárgykörben írt dolgozatai állanak rendelkezésre, az irodalomban több kitűnő tanulmány igazít el minket a kezelés számos kérdésében.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1971. MÁRCIUS 01.

Az acut haemorrhagiás leukoencephalitisről

DR. GOSZTONYI György

A szerző 3 Hurst-féle acut haemorrhagiás leukoencephalitis eset klinikai és pathologiai vizsgálatáról számol be. Az esetek mind a betegség tartama, mind annak súlyossága tekintetében 3 fokozatot képviselnek. A pathologiai kép a hyperergiás gyulladásra jellemző: intenzív haematogen beszűrődés mellett haemorrhagiás-necrotikus és mikrogliás gócok találhatók a fehérállományban. A haemorrhagiás-necrotikus gócok és a gyulladásos beszűrődés mindhárom esetben azonos intenzitásúak, a mikroglia-gócok viszont a betegség tartamának növekedésével párhuzamosan válnak egyre kifejezettebbé.

HUN 1971;24(03)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

Adatok az adenosintriphosphat hatásához cerebrovascularis kórképekben

DR. BOCZÁN János, DR. SZAMOSI Mária

A szerzők acut, subacut és chronicus cerebrovascularis károsodások után fellépő hemiparesisek, aphasiák esetén adtak ATP-kezelést 54 betegnél. 34 betegüknél i. m. adták az ATP-t, ahol közvetlen hatást lemérni nem tudtak. 20 betegnél i. v. cseppinfusioban oldva, kétnaponként, összesen 10-20 alkalommal végezték a kezelést. Acut betegeik fele eredeti munkakörét folytathatta a kórházból való távozása után. A subacut és chronicus állapotoknál, kiknél hónapok, vagy évek óta meg lévő hemiparesis és aphasia volt észlelhető, javulást tapasztaltak. Ezen utóbbi esetek mindegyike többízbenátesett intézeti kezeléseken, beleértve a balneo-, fizikotherápiát, és logopaediát is. Különösen feltűnő az aphasiák javulása. Eredményeiket az ATP centralis és periferiás értágító, energia-termelő - anyagcsere-serkentő hatásával magyarázzák, a kezelések psychotherápiás jelentőségét is megemlítik.

HUN 1971;24(01)

Ideggyógyászati Szemle

1969. JANUÁR 01.

Acut isonicotinsav-hydrazid intoxicatio két esete

OSTORHARICS György, BENCZE Miklós

A szerzők két sikeresen gyógyított acut INH intoxicatiós esetükről számolnak be. Az irodalmi adatokban található hatástani magyarázatok között maguk részéről elsősorban az idegrendszer, valamint a máj részéről tapasztalható általános szervezeti parenchyma-károsodást tartják lényegesnek. Az első rohamban jelentkező epilepsiás statusok, valamint az EEG-vel is kimutatott diffúz cerebralis laesio, a reversibilis agy-oedema, a fenti pathomechanismust támasztják alá. Közlésükben az INH egyre szélesebb körű elterjedése miatt kívánják a figyelmet felhívni.

HUN 1969;22(01)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Újabb vizsgálatok panencephalitisnél

ÓVÁRY Imre, GOMBI Róza, BENKŐ Károly, GÖDÉNY Sára, SORSZEGI Pál, KAPPÉTER István

10 éves gyermeknél gyors progressiójú panencephalitist észleltünk. Acut mélyelektródás vizsgálat során a jobb oldali area peristriata területéből elektronmikroszkópos célra biopsiát végeztünk. A folyamat direkt (a pathogen ágenssel összefüggő) és indirekt, (anoxiás-va salis) tényezőkre való szétválasztása submikroszkóposan is indokolt. Az anoxiás jelenségek közül a neurocyta és glia-elemek mitochondriumaiban megjelenő degeneratio (,,fenestratio”) jelentőségét — az irodalmi adatokkal egybevetve — döntőnek tartjuk. A „pathologiás mitochondrialis codolás” a neurocyták és glia-elemek kóros működésének az energetikai oldalát képezi. A capillarisok szerkezetét sorozatmetszetekben elemezve a RÉS aktiválódása submikroszkóposan is megtalálható.

HUN 1968;21(04)