Részletes keresés

Hírvilág

2024. FEBRUÁR 14.

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22-23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. 1. rész: a hormonális fogamzásgátlás

LÁSZLÓ Ádám

A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonálisterápiák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonterápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis kockázat növekedésével.

HUN 2023;33(12)

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

A magyar vesepótló kezelések 2020. évi jelentése az ERA-EDTA Regiszternek

KULCSÁR Imre, WÁGNER László, ROSIVALL László

A szerzők röviden ismertetik az ERA-EDTA (European Renal Association – European Dialysis and Transplantation Association) – ma csak ERA – Vesepótló Kezelések Regiszterének, illetve a hazai adatgyűjtések történetét. Ezt követően bemutatják a 2020. évre vonatkozó, krónikus vesebetegek (chronic kidney disease – CKD) KRT-incidens és prevalens betegszámait, amelyeket ismét jelentettek az ERA központi KRT Regiszterébe.

HUN 2023;27(03)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

HUN 2022;32(10)

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Adatok az elektroshock acut idegrendszeri hatásához

MOLNÁR László, PÁLFFY György, BALÁZS Béla

4 betegnél, 267 elektroshockkal előidézett görcsroham után az idegrendszeri működések kiesésének és rendeződésének jellegét figyeltük meg. Megállapítottuk. hogy a shock okozta görcs hatására a központi idegrendszer magasabb síkjaihoz kötött működések átmenetileg teljesen megszűnnek. A középagy, híd és gerincvelő teljesítményeinek károsodása lényegesen kisebb mértékű. A működések rendeződése fordított caudo - orális - irányban történik: míg a gerincvelő, híd és középagy működése gyor. tempóban rendeződik, a köztiagy és kéreg functionális restitutiója jóval elhúzódóbb. Megfigyeléseink klinikai szempontból kiegészítik az elektroshock hatására vonatkozó anyagcsere- és elektrophysiologiai vizsgálatok adatait.

HUN 1956;9(4)

COVID-19

2020. MÁRCIUS 28.

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - külföldi irányelvek

Az elmúlt napokban a kardiológiai betegek ellátásának az új-koronavírus okozta járvány idején javasolt speciális szempontjait tárgyaló 4 útmutató jelent meg az Egyesült Államokból, Kínából és Spanyolországból. Az amerikai irányelv a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer számára is útmutatást ad a járvány idejére. A kínai irányelv a COVID-19-ben szenvedő kardiológiai betegek intenzív ellátásának a speciális szempontjaival foglalkozik. A spanyol dokumentum a COVID-19-ben szenvedő koronáriabetegek invazív ellátásának az elveit tárgyalja. A három dokumentum mintegy egymásra épül, az általános elvektől a speciális elvek felé haladva ad útmutatást. A második US dokumentum pedig a szívritmuszavarban szenvedő betegek ellátásának - három neves amerikai testület által írt - közös irányelvét tarrtalmazza a COVID-19 pandémia idejére.

HUN

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Az echokardiográfia jelentősége postinfarctusos szabad kamrafali rupturában

PÁL Mátyás, LENGYEL Mária

Akut myocardialis infarctus miatti kórházi kezelés során a szabadfali ruptura a pum paelégtelenség után a leggyakoribb halálok. A noninvazív diagnosztika és a szívsebészeti technika fejlődésével a szabadfali ruptura ma már potenciálisan időben észlelhető és kezelhető. CEL - Vizsgálatunk célja az volt, hogy a postinfarctusos szabadfali ruptura klinikai és morfológiai jellemzőit elemezve megállapítsuk, milyen diagnosztikus és terápiás lépések adhatnak esélyt a túlélésre. Az Országos Kardiológiai Intézet coronariaőrzőjében és belgyógyászati osztályán 1987. január 1. és 1992. december 7. között 772 beteget kezeltünk acut myocardialis infarctus miatt. A szabadfali rupturát a kórlapok retrospektív elemzésével, az elektromechanikus disszociáció és az echokardiográfiás jelek alapján, valamint a boncjegyzőkönyvek áttekintésével kerestük: 28 betegnél találtunk szabadfali rupturát. A diagnózist 23 esetben sectio, 4 esetben intraoperatív lelet, 1 betegnél pedig echokardiográfia és pericardiocentesis során eltávolított artériás vér igazolta. Elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek miatt 14 esetben végzett sürgős echovizsgálat során 12 betegnél mutattunk ki pericardialis folyadékgyülemet, közülük 7 esetben végeztünk pericardiocentesist, 2 ízben sebészi pericardium fenestratio történt. Ezt követően 4 beteg kerülhetett akut műtét re, közülük kettő a műtét alatt, kettő pedig röviddel utána exitált. Egy betegnél à centesis után, tartós drenázs mellett a vérzés megszűnt, 12 hónapos utánkövetés során recidiva nem jelentkezett. Infarctus kapcsán fellépő elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek esetén sürgős echokardiográfia szükséges, s ha pericardialis folyadékgyülem igazolódik, pericar diocentesist kell végezni. Ez átmeneti hemodina mikai javulást hozhat, elegendő időt hagyva arra, hogy a betegek sürgős műtétre kerülhessenek.

HUN 1994;4(07)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Preventív érsebészet a stroke-betegek ellátásában

MOGÁN István, NEMES Atilla, NAGY Zoltán

Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.

HUN 1993;46(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Echocardiographia az acut myocardialis infarctus ellátásában

LENGYEL Mária

Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.

HUN 1992;2(09)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A granuloma képződés immunológiai sajátosságai

DANKÓ Katalin, SZEGEDI Gyula

A gyulladásos folyamatok acut, szubakut, krónikus és egy speciális csoportra, a granulomás gyulladásra oszthatók. A granulomás gyulladások legelfogadottabb osztályozása morfológiai kritériumok szerinti: 1. epitheloid, 2. histiocytas, 3. idegentest, 4. necrobioticus, 5. kevert gyulladásos típusú. A jelenlegi ismeretek szerint sarcoidosisban az alábbi folyamatok játszanak szerepet a gyulladás létrejöttében: 1. helyi T sejt aktiválódás és proliferació. 2. az aktivált T sejtek lymphokineket termelnek, amelyek monocyta/macrophag aktiválódást idéznek elő. 3. az aktivált monocyták/macrophagok granuloma sejtekké differenciálódnak (mint például az epitheloid sejtek, többmagvú óriássejtek), és gyulladásos mediátorokat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a gyulladásos és fibroticus folyamatokat. A sarcoidosis további tanulmányozása lehetővé teszi a granuloma képződés mechanizmusának megértését és a sarcoidosis etiológiájának felismerését.

HUN 1992;2(06)