Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 9

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁRCIUS 30.

A gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítása féloldali parciális feltárásból, a „hemi-semi laminectomia”

BANCZEROWSKI Péter, VAJDA János, VERES Róbert

A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek.

Ideggyógyászati Szemle

2003. OKTÓBER 20.

Akusztikus neurinoma kezelése képfúzió-vezérelt szövetközi 125-jód-izotóp-besugárzással - Új műtéti eljárás

VIOLA Árpád, MAJOR Tibor, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, MANGEL László, SPELLENBERG Sándor, HÁVEL János, JULOW Jenő

Az akusztikus neurinoma (vestibularis schwannoma) kezelésére a műtéti eltávolítás mellett elterjedt a gamma-késsel és a multileaf kollimátoros Linackal történő besugárzás. Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, elvégezhetőnek tartjuk a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzását. Betegeink idősek, rossz általános állapotúak voltak, elsősorban csökkent műtéti teherbíró képességük miatt döntöttünk a fenti eljárás alkalmazása mellett.

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az arcideg működésének megőrzése akusztikus daganatsebészetben]

TÓTH Z., SZABÓ Z., KOLLÁR Gy., ERŐSS L., TÓTH Sz.

[Az akusztikus neuróma műtétek során a mikrosebészeti technikák alkalmazása óta az arcfunkció és a hallás megőrzése az elsődleges szempont. Az arcideg anatómiai megőrzése nem mindig korrelál az ideg funkcionális épségével (1. táblázat). Az irodalomban számos lehetőségről számoltak be az arcideg funkciójának intraoperatív monitorozására az akusztikus tumor műtétje során. (1., 2., 3.) Beszámolónkban egy szemléltető eset elektrofiziológiai adatait mutatjuk be a 4. fokozatú akusztikus neurinóma teljes reszekciója során és után. ]

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az abducens ideg neurinomája]

KUNCZ Ádám, BORDA Lóránt

[A nervus abducens neurinoma nagyon ritka. Eddig mindössze 5 esetet publikáltak az irodalomban. Egy újabb abducens ideg neurinoma esetét mutatjuk be.]

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Az arcideg intrateinporalis neurinomáiról

DR. JAKAB György

Az irodalom rövid áttekintése után az arcideg neurinomájának két új esetét tárgyaljuk.Az első bemutatott esetben a daganat nagy kiterjedésű volt, és a ganglion geniculateustól az arcidegtörzs szegmentációjáig terjedt. A kombinált (intra- és extratemporális) neurinóma eltávolítása után a szabad idegátültetés jó terápiás eredményt hozott. A másik esetben a műtétre hat évvel a bénulás kialakulása után került sor. A rövid követési idő miatt a terápiás eredmény nem értékelhető megbízhatóan. Hangsúlyozni kell, hogy az arcideg bénulásának minden esetében mind a részletes fül-orr-gégészeti és korszerű radiológiai (CT, polytomográfia) vizsgálatot kell végezni. vizsgálatokat következetesebben kell elvégezni.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚLIUS 01.

A vagus nyaki szakaszának neurinomája

DR MÉSZÁROS István

A szerző 45 éves férfi féloldali alsó agyideglaesióját (n. IX—XII.) okozó vagus daganatát (neurinoma) és vizsgálata kapcsán adódó differenciális diagnosztikai problémákat ismerteti. A biztos helyi kórismét a carotis angiographia jelentette; az a. carotis interna dislocatiója által jelzett magasságban a n. vagus neurinomáját találták és távolították el. Felhívja a figyelmet a ritka kórkép diagnosztikus nehézségeire és kiemeli a carotis angiographia jelentőségét.

Ideggyógyászati Szemle

1970. JÚNIUS 01.

Ritka aetiologiájú peripheriás arcidegbénulások

DR. BODRICS Mária

Három peripheriás arcidegbénulásos esetükről számol be, amelyekben a bénulás aetiologiáját csak a feltáró fülműtéttel tisztázták. A bénulás oka egy esetben az idegből kiinduló neurinoma volt, két esetben pedig, gyakorlatilag negatív fültükri lelet ellenére, hallásvizsgálattal, röntgennel valószínűsített és műtéttel igazolt intrapyramidalis cholesteatomát találtak. Különböző eredetű peripheriás arcidegbénulás okának tisztázásához a fülorvosi és röntgen vizsgálat elengedhetetlen.

Ideggyógyászati Szemle

1962. AUGUSZTUS 01.

Adatok a sclerosis multiplex és a jóindulatú központi idegrendszeri térszűkítő folyamatok differenciál - diagnózisának kérdéséhez

DR. ZAPPE Lajos, DR. TÓTH Szabolcs

Jelen dolgozatunkban 6, intézetünkben benignus idegrendszeri daganat miatt operált beteg kortörténetét ismertetjük. A kórképet mind a 6 esetben huzamosabb ideig sclerosis multiplexnek (továbbiakban : scl. m.) tartották; néhányukban a műtét utáni kórlefolyás alakulását a helyes diagnózis felállításának s az adaequat beavatkozásnak késői volta jelentősen befolyásolta. A műtéttel verificált diagnózis 4 beteg esetében különböző localisatiójú intracranialis meningeoma, egyben acusticus neurinoma, egyben pedig elmeszesedett thoracalis discushernia volt.