Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 354

Idegtudományok

2021. MÁJUS 30.

In memoriam dr. Stipula Magda

1954-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Másodéves és harmadéves korában már hallgatta Horányi Béla professzor úr előadásait. Negyedéves korától a II. sz. Kórbonctani Intézetben Haranghy professzor diákköröse volt.

,Az egyetem elvégzése után a Debreceni Egyetem Kórbonctani Intézetében kapott állást, melynek új vezetője Endes Pongrác professzor lett. Rendszeres együttműködés és havi közös metszetdemonstráció volt az Idegklinika – „Sántha-klinika” – neuropatológiai laborjában.

A Debrecenben töltött idő után olyan helyre vágyott, ahol neuropatológiával és neurológiával is van lehetősége foglalkozni. 1957-ben került a Horányi Béla professzor által újraszervezett és vezetett Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Neurológiai és Psychiatriai Klinikájára. A Debrecenben megszerzett patológia-szakvizsgán kívül neurológiából és pszichiátriából szerzett szakvizsgát. A klinikán lehetősége volt a szövettani laboratóriumi munkára is. A professzor úr „tantermesének” fogadta. Nagy tisztelettel gondolt vissza a későbbiekben is az itt megszerzett szakmai és emberi tapasztalatokra. 1966–67-ben egy évet az USA-ban volt tanulmányúton, ahol lehetősége volt ismert izompatológusok laboratóriumát meglátogatni.

1972-ben családi okból a gyöngyösi Bugát Pál Kórházba került, ahol 1992-ig, nyugdíjazásáig mint osztályvezető főorvos vezette a Pszichiátriai és átmenetileg a Neurológiai Osztályt is.

,Nyugdíjazása után igazságügyi pszichiáter szakértőként dolgozott 85 éves koráig. Tagja volt a Magyar és Nemzetközi Neuropatológiai Társaságnak, a Korányi Társaságnak és a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, a Budapesti Igazságügyi Kamarának. A Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság elnöke volt 10 éven át.

Aktív évei alatt rendszeresen vett részt és adott elő itthoni és külföldi szakmai konferenciákon, elsősorban a hozzá legközelebb álló neuropatológiai témakörben. Nyugdíjas korában nagy örömmmel vett részt a „Mi Klinikánk – Emlékek a Balassa utcából” című könyv lektorálásában. A pálya iránti szeretetét családja felé is közvetítette, keresztlánya neurológus és pszichiáter, négy unokája közül egy neurológusrezidens, egyikük pedig negyedéves orvostanhallgató.

Dr. Folyovich András, Böjtös Zsuzsanna

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

Lege Artis Medicinae

2021. ÁPRILIS 23.

Az emberarcú pszichiátria Mephistója. Muhi Klára – Dér András: A szabadság bolond körei

BENKE Attila

Az államszocializmus korszakában a hatalom számos tudóst és művészt kényszerített parkolópályára vagy együttműködésre. Az egyik beszervezett neves pszichiáter, Goldschmidt Dénes pár éve nyilvánosságra került drámáját dolgozza fel „A szabadság bolond körei” című dokumentumfilm, lánya és kollégái főszereplésével.

Gondolat

2021. MÁRCIUS 03.

Egymásba kötve: párhuzamos mozdulatok

Eperjesi Ágnes az egyik jelentősebb hazai alkotónk. Rendszeresen kiállít fontos hazai, és külföldi intézményekben, 2011 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének oktatója. Számos műfajban és technikával dolgozik, a fotográfiától a fotogramon és installációkon át videókig, művészkönyvekig, performanszokig. Témái között tudományos igényű szín- és formavizsgálatok, a vizuális kultúránk jellemzői, társadalmi kérdések, művészeti problémák egyaránt szerepelnek, ráadásul ezek nem egyszer együttesen alkotják meg a teljes művet.

Lege Artis Medicinae

2020. DECEMBER 21.

„Kozmikus kutyaugatás” Nemesi Nagy Zsuzsanna

ABODY Rita

„Kozmikus kutyaugatás” Nemesi Nagy Zsuzsanna Kiadja: Nyitott Műhely Alapítvány A LAM 30 éves jubileumi lapszámának összeállítása idején jelent meg Nemesi Nagy Zsuzsanna „Koz­mikus kutyaugatás” című posztumusz verseskötete. Zsuzsa – elszántságával és élénk, alkotó szellemével – a kezdetektől közreműködött a lap művészeti rovatának megalkotásában. A kötet utószavában Szijj Ferenc így emlékezik róla: „Sok rejtett személyi szál lehet egy ember életében, sokan lehetnek, vagy mondjuk, jó páran lehetnek, pontosabban lehetnek néhányan, akikről utólag ki­derül, hogy valamiképpen, rejtett, korábban fel nem ismert módon fontos részei a történetnek, pedig látszólag nem is csinálnak semmi különöset, csak vannak, vendégül látnak, etetnek, itatnak, kérdeznek. Vagy egyszerűen csak nem lehet őket a történetből kihagyni, az is elég. Nélkülük, úgy érezzük, nincs történet, pedig történetnek kell lennie, akár akarjuk, akár nem…” Bojár Iván András pedig ekképpen: „Most verseit ízlelem, cizellált érzékeny prelűdök. Egy érzést, atmoszférát, gondolatot kap fel a szobán átsurranó lágy huzat. Karcos fájdalom vagy mélyen kitartva zúgó bánat kavarog bennük. Mintha kezdetük lenne csak, lezárható végük sosem.”

Hivatásunk

2020. JÚNIUS 22.

„A tudás érték legyen!”

KUN J. Viktória

„Nem szeretnék mást, mint azt, hogy ha az egészségügyi ellátórendszer informálisan bizonyos, hazánkban orvosinak nevezett feladatok ellátását várja el az ápolóktól, akkor tiszteljük meg őket azzal, hogy ennek megfelelő felsőfokú képzési szintű és minőségű szakmai képzést, jogi biztonságot, anyagi megbecsülést és nyilvános szakmai elismerést kaphassanak.” Ez Oláh András, a MESZK Oktatási, Továbbképzési és Tudományos Bizottsága elnökének szinte oktatói pályája kezdete óta a célja. Számára a betöltött munkakör sohasem cél, csupán eszköz a közösség céljainak mind hatékonyabb eléréséhez. Hisz abban, hogy kitartó, érték közösség építésén alapuló, magas minőségű munkával, konstruktivitással, ugyanakkor a szükséges szakmai viták felvállalásával az előttünk álló akadályokat le lehet győzni.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

Hálózati inverz fertőzési modellek a járványterjedés vizsgálatában

Az egyre növekvő COVID-19 világjárvány közben a világ számos tudósa és kutatócsoportja fáradozik a vírus terjedésének minél pontosabb megértésén, hogy hatékonyabb beavatkozási módszereket dolgozzanak ki a legfőbb döntéshozók számára a terjedés enyhítésében, illetve megállításában. A legfontosabb kutatási területek a fertőzésterjedés modellezése, a fertőzöttség gyors és pontos kimutatása, lehetséges védőoltások és gyógykezelések kifejlesztése, illetve a járvány társadalmi- és gazdasági hatásainak vizsgálata.

Hivatásunk

2020. ÁPRILIS 13.

Rejtélyek osztálya az Alsó erdősor utcában

A tavasz nem tudja, hogy járvány van és veszélyhelyzet. Teleszórja szikrázó napsütéssel a józsefvárosi utcák szürke folyosóit, ahol a szociális távolságtartás sugarán is túl kerülik most egymást az emberek. Üres a máskor szmogtól terhes Rákóczi út, a hetes buszra sem vár a reggeli csúcsban máskor gyorsan sűrűsödő tömeg. Reggelente az Alsó erdősor utca napos oldalára esik a Péterfy utcai kórház toxikológiai részlege, most biztosan nem jutnék át a különleges helyzetben nyilván még éberebb kapuőrökön, így jó, hogy a bejárat árnyékából már int felém Bakos András ápolási igazgató, hogy kalauzoljon át az udvaron, be az osztályra, ahová zárt ajtót nyit előttem a betegek fogadására apró ablak mögött maszkban üldögélő kolléganő.

Hírvilág

2020. MÁRCIUS 26.

A légszennyezés csökkentése segítené a koronavírus elleni küzdelmet, írja a TÖOSZ

Az önkormányzatok haladéktalanul hozzanak hatásos intézkedéseket a légszennyezés csökkentésére – ezt kéri a több mint 1600 TÖOSZ-tag település vezetőinek megküldött levelében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Dr. Gyergyák Ferenc a levelet a Betegszervezetek Országos Szövetségének (BEMOSZ), az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére írta meg.

Gondolat

2020. MÁRCIUS 20.

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Lege Artis Medicinae

2020. JANUÁR 20.

A humanisztikus pszichológia és orvoslás amerikai-magyar előfutárai: Angyal András és Mittelmann Béla

KELEMEN Gábor

Az a tény, hogy a humanisztikus pszichoterápiának két jelentős magyar úttörője van, mindmáig ismeretlen a hazai tudományos közélet előtt. A Magyarországot 1920-ban végleg elhagyó, előbb Európában helyet kereső, majd Amerikában letelepedett, s ott sikeres karriert befutott Angyal András és Mittelmann Béla pályáját reprezentatívnak tartó szerző igyekszik orvosolni ezt a hiányt.