Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére, az autonóm idegrendszer károsodása pedig fokozott cardiovascularis mortalitással jár. A diabeteses neuropathia szűrése lényeges a klinikai gyakorlatban, mivel a cukorbetegséghez köthető idegi károsodás jelei már korai szakaszban kimutathatók.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2019. MÁJUS 20.

Bájos portrék, véres háborúk, pusztító járványok

NÉMETH István

A hazai sajtóban a közelmúlt egyik kulturális szenzációjának számított az a hír, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumnak (állami támogatás révén) a londoni Christie’s egyik árverésén sikerült megszereznie a híres 17. századi flamand portréfestő, Anthonis van Dyck (1599-1641) elbűvölő női portréját.

HUN 2019;29(04-05)

Ideggyógyászati Szemle

1975. NOVEMBER 01.

BESZÁMOLÓK V. Nemzetközi EMG Kongresszus

DR. GLOVICZKI Zoltán

Pavia (1961), Koppenhaga (1963), Glasgow (1967), Brüsszel (1971) után az Egyesült Államokban, a Minnesota állambeli Rochesterben, a Mayo Klinikán rendezték meg az ötödik Nemzetközi Elektromyographiai Kongresszust, 1975. JX. 21. és 24. között. A Kongresszust megelőzően, szeptember 18. és 21. között, a„ Peripheral Nerve Club" elnevezésű symposiumot rendezték meg, szintén a Mayo Klinikán, Peter J . Dyck vezetésével.

HUN 1975;28(11)

Ideggyógyászati Szemle

1970. OKTÓBER 01.

Elektrophysiologiai adatok a Charcot-Marie-Tooth- és Friedreich-kórban észlelt peripheriás idegkárosodások értelmezéséhez

CLAES C., JACOBS K., F. Mechler

Charcot-Marie-Tooth anyagunk klinikai és elektrophysiologiai adataiból az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A familiáris esetekben a betegség autosom dominans módon öröklődik; gyakoribb férfiakon. 2. Kétségesnek látszik az izolált peripheriás idegérintettség. A legtöbb esetben elülsőszarvi károsodás is feltételezhető. 3. A familiaris és a sporadikus esetekben a károsodás localisatiója és súlyossága azonos. 4. A spinalis és a „neuronalis" forma klinikai megjelenése és elektrophysiologiai lelete között nincs különbség. A distalis latentia idő mindkét formában megnyúlt. 5. Rosszabb a prognosisa azoknak az eseteknek, amelyekben a peripheriás idegérintettség súlyos (főleg fiatal betegeken). Friedreich-kóros anyagunk vizsgálati adatai az alábbi következtetésekre adnak alkalmat: 1. A familiaris esetekben a betegség autosom dominans öröklődésűnek látszik. 2. A kifejezett motoros idegvezetési sebesség csökkenés (30 m/sec alatt) nem magyarázható egyedül az elülsőszarv sejtjeinek selektiv, vagy másodlagos axonalis degeneratióval, hanem elsődleges peripheriás ideg-Iaesiót kell feltételeznünk (ahogyan ezt a Charcot-Marie-Tooth kór eseteiben el is fogadjuk). 3. Az egyik leggyakoribb jelenség a sensoros idegválaszok hiánya. Ez a megfigyelésünk egyezik azoknak a vizsgálóknak az észlelésével, akik a hátsó gyök ganglionjainak a károsodását találták. Némely esetben valószínű azonban a sensoros ideg demyelinisatiója is, erre utal a n. medianusban talált sensoros vezetési sebesség csökkenése, másrészt sensoros idegbiopsiás anyagunk is, melyben 6 esetből 2-ben demyelinisatiót találtunk. 4. Friedreich-ataxiában a motoros idegvezetési sebesség nem oly alacsony, mint Charcot-Marie- Tooth kórban. 5. A Friedreich-kóros betegek spinalis, ,,neuronalis", és peripheriás formába való csoportosítása (Dyck és Lambert) mesterkélt 6.) Úgy tűnik, hogy a peripheriás ideglaesio gyakoribb a familiaris, mint a sporadikus esetekben. 7. A familiaris esetekben rosszabb a prognosis. 8. Azoknak az eseteknek a többségében, amelyekben a motoros vezetési sebesség alacsony, az ülsőszarvi károsodás nyilvánvaló jelei is észlelhetők. 9. A lassan fejlődő esetekben, amelyekben a klinikai kép szegényes, multielektródos vizsgálattal felfedhetők az elülsőszarvi laesio jelei.

HUN 1970;23(10)