Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 2968
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
In memoriam dr. Harcos Péter
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Harcos Péter címzetes egyetemi docens, nyugalmazott osztályvezető főorvos, türelemmel viselt súlyos betegségben, életének 78. évében, 2024. február 19-én elhunyt.
Idegtudományok
2022. DECEMBER 12.
hirdetés
Az MR-aktivitás korai csökkenése kladribinkezelés kapcsán magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplexben
A kladribintablettát a magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplex kezelésére engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A MAGNIFY-MS vizsgálatban 3,5 mg/ttkg-os kumulatív dózisban alkalmazott kladribin szedése mellett korai hatáskezdet jelentkezett, és az MR-laesiók száma szignifikánsan csökkent. A javulás független volt a kiinduláskor fennálló relapszusaktivitástól vagy az anamnézisben szereplő betegségmódosító kezeléstől. A kladribinterápia kapcsán biztonságossági aggályok nem merültek fel.
Hírvilág
2021. AUGUSZTUS 24.
hirdetés
A TAGRISSO TM ▼ megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását a korai stádiumú, EGFR-mutációt hordozó, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek adjuváns kezelésére
A jóváhagyás a III. fázisú ADAURA vizsgálat eredményei alapján történt, ahol a TAGRISSO-kezelés 80%-kal csökkentette a halálozás, illetve a betegség kiújulásának relatív kockázatát.
Hírvilág
2021. MÁRCIUS 29.
hirdetés
A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat
A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.
Klinikai Onkológia
2019. ÁPRILIS 10.
Fémek és daganatok
A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.
VIDEO
2024. JANUÁR 19.
hirdetés
Kapócs Gábor interjúja Karsai Dániel alkotmányjogásszal 2. rész
Karsai Dániel 2022 nyarán kapta meg halálos diagnózisát ALS betegségéről. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, kérelmezve az aktív eutanázia magyarországi engedélyezését. A fiatal alkotmányjogász indítványa élénk társadalmi vitát generált hazánkban. A LAM-nak adott interjújában több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.
Hivatásunk
2024. SZEPTEMBER 02.
Az Ápolás Hivatásért díj, 2024
A MESZK „Az Ápolás Hivatásért” díját olyan kollégák kapják, akik szakmai munkájuk mellett aktívan részt vesznek a jövő ápolóinak oktatásában, ezzel is növelve az egészségügyi hivatás népszerűségét, megbecsülését. Idén négy kiválóságot díjazott a kamara országos elnöksége: Bognárné Laposa Ilonát, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház korábbi ápolási igazgatóhelyettesét, Baukó Máriát, korábbi ápolási igazgatót, a MESZK Etikai Bizottságának elnökét, a Nővér című tudományos folyóirat korábbi főszerkesztőjét, Vízvári Lászlót, az ETI egykori főigazgatóját, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Ápolásügyi és Egészségügyi Szakképzési Osztályának vezetőjét, valamint Vinkler Lajosnét, korábbi ápolási igazgatót, a MESZK Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének volt elnökét. Velük készített beszélgetéseinket olvashatják.
Hivatásunk
2024. SZEPTEMBER 02.
Belső „ujjlenyomatunk” a mikrobiom
Az emberi testen és testben élő, szabad szemmel láthatatlan élőlények olyan mikrokozmoszt alkotnak, amelynek tagjai egy bizonyos szintű szervezettségben lévő közösségben élnek. Ezeknek a mikroszkopikus csoportoknak az összetétele minden embernél más és más, akár az ujjlenyomat. Ennek a mikrobiális közösségnek korábban sokkal kevesebb jelentőséget tulajdonított az orvostudomány, mint amennyit megérdemelt volna.
Klinikai Onkológia
2024. JÚNIUS 07.
AZ ÉLETVÉGI ELLÁTÁS JELENTŐSÉGE – ÉLET-HALÁL KÉRDÉSEK
Tanulmányunkban hangsúlyozzuk a korai palliáció bevezetését a kuratív kezelés során, kiemelve a pszichés támogatás jelentőségét az egyensúlyvesztés helyreállításában. A demoralizációs szindróma szinte minden beteget érintő, a jövőkép bizonytalanságával való megküzdését kiemelt figyelemmel kísérjük.
Lege Artis Medicinae
2024. OKTÓBER 07.
A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház
A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából
2024 OKT 10.
3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
2024 OKT 09.
5.