Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 38

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

A képfúzió szerepe stereotaxiás agyműtéteknél - különös tekintettel a gliomák szövetközi besugárzására

JULOW Jenő, MAJOR Tibor, PONGRÁCZ Ferenc, VALÁLIK István, SÁGI Sarolta, EMRI Miklós, MANGEL László, HÁVEL János, KISS Tibor, TRÓN Lajos, VÁRALLYAI György, SOLYMOSI Diana, NÉMETH György

A szerzők a képfúziós módszer alkalmazásának előnyeit ismertetik stereotaxiás agyműtéteknél, elsősorban agydaganatok szövetközi (interstitialis, brachytherapiás) besugárzása során.

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

Subcorticalis aphasia

SZIRMAI Imre, VADASDI Károly, CSÜRI Mária, DABASI Gabriella, KAMONDI Anita

Ahagyományos neurológiai álláspont az aphasiát agykérgi „centrumok" sérülése vagy összeköttetéseik megszakadása következményének tartja. A centrumfelfogás - mivel a gyakorlatot jól szolgálja - évszázada változatlan, annak ellenére, hogy a lokalizációval jellemezhető tiszta aphasiatípusok csak ritkán fordulnak elő.

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Agyi vasculitis és colitis ulcerosa esetismertetés

ILNICZKY Sándor, MŰZES Györgyi, FOLYOVICH András, KOVÁCS Gábor Géza, DÉVAI Tünde, SZIRMAI Imre

A központi idegrendszeri vasculitisek kóreredete és klinikai megjelenése igen változatos. Legtöbbször szisztémás vagy szervspecifikus autoimmun megbetegedés áll a háttérben, amelynek ritka szövődménye az agyi vasculitis. A kórképek többnyire epilepsziás rohamok, fejfájás, tudatzavar, valamint különböző neurológiai gócjelek formájában manifesztálódnak.

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

Az apomorfinteszt és a képalkotó eljárások diagnosztikai értéke parkinsonismusban

TÁRCZY Miklós, TAKÁTS Annamária, ARÁNYI Zsuzsanna, JAKAB Gábor, KAPÓCS Gábor, GÖNCZI Gergely, SZOMBATHELYI Éva

A szerzők hazánkban elsőként alkalmazták az apomorfintesztet korai parkinsonismusban. A vizsgálat lényege a levodopa-válaszkészség kvantitatív értékelése 2-5 mg subcutan adott apomorfinra. Pozitív a teszt, ha a motoros tünetek 30 perc után 20-25%-kal javulnak.

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Létezik-e krónikus penumbraállapot?

VARGA Dániel, NAGY Zoltán

lschaemiás penumbrának az agyi infarktus nekrotizált magját övező, funkciójában már károsodott, de irreverzíbilis morfológiai eltérést még nem mutató területet nevezzük. Hogy krónikus penumbraállapot létezik-e, régóta vita tárgya.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

Ipsilateralis clonusos rohamok: esetismertetés és irodalmi áttekintés

CLEMENS Béla, BÁNYAI Judit

A fokális clonusos epilepsziás rohamok igen ritka kivételektől eltekintve az ellenoldali agyi féltekéből indulnak, azaz kontralaterálisak. Az irodalomban régebben ismertetett ipsilateralis clonusos rohamok többsége valójában szintén kontralaterális.

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

A 99 MTC-HMPAO spect jelentősége a terápiarezisztens epilepsziás gyermekek kivizsgálásában

NEUWIRTH Magdolna, BORBÉLY Katalin, KOPCSÁNYI Zsuzsanna

Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a HMPAO SPECT milyen információt ad a terápiarezisztens parciális epilepsziás gyermek műtét előtti kivizsgálásában. 31 gyermeknél (1-18 éves) végeztünk ictalis és interictalis SPECT-vizsgálatot. 18 betegnél körülírt, 4-nél több lebenyre, illetve az egész féltekére kiterjedő epileptogen zónát feltételeztünk. A SPECT 18 betegből 15-nél erősítette meg az EEG által jelzett epileptogen zónát, közülük mind a 9-en temporalis epilepsziásak. A kiterjedt epileptogen zónájú esetek közül Rasmussen szindrómában a SPECT már akkor jelezte a nagy kiterjedésű perfúziós zavart, amikor még az MR felvételen nem látszott a jellemző cerebralis hemiatrophia. 3 betegünknél az MR-felvételen nem mutatkozott strukturális elváltozás, az EEG-vel nem sikerült az epilepsziás zóna meghatározása, ellentétben az ictalis SPECT-tel. Tapasztalataink alapján a SPECT értékes adatokat nyújt az optimális műtéti megoldás megválasztásához a gyermekkori terápiarezisztens parciális epilepsziákban.

Ideggyógyászati Szemle

1996. JÚLIUS 20.

Prolaktin- és kortizolszint-változások parciális epilepsziás rohamok után

KALÓCZKAI Andrea, HALÁSZ Péter

Műtéti kivizsgálás részeként 14 terápiarezisztens parciális epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltunk, és 15 esetben mértük a parciális roham után a pro laktin- és kortizolszintváltozást, a roham utáni 15., 30. és 60. percben. A betegeket a klinikai tünetek, az elektroklinikai paraméterek, CT, az MR, a SPECT és a neuropszichológiai vizsgálatok eredményei alapján két csoportba osztottuk, a temporálislebeny epilepsziások és az extratemporális epilepsziások csoportjába. A mérések split-screen technikával készültek, video-EEG monitorozás közben. A temporálislebeny-epilepsziában szenvedő 11 betegnél minden esetben prolaktinszint-emelkedés volt mérhető a roham utáni 15. vagy 30. percben, míg 4 extratemporalis indulású rohamnál csak 1 ízben tapasztaltunk emelkedést. A kortizolt vizsgálva a 11 temporálislebeny-epilepsziásnál 10 esetben, míg a 4 extratemporális epilepsziásnál 2 esetben mutatkozott emelkedés roham után. Saját eredményeink megegyeznek az irodalomban találtakkal, miszerint a temporális struktúrákból induló, vagy azokra is kiterjedő parciális rohamok után mért prolaktin- és korti- zolszint-növekedés között szoros korreláció áll fenn. A postictalis hormonszint-emelkedés nem egyértelmű velejárója a parciális rohamoknak, ezért nincs egyértelmű differenciáldiagnosztikai jelentősége az epilepsziás és pszeudoepilepsziás rohamok megkülönböztetésében.