Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 840

Hírvilág

2019. MÁRCIUS 26.

A gyógyszerbefogadási rendszer akadályainak lebontását szorgalmazzák az innovatív gyógyszergyártók

Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

A lipidanyagcsere-zavarok modern kezelése a mindennapi orvosi gyakorlatban

REIBER István

Az emelkedett LDL-koleszterin- és/vagy tri­glicerid- és a csökkent HDL-koleszterin-szin­­tek bizonyítottan hozzájárulnak az ér­ká­rosodások kialakulásához. Kimu­tat­ható érbetegség hiányában az érvédelmet nyújtó lipidértékeket lehetőleg az egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással és a káros szenvedélyektől való tartózkodással próbáljuk elérni.

Hírvilág

2019. MÁRCIUS 19.

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Hírvilág

2019. MÁRCIUS 18.

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Hírvilág

2019. FEBRUÁR 25.

Új gyógyszerjelölt-vegyületek kutatása a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciuma a Széchenyi 2020 program keretében 719,62 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el projektjére, melynek célja hatékony gyógyszermolekulák kifejlesztése neurodegeneratív betegségek gyógykezelésére, a gyógyszerjelölt-molekulák hatásmechanizmusának felderítése, valamint a gyógyszerek optimális beviteli módjának meghatározása.

Hypertonia és Nephrologia

2019. FEBRUÁR 20.

A statinkezelés jelentősége magasvérnyomás-betegségben

PARAGH György, PÁLL Dénes

A hypertonia és hypercholesterinaemia gyakran együttesen jelentkezik és a korai cardiovascularis betegségek kialakulását okozza. A korábbi évek vizsgálatai azt mutatták, hogy az antihipertenzív kezelés hatékonyabb lehet abban az esetben, ha az LDL-koleszterin-értéket is csökkentjük. Ennek hátterében az állhat, hogy hypercholesterinaemiában fokozódik az angiotenzin-1-receptor expressziója, amely az angiotenzin-2-hatáson keresztül fokozza a perifériás vascularis rezisztenciát, valamint kedvezőtlenül hat az endothel- és a simaizomsejtekre. Más szerzők arra mutattak rá, hogy a magas koleszterinszint a kinázrendszer aktiválásán keresztül fokozza az angiotenzin-2-termelést. Magas koleszterinszint esetén megnő a keringő oxidált LDL mennyisége, amely a transzmembrán oxidált LDL-receptorhoz (LOX-1) kötődve szintén aktiválja az angiotenzin-1-receptort. Ezenkívül az angiotenzin-2 hatással van az intracellularis koleszterinszintézisre azáltal, hogy fokozza a kulcsenzim, a HMG-CoA-reduktáz aktivitását. A szerzők bemutatják azokat a tanulmányokat, amelyek alátámasztják, hogy a koleszterincsökkentés hozzájárulhat a vérnyomáscsökkentéshez, ugyanakkor más nagy metaanalíziseket is, amelyekben nem tudták igazolni a koleszterincsökkentés és lipidcsökkentés kedvező hatását a vérnyomáscsökkentésre. Ennek hátterében az állhat, hogy ezeket a tanulmányokat nem arra tervezték, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek hatását vizsgálják a vérnyomáscsökkentésre hypercholesterinaemiás betegeknél, és a nem statinkezelésben részesülő betegeket nem randomizálták.

Hypertonia és Nephrologia

2019. FEBRUÁR 20.

Telemedicinális eszközök (okostelefon, tablet) felhasználási módszerei otthoni vérnyomásmérés során

KÉKES Ede

A fejlett antihipertenzív gyógyszerek alkalmazása ellenére a hypertoniás betegeknél még ma sem kielégítő a célvérnyomás-elérési arány. Ezen a téren az otthoni vérnyomásmérés jelentős előrelépést jelentett, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen módszerrel történik, és sokkal szorosabbá kell tenni az orvos-beteg kapcsolatot. Ezt a célt szolgálja a telemedicinális eszközök és módszerek bevezetése a mindennapos klinikai gyakorlatba. Három módszer ismert: A felhasználó az okostelefonján egy speciális applikációt alkalmaz és maga írja be az adatait. A másik megoldás, hogy a mérőeszközről automatikusan mennek át az adatok, a harmadikban maga az okostelefon végzi a mérést. Reálisan az első alkalmazás terjeszthető széles körben megfelelő orvos-beteg együttműködési stratégiával.

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése

RODRIGO Dienstmann, RAMON Salazar, JOSEP Tabernero

A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.

Hírvilág

2019. FEBRUÁR 04.

Az aneszteziológusok és az OVSZ egy újszerű programmal tenné hatékonyabbá az itthoni vérellátást

A vérellátó rendszer nemcsak hazánkban, de világszerte is egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, hiszen míg az igény egyre növekszik, a véradományok száma csökken. Van egy megoldás, ami már számos országban működik, így a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) együttműködve most olyan kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a közép-kelet-európai országok is csatlakozzanak a Patient Blood Management (PBM) kezdeményezéshez.

Idegtudományok

2019. JANUÁR 08.

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.