Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.

HUN 2024;11(1)

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Az immunterápiák pulmonológiai mellékhatásai

BITTNER Nóra

Az immuncheckpoint-gátlók megjelenése átírta az onkológiai kezeléseket a szolid tumorok és a hematológiai malignitások esetében is. Ez az áttörés megérkezett a tüdőtumorok kezelésében is.

HUN

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

A perioperatív durvalumab plusz neoadjuváns kemoterápia nagyobb EFS-t és pCR-t eredményez a reszekálható NSCLC-ben szenvedő betegeknél, mint a neoadjuváns kemoterápia önmagában

A reszekálható nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegeknél a perioperatív durvalumab plusz neoadjuváns kemoterápia a csak neoadjuváns kemoterápiához képest szignifikánsan jobb eredményeket ért el az eseménymentes túlélés (EFS) és a patológiai teljes válasz (pCR) két elsődleges végpontja tekintetében, az egyes szerekkel összhangban lévő biztonsági profil mellett, és nem volt hátrányos hatással a neoadjuváns kemoterápia vagy a műtét befejezésére.

HUN

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

EADO 2023

KUZMANOVSZKI Daniella

Az EADO (European Association of Dermato-Oncology – Európai Dermatoonkológiai Társaság) 19. kongresszusa 2023. április 20–22. között az olaszországi Rómában, az Örök Városban került megrendezésre. A személyes jelenléten túl a szervezők virtuálisan, online is hozzáférést biztosítottak a rendezvényhez.

HUN

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Hírek a világból

Az ismert, hogy az androgének gátolják a T-sejtek IFN-γ-termelését. Kísérleti rendszerben az androgénblokád megemeli az IFN-γ-termelést. Az azonban nem volt világos, hogy befolyásolják-e az mCRPC ICI iránti érzékenységét az androgének. A klinikai kutatásban prosztatabiopsziás mintákat elemeztek, amelyeket egy enzalutamid és pembrolizumab kombinációs klinikai vizsgálatból nyertek. Nyolc beteg mintáját dolgozták fel, ebből három reszponder volt, míg öt nem. A CD8 T-sejtek denzitásában nem volt eltérés a két betegcsoport között a daganatokban. Ugyanakkor a genetikai elemzés kimutatta, hogy a tumorasszociált T-sejteket két csoportra lehetett osztani génexpressziós profil alapján: a reszponderekben citotoxikus gének domináltak, míg a nem reagálók esetében a T-sejtek nyugalmi/blokkolt állapotra jellemzőeket fejeztek ki, ezzel párhuzamosan magasabb volt az androgénszintjük is. A kutatók felfedezték, hogy az IFN-γ-gén promoterében androgénreszponzív elemek vannak. Az enzalutamiddal fel lehetett függeszteni a T-sejtek csökkent IFN-γ-termelését, amit az androgénkezelés váltott ki. Amennyiben az anti-PD1-et enzalutamiddal kombinálták, a T-sejtek különböző funkciói jelentősen javultak. Kísérleti prosztatarákmodellben az enzalutamid és anti-PD1 kombinációs kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a kétféle terápia önmagában.

HUN 2022;9(3)

Fókuszban

2020. ÁPRILIS 27.

Lehet-e egyenértékű a PD-1, illetve a PD-L1 gátló kezelés?

Számos esetben a tumorok túlélésüket az ún. immun ellenőrzőpontok modulációján keresztül biztosítják, fenntartva ezzel az immunsurveillance és a daganatsejtek proliferációja közti egyensúly eltolódását.

HUN

Fókuszban

2020. ÁPRILIS 27.

Van-e hatásosságbeli különbség a PD-1, illetve PD-L1 gátlók között szolid tumorok esetén?

Eredeti közlemény: Duan J, Cui L, Zhao X, et al. Use of immunotherapy With Programmed Cell Death 1 vs Programmed Cell Death Ligand 1 Inhibitors in Patients With Cancer. A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Oncol 2020;6(3):375-84. https://doi.org/10.1001/jamaoncol.2019.5367

HUN

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

A tüdőrák immunterápiája az újabb eredmények tükrében

OSTOROS Gyula

Tíz évvel ezelőtt az előrehaladott stádiumú tüdőrák esetén, mind a kissejtes (SCLC), mind pedig a nem kissejtes (NSCLC) csoportban, a várható átlagos túlélés egy év körüli volt. Ez, sajnos, az SCLC esetén lényegileg mára sem változott. Az NSCLC kezelésében igazi forradalmi időszakot élünk át. A patológiai alcsoportokra specifikált kombinált citotoxikus kemoterápia mellett igen hosszú túléléssel kecsegtet a célzott terápia (EGFR-mutáció, ALK, ROS1, BRAF-pozitivitás esetén). Az SCLC vonatkozásában a klinikai gyakorlat tekintetében jelentős előrelépés a gyógyszeres kezelésben az utóbbi harminc évben nem történt. Az újabb terápiás lehetőség NSCLC fennállásakor előrehaladott stádiumban az immunellenőrzőpont-gátló terápia, amely három éve már a klinikumban is a komplex kezelés része, hazánkban is. A PD1, a PDL1 és a CTLA4-gátló vegyületek beépítése a terápiás gyakorlatba igazi, új kihívás. Előrehaladott stádiumú NSCLC fennállásakor, magas PDL1-expresszió esetén, első vonalban új standard a pembrolizumab-monoterápia. Második vonalban mind a pembrolizumab, mind a nivolumab, mind pedig az atezolizumab evidenciaalapon adható. Az NSCLC-betegek mintegy harmadát kitevő lokálisan kiterjedt esetekben a radiokemoterápia után alkalmazott konszolidációs fenntartó durvalumab terápia új hatékony lehetőség. Az eddigi gyógyszeres terápiás nihilizmus az SCLC esetén oldódni látszik. Az antitestgyógyszerkonjugátummal végzett terápia alkalmazásának lehetősége már a közeljövőben a klinikumban is várható. A nivolumab, illetőleg a nivolumab + ipilimumab kombináció szintén ígéretes eredményekkel kecsegtet SCLC másod-, illetőleg többedvonalbeli kezeléseként. A biomarker-szelekción alapuló kezelési terv mind NSCLC, mind pedig SCLC esetén részben gyakorlat, részben kutatási irány (például PDL1-expresszió, szomatikus mutációs arány [TMB], DLL3, cMyc stb.). A különböző gyógyszeres kezelési modalitások egyedi alkalmazása helyett az okos, biomarker-szelekción alapuló komplex terápiás stratégia segíthet e betegség eddigi szerény terápiás eredményeinek javításában, krónikus betegséggé való formálásában.

HUN 2018;5(02)

Klinikai Onkológia

2018. MÁJUS 10.

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

GORKA Eszter, FABÓ Dániel

Az onkológiai betegségek okozta neurológiai tünetek, tünetegyüttesek egy szerteágazó etiológiájú heterogén klinikai entitás, amely érintheti a központi és perifériás idegrendszert, lehet primer vagy szekunder, de létrejöhet akár immunmediált folyamatok útján is. Összefoglaló cikkünkben áttekintjük az onkológiai gyakorlatban előforduló neurológiai kórképeket és vezető tüneteket. Kiemelten tárgyaljuk a háttérben álló leggyakoribb daganatként az agyi metasztázisokat, amelyek jelenleg az új célzott és immunterápiák fókuszpontjába kerültek, s napjainkban is egyre bővül azon szerek köre, amelyek intracranialis aktivitást mutatnak. Részletezzük a daganatok okozta paraneoplasiás neurológiai szindrómákat, mert bár ritkák, de egyre jobban diagnosztizálhatók, és gyors felismerésük elengedhetetlen a háttérben álló daganatos folyamat detektálásában. Végül a tumorok kezelésének mellékhatásaként újabban megfi gyelhető neurológiai tüneteket ismertetjük, mint a PD1-gátló immunterápiák következtében közel 3%-ban fellépő neurológiai szövődmények. Nem megfeledkezve a kemoterápiák okozta polyneuropathiákról és a tüneti terápiaként alkalmazott antikonvulzív terápiás indikációkról.

HUN 2018;5(02)

Klinikai Onkológia

2017. MÁJUS 10.

Miért nem hatékonyak az immunellenőrzőpont-gátlók colorectalis carcinomában?

SHI Yuequan, ZOU Zifang, KERR David

Az elmúlt években kimutatták, hogy az immunellenőrzőpont-gátlók hatásosak különféle malignus daganatok kezelésére, de kevésbé alkalmazhatók colorectalis carcinomában (CRC). Miközben egy egykaros fázis II. klinikai vizsgálatban a CRC mikroszatellit-instabilitást (MSI, vagy MMR-defi ciens, mismatch repair defi - cient) mutató alcsoportja közepes mértékű válaszreakciót mutatott a pembrolizumabra, a mikroszatellit-stabil (MSS) tumorok nem reagáltak rá. Ebben a cikkben a CRC-ben az immunválaszt lehetségesen befolyásoló mechanizmusok kerülnek áttekintésre, hogy a hiszton-deacetiláz (HDAC) -gátlás visszafordíthatja-e az előrehaladott CRC-k esetén gyakran észlelt immunológiai editálást, és visszaállítja-e az immunellenőrzőpont-blokáddal szembeni szenzitivitást.

HUN 2017;4(02)