Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 324

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők és kortikoszteroidok – fókuszban a cardiovascularis mellékhatások

KARDOS Zsófia

A fájdalomcsillapítók világszerte a leggyakrabban vásárolt gyógyszerkészítmények; ezek jelentős része nem szteroid gyulladáscsökkentő. Jól ismert gastrointestinalis és cardiovascularis mellékhatásaik ellenére alkalmazásukban – kifejezett hatékonyságuknak és a szakmai ajánlások változásának köszönhetően – további növekedés várható. Az elöregedő, fejlett társadalmakban folyamatosan nő a krónikus fájdalommal élők száma.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A rosszindulatú daganatos fájdalom kezelése gyógyszerekkel és idegblokádokkal

EMBEY-ISZTIN Dezső

A WHO szakértői 1986-ban fogalmazták meg a daganatos fájdalomcsillapítás alapelveit, amelynek lényege a kombinált gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert ez mindenütt kivitelezhető. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra javasolt: minor analgetikum, gyenge opioid, erős opioid, és minden esetben úgynevezett adjuváns analgetikum. Kínzó daganatos fájdalom esetén azonnal erős opioid analgetikumot kell rendelni, nem szabad szenvedni hagyni a betegeket a gyengébb szerek kombinációjával.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Vélemény a TIME vizsgálatról. Vérnyomáscsökkentő reggel és/vagy este? A kronofarmakoterápia jelentősége

SZAUDER Ipoly

A Hypertonia és Nephrologia legutóbbi számában (2022;26(5):244-245.) megjelent TIME tanulmány (Hypertoniás felnőttek cardiovascularis eseményeinek gyakorisága a szokványosan alkalmazott antihipertenzív szerek esti, illetve reggeli adáskor az Egyesült Királyságban végzett prospektív, véletlenszerű betegbeválasztásos, nyílt elrendezésű, vak végpontú klinikai vizsgálat) ismertetése kapcsán írom véleményemet.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

Klinikum

2023. FEBRUÁR 11.

A ketamin neocorticalis hatásai

Cichon és munkatársai a Nature Neuroscience-ben megjelent cikkükben mutatják be, hogy egérben a ketaminnal indukálható disszociált állapotot az aktív és kevésbé aktív („csendes”) kérgi piramissejtek aktivitási állapotának megváltozása váltja ki.

Idegtudományok

2023. JANUÁR 23.

Az endokannabinoid rendszer változása az öregedés során

Bilkei-Gorzó András és munkatársai az International Journal of Molecular Sciences-ben megjelent tanulmányukban felvetik, hogy a kannabinoid rendszer terápiás aktiválása a középkorúaknál megelőzheti a kognitív öregedést.

Idegtudományok

2023. JANUÁR 12.

Fejfájással kapcsolatos kutatások: előrelépések és további kihívások

A calcitonin gene-related peptide (CGRP-) útvonalat célzó gyógyszerek használata nagymértékben megváltoztatta a migrén kezelését.

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség és a tolvaptankezelés

GARAM Nóra, TISLÉR András

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség a leggyakoribb öröklődő vesebetegség, amely a végstádiumú vesebetegségek 5-10%-áért tehető felelőssé. Kialakulását elsősorban a policisztint kódoló gének hibája okozza, amely több jelátviteli úton keresztül fokozott folyadéktranszportot, proliferációt, végső soron a ciszták képződését eredményezi. A diagnózis elsődlegesen az ultrahangos képen és családi anamnézisen alapul. Genetikai meghatározásra csak atípusos formákban van szükség. A klinikumra jellemző a hypertonia, haematuria, proteinuria, a progresszíven csökkenő GFR-szint, illetve az extrarenalis manifesztációk – mint a májciszták, agyi aneurysmák, különböző szívbillentyűhibák jelenléte. Nehézséget a differenciáldiagnosztika során elsősorban a többi cisztás vesebetegségtől való elkülönítése jelent. A terápia megtervezése komplex szemléletmódot igényel, amiben alapvető a progresszió sebességének meghatározása. Ebben segítségünkre lehet a Mayo-klasszifikáció, amely a veseméret alapján prognosztizálja a betegséget, illetve a PROPKD-score, amely a klinikumot és a genetikát is figyelembe veszi. A terápiát eddig elsősorban az életmódváltás, a sószegény diéta, a hypertonia kezelése uralta. 2016 óta rendelkezésünkre áll a vazopresszin-2-receptor-gátló tolvaptan, amely különböző vizsgálatokban (TEMPO 3:3; TEMPO 3:4; REPRISE) a veseméret növekedésének, illetve a GFR-vesztés mértékének lassulását okozta. Összefoglaló közleményünkben a patogenezis és klinikum áttekintése mellett a legújabb terápiás ajánlás legfontosabb pontjait ismertetjük. A kutatási eredmények alapján a jövőben egyéb jelátviteli útvonalak befolyásolásával újabb terápiás lehetőségek állhatnak majd rendelkezésünkre, mint a szomatosztatinanalógok, az EGFR-gátlók és az mTOR-gátlók.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége

BENCZÚR Béla, MIKLÓS Zsuzsanna, KULIN Dániel, NEMCSIK János

Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.