Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 2326
Hírvilág
2022. JÚNIUS 23.
Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint idehaza minden évben majdnem ötezer férfival közlik a prosztatarák diagnózisát. A betegek többsége 60 év feletti, de már ennél fiatalabb korban is megjelenhet a betegség. Éppen ezért általánosságban 50 év felett – ám családi előfordulás esetén már 40-45 éves kortól – javasolt az évente történő urológiai kontrollvizsgálat, abban az esetben is, ha semmilyen panaszuk nincs, hiszen a prosztatarák tünetmentesen is jelen lehet. A prosztataszűrés egy néhány másodperces fizikális vizsgálatból, valamint egy vérvételből áll, melynek nyomán történik meg a PSA tumormarker értékének meghatározása.
Hírvilág
2021. AUGUSZTUS 24.
hirdetés
A TAGRISSO TM ▼ megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását a korai stádiumú, EGFR-mutációt hordozó, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek adjuváns kezelésére
A jóváhagyás a III. fázisú ADAURA vizsgálat eredményei alapján történt, ahol a TAGRISSO-kezelés 80%-kal csökkentette a halálozás, illetve a betegség kiújulásának relatív kockázatát.
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁRCIUS 30.
hirdetés
A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez
Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, autoszomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszolandó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.
Ideggyógyászati Szemle
2020. NOVEMBER 30.
Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei
A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészségügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.
Lege Artis Medicinae
2020. OKTÓBER 21.
Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben
Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, immunsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a proatherogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.
Hivatásunk
2024. SZEPTEMBER 02.
Újra itt a szamárköhögés
Mostanában egyre gyakrabban szerepel világszerte a hírekben egy szinte már elfeledett járványos betegség, a szamárköhögés. A leggyakrabban csecsemőket, kisgyerekeket és gyenge immunrendszerrel rendelkező felnőtteket fenyeget a fertőzés, de valójában szinte bárki megbetegedhet. A népegészségügyi hatóság adatai szerint az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre több esetet regisztrálnak.
Hivatásunk
2024. JÚLIUS 15.
Sokakat érint az endometriózis
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a világ szülőképes korban (15–49 év) lévő nőinek az 5-10 százaléka szenvedhet endometriózistól, ami sokuknál meddőséget is okozhat. Vajon mi lehet az oka a betegség gyakoribb előfordulásának? Mit várhatnak a változatos tünetektől szenvedők az orvostudomány és a műtéti technika, illetve a kezeléshez használt gyógyszerek fejlődésétől?
Hivatásunk
2024. ÁPRILIS 30.
Nemcsak esztétikai gond a visszeresség
A visszeresség hazánkban népbetegségnek tekinthető, az egészségügyi szakdolgozók körében is emelkedett a visszérbetegséggel élők száma, aminek okai összetettek. Annak ellenére, hogy ma már korszerű eszközökkel és módszerekkel kezelhető ez, a nemcsak esztétikai problémákat, hanem a testben lassan kialakuló rejtett veszélyeket is előidéző betegség, a visszeres tünetek kezeltetésével a páciensek többsége kivár, azokkal általában már csak akkor foglalkozik, ha jelentős panaszai lesznek.
Ideggyógyászati Szemle
2024. SZEPTEMBER 30.
[A videós fejimpulzusteszt szerepe a vestibuloocularis reflex értékelésében Parkinson-kóros egyéneknél]
[A Parkinson-kór (Parkinson’s disease, PD) a leggyakoribb mozgászavar és a második leggyakoribb központi idegrendszeri neurodegeneratív betegség. A PD-betegek gyakran számolnak be szédülésről, mégis kevés kutatás összpontosít a vestibuloocularis reflexre (VOR) ebben a populációban nagyfrekvenciás vestibularis teszteléssel. ]
Ideggyógyászati Szemle
2024. SZEPTEMBER 30.
[A vertebrobasilaris elégtelenség és a Meniere-kór értékelése: A nyaki vestibularis kiváltott myogen potenciál és a videós fejimpulzustesztből nyert felismerések]
[Ennek a prospektív vizsgálatnak a célja a videós fejimpulzusteszt (vHIT) és a cervicalis vestibularis kiváltott myogen potenciál- (cVEMP-) eredmények különbségeinek vizsgálata volt olyan vertebrobasilaris elégtelenségben (VBI) és Meniere-kórban (MD) szenvedő betegek között, akiknél epizodikus szédüléses rohamok jelentkeznek.
A vizsgálatba összesen 27 VBI- beteget és 37 MD-beteget vontunk be egy tercier szakorvosi központban. A felvételi kritériumokat akkor teljesítették a betegek,
ha legalább két korábbi szédüléses rohamuk volt, és a roham alatt nem volt semmilyen neurológiai tünetük. Minden betegnél a tiszta hang audiometriai vizsgálatokat követően horizontális csatornás (h)-vHIT- és cVEMP-értékelést végeztünk. Először a vHIT- és a cVEMP-eredményeket elemeztük a VBI-bete-gek alacsony és magas áramlási oldalára vonatkozóan. Ezt követően a VBI-betegek alacsony áramlási oldalának és az MD-bete-gek érintett oldalának adatait hasonlítottuk össze.
Az átlagos vHIT-érték a VBI-betegek alacsony és magas áramlási tér-fogatú oldalain 0,68, illetve 0,88 volt. Az MD- betegeknél az érintett és az egészséges oldal átlagos vHIT-értékei 0,77 és 0,87 voltak. A VBI-betegek 66,7%-ánál és az MD-betegek 51,4%-ánál rendellenes eredményeket figyeltünk meg, és az eredmények között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05). Az érintett oldal vizsgálatakor a cVEMP-válaszok az MD-betegek 41%-ánál és a VBI-betegek 48%-ánál hiányoztak, a csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05).
A vHIT- és a cVEMP-érté-kelések a radiológiai vizsgálatokat kiegészítő eszközként használhatók a VBI klinikai diagnózisában és utánkövetésében. Mindazonáltal, a vHIT- és a cVEMP-leletek között nem észleltünk szignifikáns különbségeket az MD- és a VBI-betegeknél.]
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
Mesterséges intelligencia
A legújabb, MI által asszisztált robotsebészet megérkezett Magyarországra
2024 SZEPT 27.
2.
Orvoslás és társadalom
Különleges nap halmozottan sérült gyermekeket nevelő szülők számára a Bükki Nemzeti Parkban
2024 SZEPT 27.
3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle
[Visszatérő, egyidejű központi idegrendszeri demyelinisatio perifériás demyelinisatióval/nodopathiával – egy szeronegatív beteg esete]
2024 SZEPT 25.