Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 57

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 22.

hirdetés

Jobb előbb, mint később

A legújabb vizsgálatok szerint a sclerosis multiplex (SM) minél koraibb fázisában érdemes a MAVENCLAD® alkalmazását megkezdeni.
Egy új olasz retrospektív vizsgálatban megállapították, hogy a terápianaiv betegek körében a követési idő végén gyakoribb volt a betegségaktivitást nem mutató NEDA állapot, mint az első, vagy másodvonalbeli terápiáról váltók között.2 Egy finn kutatás is a korai alkalmazás hatékonyságát és jelentőségét bizonyítja:...

Klinikum

2024. JANUÁR 15.

Kezelhető az intracerebralis vérzés

A 2023-as év végén a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban a stroke-kal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A fő üzenet, hogy az intracerebralis vérzés kezelhető állapot, melyet három fontos klinikai vizsgálat igazol.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban

BONCZ Imre, ELMER Diána, NÉMETH Noémi, CSÁKVÁRI Tímea, ÁGOSTON István, KAJOS Luca Fanni, SAÁGHY Andrea, KÁSÁDI Márta, ENDREI Dóra

Kutatásunkban célul tűztük ki a Magyarországon foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi jövedelmének vizsgálatát 2004–2021 között. Az adatok az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisából származnak. Idősoros elemzésünkbe valamennyi állami egészségügyi intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozója bevonásra került.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

A rumináció és a szkizotip személyiségvonások összefüggései pszichotikus zavarral élők és sine morbo személyek körében

FEJES Nikolett Éva, KOVÁCS Lilla Nóra, BITTERMANN Imréné, BLIND Eszter, SCHMELOWSZKY Ágoston

Noha a rumináció és a szkzotip vonások transzdiagnosztikus jelenségnek tekinthetőek, és egészséges populáción belül is előfordulhatnak, viszonylag kevés kutatás foglalkozott a téma vizsgálatával klinikai és mentális betegséggel nem rendelkező csoport együttes bevonásával. A vizsgálat célja, hogy mentális betegséggel élő és egészséges személyeket összehasonlítva, transzdiagnosztikus megközelítéssel világítsa meg a szkizotip vonások és a rumináció kapcsolatát.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben]

TURK Bengi Gul , GUNDUZ Aysegul , KIZILTAN Gunes , ERDEMIR-KIZILTAN Meral

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi ideg­rendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlí­tása volt különböző hipokinetikus mozgási rendelle­nes­sé­gekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket ta­lál­junk, amelyek alkalmasak megkülönböz­te­tésükre.

39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 mul­tiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szind­rómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Min­den résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait.

C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflex­amplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-bete­geknél, mint az egészséges kont­rollszemélyek­nél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes perió­du­sának végén je­lent­kező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kont­roll­személyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008).

Véleményünk szerint a hosszú latenciájú ref­lexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígé­retes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni.

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 30.

A tranexámsav hatása traumás agysérülést szenvedett betegekben

A CRASH-3 randomizált, placebokontrollált vizsgálat a tranexámsav hatásait vizsgálta traumás agysérülést szenvedett betegekben. A vizsgálati eredmények szerint a sérülést követő 3 órán belül alkalmazott tranexámsav (10 perc alatt 1 g bólusban, intravénásan bejuttatott, majd 8 órán keresztül további 1 g adása) a nem haldokló betegekben csökkentette a fejsérülés okozta korai halálozást. A vizsgálat részeként a kutatók arra a kérdésre is választ kerestek, hogy miért és hogyan befolyásolja a betegeket a tranexámsav. A kérdés megválaszolására a rutinellátás során készült koponya-CT-felvételeket elemezték, elsősorban azt vizsgálva, hogy a tranexámsavval kezelt betegekben kevesebb-e az intracranialis vérzés és több-e az agyi infarktus a placebót kapott betegekhez képest.

Idegtudományok

2021. JÚLIUS 23.

Az RT-QuIC-próba megbízhatósága

Iranzo és munkatársai a Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálják, hogy az RT-QuIC-próba képes-e hasonlóan magas szenzitivitással és specificitással kimutatni az alfa-synucleint az IRBD-s betegek liquorjából, ezzel igazolva, hogy a technológia megbízható biomarkere lehet a prodromalis szakaszban lévő alfa-synucleinopathiáknak.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JÚLIUS 30.

[Guillain–Barré-szindróma SARS-CoV-2-vakcinációt követően]

TUTAR Kaya Nurhan, EYIGÜRBÜZ Tuğba, YILDIRIM Zerrin, KALE Nilufer

[Bevezetés - A koronavírus-betegség (Covid-19) a SARS-CoV-2-fertőzést követően létrejövő járványos légúti megbetegedés, ami gyorsan az egész világra kiterjedő pandémiává alakult, azonban hamar sikerült ellene hatékony vakcinákat kifejleszteni. A tanulmány bemutatja egy beteg esetét, akinél inaktivált SARS-CoV-2 vírust alkal­mazó vakcináció (CoronaVac) után súlyos mellékhatás, Guillain–Barré-szindróma alakult ki. Esetismertetés – Egy 76 éves férfi beteg jelentkezett sürgősségi osztályunkon kilenc napja kezdődő, progresszív végtaggyengeséggel. A beteg kórházi felvétele előtt két héttel kapta meg CoronaVac típusú oltásának második dózisát. Motoros vizsgálata során 3/5-ös fokozatú alsó végtagi és 4/5-ös fokozatú felső végtagi izomerő-csökkenést lehetett megállapítani. A mély ínreflexeket egyik végtagon sem lehetett kiváltani. Az idegvezetéses vizsgálatok a motoros és szenzoros idegrostok csökkent vezetőképességét mutatták, ami megfelel az akut motoros és szenzoros axonalis neuropathia diagnózisnak (AMSAN). Következtetések - A klinikusoknak tisztában kell lenniük a Covid-19-ellenes vakcináció neurológiai és egyéb mellékhatásaival, hogy ezek korai kezelése megvalósulhasson.]

Gondolat

2021. FEBRUÁR 10.

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.