Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Tumornekrózis-faktor-alfa-gátlás: nemkívánatos klinikai következmények, a biztonságosság kérdése

MŰZES Györgyi

A pleiotrop citokin tumornekrózis-faktor (TNF) -alfa számos immunmediált (részben autoimmun) idült gyulladásos betegség patogenezisében alapvető szerepet játszik, így antagonizálása komoly előrelépést jelentett a kórképek kezelésében. A TNF-antagonisták általában biztonságosak és jól tolerálhatók, a haszon/kockázat hányados egyértelműen kedvező. A TNF-alfa-blokkoló monoklonális antitestek és a szolúbilisreceptor- készítmények lehetséges nemkívánatos következményei hatásmechanizmusuk alapján osztályspecifikus, valamint egyedi, molekulaspecifikus mellékhatások lehetnek.

HUN 2009;19(04-05)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. FEBRUÁR 12.

Prostataspecifikus antigén: áldás vagy átok?

ROMICS Imre

A prostataspecifikus antigén (PSA) feltalálása és alkalmazása óriási jelentőségű volt a klinikumban. A PSA-szint mérése indokolt szűrés céljából, pozitív rectalis tapintás esetén, dysuriás panaszoknál, ha a beteg prostatahyperplasiának tulajdonított vizelési panaszai alfa-receptor-blokkolóra nem javulnak, ha a PSA-szint emelkedő tendenciát mutat, csontfájdalmak, tumorgyanú esetében, ismerten prostatarákos betegnél, a kezelés követése céljából, s a prostata radikális eltávolítása után. A PSA lehat áldás, lehet átok, de nem mondhatunk le róla, mert nincs jobb!

HUN 2009;1(01)

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

A krónikus hepatitis B-vírus-fertőzés korszerű kezelése

HORVÁTH Gábor

A hepatitis B-vírus (HBV) -fertőzés világszerte jelentős egészségügyi probléma, így Magyarországon is. A krónikus fertőzés általában panaszés tünetmentesen zajlik, legsúlyosabb következménye a májcirrhosis és a hepatocellularis carcinoma. Az utóbbi nem csak májzsugorodás talaján alakulhat ki, azaz az inaktív stádiumban lévő betegeket („tünetmentes hordozó”) is fenyegeti.

HUN 2008;18(11)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

Az uterus adenomatoid tumora

HIDVÉGI Judit, BAJTAI Attila, VERECZKEY Attila, FÜLÖP István

Az adenomatoid tumor az uterusban ritka, a női genitáliák közül gyakrabban fordul elő a petevezetékben, míg férfiaknál főképp a mellékheréből indul ki. Mesotheleredete - bár ellentmondásos - igazoltnak tűnik. A mesothelioma és az adenomatoid tumor közt előfordulási helyükön kívül az tesz különbséget, hogy az utóbbi daganat mindig körülírt, és sohasem fajul el malignusan.

HUN 2008;18(08-09)

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

Prostataspecifikus antigén: áldás vagy átok?

ROMICS Imre

A prostataspecifikus antigén (PSA) feltalálása és alkalmazása óriási jelentőségű volt a klinikumban. A PSA-szint mérése indokolt szűrés céljából, pozitív rectalis tapintás esetén, dysuriás panaszoknál, ha a beteg prostatahyperplasiának tulajdonított vizelési panaszai alfa-receptor-blokkolóra nem javulnak, ha a PSA-szint emelkedő tendenciát mutat, csontfájdalmak, tumorgyanú esetében, ismerten prostatarákos betegnél, a kezelés követése céljából, s a prostata radikális eltávolítása után. A PSA lehat áldás, lehet átok, de nem mondhatunk le róla, mert nincs jobb!

HUN 2008;18(06-07)

Magyar Immunológia

2007. OKTÓBER 20.

Az endothelsejtek immunológiai funkciója

CERVENAK László

Az endothelsejtek funkciója messze túlmutat azon a régóta ismert szerepen, hogy válaszfalat képezzen a vér és a szövetek között. A legkülönbözőbb stimulusok futnak össze az endothelsejtekben, amelyek jelintegrátorként működve, a bejövő információ alapján szervezetünk több létfontosságú folyamatát szabályozzák. E folyamatok közül az egyik leglényegesebb az immunválasz.

HUN 2007;6(05)

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Anti-IgE-terápia: újabb lehetőség az allergiás asthma kezelésére

MAGYAR Pál

Az immunglobulin E (IgE) centrális szerepet játszik a hörgőnyálkahártya-gyulladás, a légúti hiperreaktivitás patogenezisében és következésképpen a tünetek kiváltásában allergiás asthma bronchialéban.

HUN 2006;16(11)

Lege Artis Medicinae

2006. OKTÓBER 18.

A paraoxonázaktivitás vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben

BODOLAY Edit, SERES Ildikó, JAKAB Zsanett, CSÍPŐ István, SZILÁGYI Anna, SZEGEDI Gyula, PARAGH György

A kevert kötőszöveti betegség több szervet érintő gyulladásos autoimmun kórkép. Az immunoinflammatorikus folyamatok jelentős szerepet játszanak az atherosclerosis patogenezisében. Kevert kötőszöveti betegségben még nem vizsgálták a gyulladásos paraméterek és az atherosclerosis kapcsolatát.

HUN 2006;16(10)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

A pulmonalis artériás hipertenzió kórlefolyása, klinikai és immunszerológiai jellemzői kevert kötőszöveti betegségben

VÉGH Judit, CSÍPŐ István, UDVARDY Miklós, KAPPELMAYER János, LAKOS Gabriella, ALEKSZA Magdolna, ZEHER Margit, SZEGEDI Gyula, BODOLAY Edit

Kevert kötőszöveti betegséghez (mixed connective tissue disease, MCTD) társuló pulmonalis artériás hipertenzióban szenvedő betegek kórlefolyását, a túlélés valószínűségét, és az immunszerológiai eltéréseket vizsgáltuk. Az eredményeket összevetettük a pulmonalis artériás hipertenzió nélküli MCTD-s betegek értékeivel.

HUN 2006;5(02)

Ca&Csont

2004. NOVEMBER 20.

Csontbiokémiai folyamatok vizsgálata clodronatkezelésben részesülő, metasztatizáló prostatacarcinomás betegeken

GERVAIN Mihály, BEZZEGH Attila, PREKOPP Gábor, VANIK Miklós, FÉL Pál, VARGA Béla, BORSI László, PÁSZTOR Imre, KORÁNYI Sándor, PINTÉR Erzsébet

A szerzõk metasztatizáló prostatacarcinomában szenvedõ betegek csontremodellingfolyamatait elemezték a prostataspecifikus antigén (PSA) összefüggésében.

HUN 2004;7(04)