Részletes keresés

Gondolat

2012. SZEPTEMBER 18.

Hinni vagy tudni, az itt a kérdés

A herceg - Hajnóczy Péter drámájának ősbemutatója Szegeden

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A tehetséget egy rendező sem ronthatja le – Celebinterjú

GYIMESI Ágnes Andrea

Tahi Tóth László színművésszel beszélget Gyimesi Ágnes Andrea a legerősebb szerepélményekről, a hipochondriáról, a halálról, Latinovitsról és Darvas Ivánról.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Fiatalember ütésszerű fejfájással és pangásos papillával

VARGA Dániel, FEDORCSÁK Imre, KLEIN Vera, BARSI Péter, NAGY Zoltán

34 éves férfibeteg negyedik napja visszatérően jelentkező, ictalis, heves, de minden alkalommal spontán oldódó fejfájás miatt került felvételre. Negatív neurológiai status mellett mindkét fundusán papillapangás volt észlelhető. A koponya-CT közepes fokban tágult supratentorialis kamrarendszert ábrázolt. Lumbalis liquor véres volt.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

IFJ. BUDAI József

1. rész

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A Nemzetkozi Epilepsziaellenes Liga Magyar Tagozata 3. kongresszusa anyagának összefoglalói

A kongresszuson elhangzott előadások összefoglalói.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1979. DECEMBER 01.

Az anancastikus depressziók klinikai jelentősége

DR. LITVAI Gizella, DR. BENEDEK László, DR. SIMKÓ Alfréd

A cyclothymiás depressziók klinikumában viszonylag gyakran előforduló kényszeres és fóbiás-anancastikus tünetek megfigyelése a század elejére nyúlik vissza. Első pontos klinikai leírásuk és elemzésük Lauter érdeme (1962). - A cyclothymiás-depressziós fázis vagy periódus csakis akkor illethető ezzel a jelzővel, ha a kényszeres tünetképzés és a cyclothymiás tengelyszindróma együttesen határozza meg a klinikai képet (Glatzel [12]). A depresszió tünetegyüttesén belül előforduló egyes kényszertüneteknek nozológiai értékük nincs. A szerzők 161 (45 férfi és 116 nő) cyclothymiás betegből álló anyagának 7,5%-ában domináltak a kényszeres, illetve fóbiás-anancastikus tünetek. A „depressio anancastica” tiszta formájának (I. csoport) az anyag 2,5%-a felelt meg; az ún. „fóbiás-anancastikus színezetű képek” (II. csoport) 3,2%-ban, a tartós kényszerszindrómákkal szövődött esetek (III. csoport) pedig 1,3%-ban fordultak elő. A talált értékek és viszonyszámok Huber vizsgálatainak adataival közel egybeesnek. A szerzők azt is megfigyelték, hogy a I. és II. csoportba sorolt esetek többsége monopoláris lefolyást mutatott. — Az egyes csoportok pszichopatológiai elhatárolása a munka fontos részét képezi. A szerzők áttekintést adnak a témára vonatkozó szemléletekről és jelenségtani koncepciókról, majd röviden érintik a kérdés differenciáldiagnosztikai vonatkozásait is. Az adatokat táblázat foglalja össze, a vázolt csoportokat 4 esetismertetés szemlélteti.

HUN 1979;32(12)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

HUN 1971;24(07)