Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 287

Klinikum

2014. JÚNIUS 24.

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

PETÁK István, SCHWAB Richárd

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a „cancer genome” projekt is eljutott arra a pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a géneknek a többségét, amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket ma „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A rákkal kapcsolatos 2013-as „génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bo nyolítja, hogy egy daganatban akár nyolc különböző „driver” gén is aktiválódhat, amelyek a daganat növekedésével, terjedésével változhatnak. 2013 azért is fordulópont, mert egyszerre több, a génhibákat célzó gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körülbelül 30 molekulárisan célzott gyógyszert használnak a klinikai gyakorlatban, és több mint 200 áll fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már a közeli 3-4 évben megkétszereződhet a célzott terápiás lehetőségek száma. Napjainkban a betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez a gyógyszerekhez, de a molekuláris profi l alapján beválasztott („matching”) betegek szignifi kánsan jobb eredményeket érnek el már a fázis I. vizsgálatokban is, mint a véletlenszerűen kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egyhavi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profi lt - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a molekuláris info-bionikának is.

Klinikum

2014. ÁPRILIS 11.

European Workshop for Rheumatology Research (EWRR) 34. kongresszusa

A kongresszus ma már hagyományosnak mondható programja a tudományági munkacsoportülések, melyen az adott szakterületen dolgozó kollégák a szakma aktuális kérdéseit vitatják meg. Az ülések ugyanakkor a külföldi laboratóriumokkal való közvetlen kapcsolattartásra is lehetőséget nyújtanak. Idén is négy munkacsoportülés zajlott párhuzamosan: Autoantitestek, Gén- és sejtterápia, Állatmodellek és Synovitis témákban

Lege Artis Medicinae

2013. AUGUSZTUS 20.

A VEGFr-TK-gátló kezelés mellett progrediáló áttétes vesesejtes carcinomában szenvedő betegek optimális terápiája

NÉMETH Éva

A vesesejtes carcinoma (renal cell carcinoma, RCC) kifejezetten vaszkularizált tumor. Az angiogenesis már 1-2 mm-es tumorméretnél megkezdődik, amit leggyakrabban a von Hippel-Lindau (VHL) tumorszuppresszor gén inaktiválódása okoz.

Hírvilág

2013. JÚNIUS 14.

A természeti jelenségek nem szabadalmaztathatók

Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS az amerikai legfelsőbb bíróság szerint

Ideggyógyászati Szemle

2013. MÁJUS 30.

A cortex és hippocampus génterápiájának lehetőségei rekombináns adenovírussal

KOSKA Péter, VALIKOVICS Attila, KISS-TÓTH Éva, SZALAI Adrienn, NAGY Zoltán, FODOR Bertalan

Az ischaemiás stroke a kognitív és a motoros funkciók súlyos károsodását okozza, ráadásul az egyik leggyakoribb halálozási ok. Hatékony farmakoterápia hiányában a génterápia jelenthet megoldást a neuroprotekcióra stroke esetén.

Hírvilág

2013. ÁPRILIS 16.

Szabadalmak az emberi genomra

Az emberi gének szabadalmaztathatóságának kérdését tárgyalja az amerikai legfelsőbb bíróság

Egészségpolitika

2013. JANUÁR 29.

Új modell a kórházi vírusterjedésre

A Finn Akadémia tudósai új számítási módszereket fejlesztettek ki, melyek lényegesen gyarapították ismereteinket a kórházban szerzett baktériumok terjedéséről és fejlődéséről.