Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 24

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Ahogy korábban megszokhatták kedves Olvasóink, ezúttal is színes, változatos válogatást nyújtunk át Önöknek tavaszi első számunkkal. A pulmonalis hypertonia nehezen kezelhető, súlyos állapot, amelynek az etiológiájában a krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia kiemelt szerepet játszik. A Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet közleményéből kiderül, milyen echokardiográfiás jelek alapján kell CTEPH-ra gondolni, illetve milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása

KEREKES György, KOVÁCS Beáta

A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Vénás thromboembolia és krónikus veseelégtelenség

VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Összefoglalásunkban a vénás thromboemboliás események vonatkozásait elemezzük krónikus veseelégtelen betegekben. Krónikus veseelégtelenségben – az epidemiológiai adatok szerint – az alvadási folyamatok kétirányú módosulása figyelhető meg, fokozódik a thrombosiskészség, ugyanakkor a vérzéses események valószínűsége is növekszik. A patogenezisben egyes alvadási faktorok szintjének megváltozása, a thrombocyták és az endothel funkcióváltozásai, az uremiás toxinok megnövekedett szintje, valamint a dialíziskezeléssel összefüggő tényezők szerepelnek. A jelenlegi terápiás útmutatókban erre a betegcsoportra vonatkozóan csak korlátozott információk állnak rendelkezésünkre. Az általános populációhoz hasonlóan a K-vitamin-antagonistákat valószínűleg a DOAC-szerek, elsősorban az apixaban fogja felváltani. További tendencia az LMWH-készítmények vesefunkcióhoz illesztett dózisban, anti-Xa-szint-ellenőrzés mellett történő alkalmazása a konvencionális nem frakcionált heparin helyett. Speciális terület az eritropoetinterápia, a hemodialízis-érbehatolás és ezek összefüggése a thromboticus folyamatokkal.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Kedves Olvasóink!

BENCZÚR Béla

A nyár végi – ősz eleji összevont számot tartja a kezében a kedves Olvasó, aki remélhetőleg a nyári szabadság során kipihenve, feltöltődve tért vissza hivatásához. Szerkesztőségünk közben nem pihent, bár meg kellett küzdenünk a nyári „uborkaszezon” minden nehézségével, hiszen a korábbi időszakhoz képest nehezebben találtunk lektorokat a beküldött kéziratokhoz és a szerzők „reaktivitása” is időnként lassabb volt.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése

BENCZÚR Béla, RODEK Gyula, SIMON János

A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus stb.) és még a háziorvosnak is.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.