Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 65

Lege Artis Medicinae

2010. OKTÓBER 20.

Egy új DPP-IV-gátló, a saxagliptin

KIS János Tibor, MÉSZÁROS Gabriella

A saxagliptin szelektív, potens dipeptidil-peptidáz- IV- (DPP-IV-) gátló. A DPP-IV-gátlás révén csökkenti az endogén inkretin hormonok degradációját, így glükózdependens módon növeli a hasnyálmirigyszigetek inzulinelválasztását, és csökkenti a glükagon szekrécióját. A klinikai vizsgálatok során a saxagliptin monoterápiában és kombinációs kezelés során is, úgymint metformin, glibenclamid, glipizid, pioglitazon, rosiglitazon mellett is javította a klinikai glykaemiás végpontokat. Glükózdependes... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2010. JÚNIUS 20.

Cigarettafüst okozta elváltozások az endothelsejtekben

WAGNER László, LACZY Boglárka, CSEH Judit, TAMASKÓ Mónika, MAZÁK István, MARKÓ Lajos, MOLNÁR Gergő Attila, WAGNER Zoltán, MOHÁS Márton, FEKETE Andrea, WITTMANN István

Az endothelialis nitrogén-monoxid-szintáz szabályozása a Ser(1177)- és a Thr(495)-oldalláncok foszforilációja révén történik, amely befolyásolja a nitrogénmonoxid biológiai hozzáférhetőségét. Munkánkban a cigarettafüst akut, nitrogénmonoxid- képződést csökkentő hatását vizsgáltuk. Endothelsejteket kezeltünk koncentráció- és időfüggően dohányfüstpufferrel, majd redukált glutationnal vagy különböző proteinkináz-inhibitorokkal. Western blot vizsgálattal határoztuk meg az összenzimszintet és a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2009. JÚLIUS 27.

Protonpumpagátlók alkalmazása a gyakorlatban

DEMETER Pál

A protonpumpagátlók (PPI) bevezetése az 1980-as évek végén forradalmasította a savszekréció- gátlás lehetőségét az úgynevezett „savfüggő” betegségekben (refluxbetegség, fekélybetegség, nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozott gastropathia stb.). Hatékonyságuk, kevés mellékhatásuk és alacsony gyógyszer-interakciós potenciáljuk ebben az indikációs spektrumban első számú gyógyszercsoporttá emelte őket.

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Tumornekrózis-faktor-alfa-gátlás: nemkívánatos klinikai következmények, a biztonságosság kérdése

MŰZES Györgyi

A pleiotrop citokin tumornekrózis-faktor (TNF) -alfa számos immunmediált (részben autoimmun) idült gyulladásos betegség patogenezisében alapvető szerepet játszik, így antagonizálása komoly előrelépést jelentett a kórképek kezelésében. A TNF-antagonisták általában biztonságosak és jól tolerálhatók, a haszon/kockázat hányados egyértelműen kedvező. A TNF-alfa-blokkoló monoklonális antitestek és a szolúbilisreceptor- készítmények lehetséges nemkívánatos következményei hatásmechanizmusuk alapján... tovább »

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. ÁPRILIS 21.

A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében

FOLYOVICH András, HORVÁTH Eszter

Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal... tovább »

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében

FOLYOVICH András, HORVÁTH Eszter

Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal... tovább »

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében

TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a dyskinesiák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a dyskinesiákat, és megszünteti a motoros fluktuációt. A folyamatos striatalis stimuláció többfajta kezelési lehetőséggel biztosítható; ilyen a COMT-gátlás, a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 30.

If-csatorna-gátlás - új lehetőség az ischaemiás szívbetegség kezelésében

TÓTH Kálmán

A nyugalmi szívfrekvencia szoros összefüggést mutat a várható élettartammal, a testtömeggel és a szervezet metabolizmusával. Több tanulmány eredménye mutatja, hogy a szívfrekvencia csökkentése előnyösen befolyásolja a cardialis morbiditást és mortalitást. Az ivabradin, amely az első szelektív és specifikus If-csatorna-inhibitor, teljesen újszerű, egyedülálló hatást fejt ki a szív pacemaker-aktivitására. A szer a szívfrekvencia szabályozásának központi helyén hat, specifikusan kötődik a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget. Bár ez a séma hasznos lehet didaktikai célokra, a valós helyzet ennél bonyolultabb. Ismeretes, hogy a... tovább »

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

A szöveti angiotenzinkonvertáló enzim szerepe a cardiovascularis betegségekben

MOHÁCSI Attila, LIZANECZ Erzsébet, ÉDES István, CZURIGA István

Az angiotenzinkonvertáz-gátlók alkalmazásának patobiológiai célja a keringésben, valamint a szövetekben az angiotenzinkonvertáló enzim gátlása és a lokális nitrogén-monoxid és angiotenzin II egyensúlyának helyreállítása. A szöveti angiotenzinkonvertáz-gátlás klinikai jelentőségét, cardiovascularis szempontból igen magas (HOPE) és alacsony rizikójú (EUROPE), szívelégtelenség klinikai tüneteit nem mutató betegcsoportokban egyaránt igazolták. A ramipril és a perindopril csökkentette a... tovább »