Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

[A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban ]

EDA TURK ARISOY, FUSUN Mayda DOMAÇ, SAKIR GICA, MUSTAFA ULKER, GULAY Ozgen KENANGIL

[Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zavarát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mechanizmusára vonatkozóan különböző lehetőségeket javasoltak.]

ENG 2023;76(3-4)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

Status epilepticus prehospitális ellátása

A generalizált, konvulzív status epilepticus egy olyan sürgős ellátást igénylő helyzet, melynek ellátását – amennyiben a görcsroham nem kórházi környezetben jelentkezik – már prehospitális környezetben szükséges megkezdeni. Az ajánlások alapján 10 mg midazolam intramuscularis beadása javasolt, ugyanis ez a bejuttatási mód egyszerű és hatékonyságát „A” szintű evidenciák igazolják. A midazolam intranasalisan is alkalmazható („B” szintű evidencia), az intravénás alkalmazásról ugyanakkor nincsenek jó minőségű, megbízható eredmények. Kutatási helyzeten kívül, valós körülmények között a midazolam gyakran intranasalisan vagy intravénásan kerül alkalmazásra és sokszor az ajánlottnál alacsonyabb dózisokban. Egyes kohorszvizsgálatok alapján mind az intranasalis, mind pedig az alacsonyabb dózisú adagolás kevésbé hatékony a roham megszüntetésében, ugyanakkor ezeket a vizsgálatokat megzavarhatja, hogy az ellátók a gyógyszer dózisát a betegség véleményezett súlyosságának megfelelően változtatták.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

Hosszú távú CPAP-compliance a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Alváslaboratóriumában gondozott, alvási apnoéban szenvedő betegek körében

DOMBOVÁRI Magdolna, BERNÁT István, TERRAY-HORVÁTH Attila, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, TORZSA Péter

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzés­zavar, a teljes népességben gyakorisága 2-4%. Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, valamint nappali tünetek révén jelentősen rontja az életminőséget, növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek kockázatát.

HUN 2019;29(03)

Ideggyógyászati Szemle

2017. JANUÁR 20.

[A fej-nyak régió vascularis malformációja és az obstruktív alvási apnoe betegség kombinációja: diagnosztikai és terápiás megközelítések]

FALUDI Béla, IMRE Marianna, BÜKI András, KOMOLY Sámuel, LUJBER László

[Az obstruktív alvási apnoe betegség kialakulásában funkcionális és alkati okok mellett számos strukturális eltérés is szerepet játszik. Ilyenek például a nyakra és fejre lokalizálódó vascularis malformációk, melyek ritka kórállapotok, csak néhány esettanulmány található a szakirodalomban.]

ENG 2017;70(01-02)

Hypertonia és Nephrologia

2013. MÁRCIUS 22.

Az obstruktív alvási apnoe, a hypertonia és a cardiovascularis kockázat

ALFÖLDI Sándor

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) meglepően gyakori kórkép, amely az életminőséget jelentősen rontja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt. Az OSA, a hypertonia és a metabolikus szindróma egyéb komponensei között szoros és független kölcsönhatás igazolódott. A 2008. évi Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián az OSA az újabb (emerging) kockázati tényezők között jelentős hangsúlyt kapott: az új kardiometabolikus rizikófaktorok közé sorolták, kiemelve azt, hogy az OSA nemcsak kockázatjelző, hanem bizonyos súlyossága esetén (apnoe-hypopnoe index >20/óra) nagy cardiovascularis rizikót okozó kórkép. Az új európai OSA- és a társuló hypertoniaajánlás szerint az OSA felismerésére, valamint az OSA-hoz társuló hypertonia diagnózisára és adekvát kezelésére nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel együttes előfordulás esetén a hypertonia gyakran terápiarezisztens, ezért a kivizsgálás és kezelés a hypertonia- és az alvásközpontok feladata, mivel az OSA megfelelő kezelésével a betegek cardiovascularis kockázata is csökkenthető.

HUN 2013;17(01)

Hírvilág

2012. MÁRCIUS 10.

Ki, miért fizessen?

A financiális kérdések tisztázása és a törvényi szabályozás késleltetik a terhesgondozás új protokollját

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A fogyás enyhíti az alvási légzészavart

Jelentős fogyással sok obstruktív alvási apnoéban szenvedő páciens megszüntethetné betegségét - egy új tanulmány szerint.

HUN

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Újdonságok az alvásdiagnosztikában

HORVÁTH Róbert

Az alvásdiagnosztikával foglalkozó laboratóriumok és az oda beutalt betegek száma örvendetesen növekszik annak ellenére, hogy a vizsgálat alulfinanszírozott. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kezelésében döntő szerepet játszó CPAP (continuous positive airway pressure) készüléket jelenleg csak három neurológiai centrum (Budapest, Debrecen és Pécs) írhatja fel 85%-os tbtámogatással, „modellkísérlet” keretében.

HUN 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Obstuktív alvási apnoe

METES Ágnes, HIRSCHBERG Andor

Az alvási apnoe két fő formája - a centrális és az obstruktív alvási apnoe – közül az utóbbi lényegesen gyakrabban fordul elő, és a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. Az ismert jellegzetességek mellett a szerzők kiemelik az aktív fokozott nappali aluszékonyság jelentőségét, következményeit és veszélyeit. Megállapítják, hogy alváskor a csökkent felső légúti izomtónus, valamint a beszűkült légutakon keresztül való légzés okozta negatív felső légúti nyomás együttesen okozhatják a légúti kollapszust. Az anamnézis, illetve a fizikális vizsgálat szerepe korlátozott. A pontos és megbízható diagnózis laboratóriumi módszerekkel (poliszomnográfia, Multiple Sleep Latency Test, radiológiai vizsgálatok) állítható fel. Enyhe-mérsékelt esetben a test súlycsökkenéstől jó eredmények várhatók. A súlyos obstruktív alvási apnoe jelenleg legjobb kezelési lehetősége a nasalis, folyamatos pozitív légúti nyomásos lélegeztetés (nCPAP). A sebészeti megoldások értéke továbbra is vitatott, az uvulopalatopharyngo plastica (UPPP) a szerzők többsége szerint mintegy 50%-ban sikeres, míg legújabban a különböző típusú maxillofacialis műtétekkel tapasztalható kiválasztott esetekben jó eredmény.

HUN 1994;4(07)