Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 66

Immunonkológia

2021. DECEMBER 26.

hirdetés

Kombinációs terápiák a vesecarcinoma első vonalas kezelésében

KÜRONYA Zsófia

A metasztatikus vesedaganat első vonalas kezelése 2018-ban újabb mérföldkőhöz érkezett. Ebben az évben került bevezetésre az immunterápiás kombinációs kezelés az ipilimumab és nivolumab formájában. A következő években az immunterápia és célzott kezelések együttes alkalmazása hozott átütő sikert. Összefoglalónk célja a már Európában is törzskönyvezett kombinációs kezelések klinikai vizsgálatainak bemutatása kronológiai sorrendben, valamint bízva abban, hogy a jövőben finanszírozásra kerülnek... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

Újdonságok a nem kissejtes tüdőrák szisztémás kezelésében

OSTOROS Gyula, BOGOS Krisztina

Összefoglaló – Az utóbbi években a nem kissejtes tüdőrák kezelésében forradalmian új előrelépések történtek. Ennek többek között a legfőbb oka, hogy a daganatheterogenitást figyelembe vevő gyógyszeres kezeléseket már széles körben alkalmazhatunk. A célzott kezelések vonatkozásában újabb és újabb olyan génhibákra derül fény, amelyhez hatékony célzott terápia köthető. Az immunellenőrzőpont-gátló kezelések eredményei szintén rendkívül figyelemreméltók mind metasztatizáló, mind lokálisan kiterjedt... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM)

LIPTAI Zoltán, DOBNER Sarolta, BARSI Péter, RUDAS Gábor, BENKE Péter, SZABÓ Léna

Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) immunmediált, általában egyfázisú, encephalopathiával is járó demyelinisatiós kórkép, ami gyakran vírusinfekciót, ritkán védőoltást követ. A betegek többsége jól reagál nagy dózisú kortikoszteroid- vagy más immunmoduláns kezelésre. A szerzők 22,5 év alatt 59 ADEM-es gyermeket (35 fiú, 24 leány) kezeltek. A betegek átlagos életkora 6,7 év (3 hó – 16,8 év) volt. 2/3-uknál volt egyértelmű prodroma, ami medián 5,5 nappal előzte meg a... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

SARS-CoV-2 fertőzés okozta tüdőkárosodás. Tüdőrák és a Covid-19 a TERAVOLT vizsgálat tükrében

SZONDY Klára, FUTÁCSI Balázs, KIS Sándor

A Covid-19-járvány remélhetőleg vége felé, cikkünkben rövid áttekintést kívánunk adni a fertőzésről, a kórokozóról, a második hullám végére kialakult hatékonynak tűnő kezelési lehetőségekről, a tüdőkárosodásról és a TERAVOLT klinikai vizsgálatról, amely összefoglalja tüdőrákban szenvedő, kezelést kapó és/vagy nem kapó SARS-CoV-2 vírussal fertőződött betegek életkilátásait, a diagnosztika területén létrejött szabályokat (bronchoszkópia, mellkasröntgen, mellkasi CT), és néhány szóban a... tovább »

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája... tovább »

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Van-e hatásosságbeli különbség a PD-1, illetve PD-L1 gátlók között szolid tumorok esetén?

BALIKÓ Zoltán

Az immunterápia, ezen belül különösen az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI), amelyek a programozott sejthalál receptor-1 (PD- 1) és PD-ligand 1-et (PD-L1) célozzák meg, számos daganatféleségben a rákterápiának az egyik legfontosabb áttörését jelentik. A klinikai vizsgálatok növekvő számával egyre több összefoglaló érhető el az anti-PD-1 és az anti-PD-L1 kezelések eltérő klinikai hatásosságát illetően.

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Kutatások a hatékonyabb kezelésért - Interjú Ostoros Gyulával

KUN J. Viktória

„Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, két Nobel-díjas kutató Is döntően járult hozzá ehhez, amely Aztán viszonylag rövid időn belül már Közvetlenül a betegellátásban javítja a daganatos betegek életkilátásait” – ezt állítja Ostoros Gyula

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Beköszöntő - Kedves Kollégák!

Mondhatjuk, hogy a nyár és a Covid-19-pandémia közepén, a járvány lélegzetvételnyi szünetében, jólesik az immunterápia lehetőségein tépelődni. Ebben a számban nem is tudjuk elkerülni, hogy ne vessünk egy pillantást azokra a közleményekre, amelyek az immunterápia bevezetése és a Covid-19-fertőzés dilemmájáról szólnak. Nagykálnai Tamás, Kitekintő rovatunk egyik szerzője irányítja rá a figyelmet a témára. Megjelentek közlemények már márciusban arról, hogy az ICI-k hatásmechanizmusa és a... tovább »

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

A kombinált immunterápia jelentősége az előrehaladott melanoma malignum kezelésében

BALATONI Tímea

A metasztatikus melanomában szenvedő betegek kezelése évtizedeken keresztül az onkológia leghálátlanabb feladatai közé tartozott, ugyanis 2011-ig nem állt rendelkezésre olyan terápia, amely megfelelő evidenciákkal alátámaszthatóan túlélési előnyt biztosított volna a betegek számára. Áttörést jelentett a terápiában az ipilimumab 2011-es jóváhagyása, ez volt ugyanis az első gyógyszer, amely bizonyítottan megnövelte a túlélést, még ha szerény mértékben is