Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 11

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁRCIUS 01.

Az éjszakai alvás egyes elektrográfiás paraméterei, mint az alvás- és ébresztőrendszer dinamikájának nyomjelzői

HALÁSZ Péter, RAJNA Péter, PÁL Iván, VARGHA Márton, KUNDRA Olga, BALOGH Attila, KEMÉNY András, L'AUNÉ György, MARIAN Éva, CZENNER Zsuzsa

Az alvás- és ébresztőrendszer éjszakai alvás alatti dinamikájára utaló adatokat keresve szerzők 8 kísérleti személy 5-5 alvását vizsgálták különböző aktivációs szinteket (1. beavatkozás nélkül; 2. psychostimuláns hatásban; 3. psychostimuláns okozta részleges alvásdeprivációt követő „rebound” éjszakán; 4. placebóval és 5. egész éjszakai kombinált fény-hangingerléssel). Mérték az alvásmintázat egyes szakaszainak (fázisok, ciklusrészek, ciklusok, teljes alvás) időtartamait és a mikro-ébredések, K-komplexusok és elektrodermográfiás kisülések gyakoriságát ugyanezen szakaszokban. Az alvásciklusokban minden alváscsoportban aszimmetriát tapasztaltak: a cilus leszálló szára hosszabb és fokozatosan mélyülő volt, a felszálló szár rövidebb volt és több „fázisugrást” tartalmazott. A felszálló szár meredeksége szenzoros ingerlésre és méginkább pszichostimuláns hatásra fokozódott. Pszichostimuláns hatására az alvás felületesebbé vált, a mély alvásszakaszok eloszlása megváltozott és összmennyiségük csökkent. A REM fázis százalékos aránya kisebb lett, viszont az intermedier alvásé nőtt. A pszichostimuláns hatás alatti és a rebound-éjszakákon az alvásfázisok eloszlása egymással ellentétes módon tért el a beavatkozás nélküli alvásokban tapasztalttól. A 2 fázisokban mért K-komplexusok száma ciklusról ciklusra csökkent. A pszichostimuláns hatásban ezt nem tapasztaltuk. A ciklusok leszálló szárán a 2 fázisokon belül a 20 sec-onként mért K-komplexus-sűrűség fokozatosan növekedett, míg a felszálló száron számuk nagy változékonyságot mutatott, következetes tendencia nélkül. Ugyanakkor a felszálló száron a K-komplexusok átlagos gyakorisága közel azonos volt, mint a leszálló száron. A ciklusonként mért K-komplexus-sűrűség a ciklusmélységgel egyenes arányosságot mutatott. Pszichostimuláns és szenzoros ingerlés a K-komplexusok sűrűségét növelte. Minden alváscsoportban az alvásmélységgel fordítottan arányosan közel állandó gyakorisággal észleltek mikro-ébredést (REM és intermedier alvásban átlagosait 5, 2 fázisban 15 és 3-4 fázisban 20-30 percenként). A mikro-ébredések a ciklusok felszálló szárán valamivel gyakoribbak voltak, mint a leszálló száron. Leggyakoribbak a ciklustetőkön. Az első ciklusokban gyakoriságuk kisebb volt, mint a többi ciklusokban. Kapcsolat mutatható ki a mirko-ébredések és a ciklusfordulók, valamint a mikro-ébredések és a felszálló szár fázisváltozásai között. Az elektrodermográfiás kisülések száma a mély lassú hullámú alvásban mind az éber állapothoz, mind a REM fázishoz képest jelentősen emelkedett. Gyakoriságukat a szenzoros ingerlés és a pszichostimuláns növelte, viszont a rebound hatás csökkentette. Estétől reggelig az elsőtől a harmadik ciklusig gyakoriságuk az összes alváscsoportban emelkedő tendenciát mutatott, majd a további ciklusokban csökkent. Az egyes paramétereket a szerzők az alvás-, illetve ébresztőrendszer aktivitásának indikátoraként értelmezték. Kimutatható, hogy az egész alvásfolyamatban az ébresztőrendszer fázisos működése az alvásmintázat alakulásával szoros összefüggésben, állandóan nyomonkövethető. Adataik alapján feltételezik, hogy extracerebrális hatások jelentős szerepet játszanak az alvásciklicitás kialakulásában. A szenzoros ingerek az alvásfolyamat különböző pontjain különböző hatást eredményeznek: a ciklusok leszálló szárán alvást elősegítő szinkronizációs visszacsapásos jelenségeket hívnak elő, míg a felszálló száron tényleges ébredési reakciókat váltanak ki. Ennek alapján az alvásciklusok le-, illetve felszálló szárai az alvás-ébresztőrendszer egyensúlyát illetően különböző működési állapotoknak felelnek meg.

Gondolat

2014. JÚLIUS 25.

A Tao és Jung

139 éve, 1875. július 26-án született Jung, a nagy svájci pszichiáter

Gondolat

2012. DECEMBER 04.

Pénelopé szertefoszló vászna

Gondolatok Gyimesi Júlia Pszichoanalízis és Spiritizmus című kötete kapcsán. A pszichológiatörténet viszonylag keveset foglalkozott a spiritizmus a lélektan kialakulásában betöltött szerepével. A kötetből kitűnik, hogy ez a hatás nem elhanyagolható.

Gondolat

2012. SZEPTEMBER 12.

Gazdátlan sikerek

Róheim Géza etnográfus és pszichoanalitikus 1891. szeptember 12.-én született.

Lege Artis Medicinae

2012. JÚLIUS 20.

Az új keletű evészavarok néhány pszichológiai és rendszerszemléleti vonatkozása

VARGA Márta, BABUSA Bernadett

A gyors patomorfózissal jellemezhető és egyre gyakoribbá váló evészavarok újabb típusai kevésbé jelennek meg a terápiás gyakorlatban, illetve sok esetben nem elsődleges tünetként, hanem a háttérben húzódó zavarként tűnnek fel. Éppen ezért még keveset tudunk ezek pszichológiai vonatkozásairól.

Gondolat

2012. FEBRUÁR 27.

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

Az utóbbi két évtizedben a férfiideálok jegyében olyan új kórképek, magatartási anomáliák, önkárosítási módok jöttek létre, amelyek még a pszichiáterek körében sem teljesen ismertek, és a gyakorló orvos is keveset tud róluk...

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A hirtelen szívhalál kockázatának nem invazív előre jelzése

Hiába lehetne megelőzni az arrhythmia által okozott hirtelen szívhalál eseteinek nagy részét beültethető cardioverter defibrillátorral, ha nem tudjuk pontosan előre jelezni, hogy kinél áll fenn a kockázata. Az American Heart Association új irányelveket közölt erről a témáról…

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Gondos Annára emlékezve

Rohanó életet élünk, és ebben sok esély, alkalom mellett szaladunk el, és utólag hiába sajnáljuk, mit mulasztottunk. Ez az érzés nagyon erős bennem Gondos Annával kapcsolatosan.

Ideggyógyászati Szemle

1966. OKTÓBER 01.

A kiváltott potenciálok változása az agyfelszin hűtésekor

PÁSZTOR Emil, KUKORELLI Tibor

Macskában rövid ideig tartó körülírt agyfelszíni hűtést végeztünk a somato sensoros areában s a kiváltott potenciálok változásait vizsgáltuk. 1. Intenzív hűtés hatására a primaer komplexus hullámai eltűntek, csupán a változatlan latenciával jelentkező irradiatiós potenciál volt észlelhető. 2. Hűtés hatására a postsynapticus potenciál latentia ideje megnő, a pozitív hullám tartama nagyobb a hűtés előttinél. 3. Hűtéses kísérleteink arra utalnak, hogy a primaer komplexus negatív hullámának kialakításában a kéreg felszínesebb sejtjeinek functióján túlmenően más mechanizmus is szerepet játszik. 4. A hűtés hatására jelentkező felszín-pozitív utókisülés úgy értelmezhető, mint az extralemniscalis polysynapticus afferentatio irradiatiós hulláma. 5. Az agykéreg lokális hűtésekor spreading depression állapot is jelentkezhet. 6. 30 sec-os jeges hűtésre a kiváltott potenciálok teljesen eltűnnek, a sejtek functiójának károsodása azonban mindig reversibilis. A primaer komplexus hullámainak restitutioja 3- 4 perc alatt következik be. A kiváltott potenciálok változásában a hűtés mértékén túlmenően jelentős szerepe van a hűtés ütemének is.