Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 360

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

BENCZÚR Béla

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából rendezték meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 61. Vándorgyűlését. A klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, eredményekről.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Vermeer megdicsőülése, avagy egy zseniális festő lenyűgöző képei az amszterdami Rijksmuseum monografikus kiállításán

NÉMETH István

Bár az utóbbi években Budapesten is hozzászokhattunk a nagyszabású, tömegeket vonzó képzőművészeti tárlatokhoz, a 2023-as év, de talán az egész elmúlt évtized legnagyobb szenzációja (legalábbis ami a látogatószámot illeti) valószínűleg az amszterdami Rijksmuseum 2023 februárjában nyílt Vermeer-kiállítása volt. A június 4-ig megtekinthető kiállításra már néhány nappal a megnyitó után sem lehetett jegyet szerezni

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

A vesecarcinoma első vonalas kezelésének lehetőségei, korai tapasztalatok az immun-immun kombinációval

NAGYIVÁNYI Krisztián

Az előrehaladott és áttétes vesedaganatok kezelése az onkológia dinamikusan változó területe. Az első célzott terápiás készítmény törzskönyvezése óta (2005) szinte évente került sor újabb és újabb készítmények regisztrálására. Az immunellenőrzőpont-gátlók kifejlesztése és az ellátási algoritmusokba való illesztése (2015) tovább bővítette a terápiás palettát. Mindezek ellenére a különböző terápiás vonalakban alkalmazott készítmények kiválasztása sokszor kihívás elé állítja a klinikusokat. A cikkben az első vonalbeli kezelések kerültek összefoglalásra.

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

EADO 2023

KUZMANOVSZKI Daniella

Az EADO (European Association of Dermato-Oncology – Európai Dermatoonkológiai Társaság) 19. kongresszusa 2023. április 20–22. között az olaszországi Rómában, az Örök Városban került megrendezésre. A személyes jelenléten túl a szervezők virtuálisan, online is hozzáférést biztosítottak a rendezvényhez.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

In memoriam Molnár László: szoboravatás a Debreceni Egyetemen

CSIBA László

Molnár László professzor 1923-ban született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, klinikai munkáját Pécsett folytatta. Ideggyó­gyász, pszichiáter és idegsebész szakképesítést szerzett. Előbb Németországban tanulmányozta az agyi vérkeringés szabályozását állatkísérletekben, majd Párizsban dolgozott ösztöndíjasként, Seylaz professzorral. A Sorbonne-on doktorált. Kandidátusi disszertációját 1966-ban, az MTA doktora címet 1977-ben szerezte meg.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 10.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából a klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, az elért eredményekről.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) Országjárás Programjának eredményei

KOLOSSVÁRY Endre

A perifériás verőérbetegség növekvő előfordulása, következményei miatt mindinkább a közegészségügyi gondolkodás érdeklődési körébe kerül. A megbetegedéssel kapcsolatban Magyarországon és ezzel együtt Kelet-Közép-Európában epidemiológiai adat, az ellátással kapcsolatos ismeret kevéssé áll rendelkezésre. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) 2019-ben Országjárás Programot hirdetett.

Ökológia

2023. MÁJUS 31.

Vajon mit csinálnak a gombák a bélrendszerünkben?

Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők és kortikoszteroidok – fókuszban a cardiovascularis mellékhatások

KARDOS Zsófia

A fájdalomcsillapítók világszerte a leggyakrabban vásárolt gyógyszerkészítmények; ezek jelentős része nem szteroid gyulladáscsökkentő. Jól ismert gastrointestinalis és cardiovascularis mellékhatásaik ellenére alkalmazásukban – kifejezett hatékonyságuknak és a szakmai ajánlások változásának köszönhetően – további növekedés várható. Az elöregedő, fejlett társadalmakban folyamatosan nő a krónikus fájdalommal élők száma.