Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1453

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája... tovább »

Nővér

2021. DECEMBER 15.

Hemokultúra levételének helyes metodikája

BÁLINT Csaba, PAKAI Annamária, GRÓF Kinga, AHMANN Mercédesz Anna, VERZÁR Zsófia

A különböző véráram infekciók magas mortalitással járnak, így a mihamarabbi diagnózis döntő fontosságú a komplikációk csökkentése céljából, mely esetében az irányadó eljárás a hemokultúra levétele és kiértékelése. A kvalitatív, releváns szakirodalmak keresésére több adatbázis került felhasználásra (MEDLINE, PubMed, Ebsco). A 2010-2020 között megjelent hemokultúra helyes mintavételével, mintavételi hibákkal kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmak kerültek kiválasztásra. A hemokultúra... tovább »

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Harmadvonalban alkalmazott terápiával elért hosszú, progressziómentes túlélés metasztatikus gyomorrákban

VAJDICS Tímea

Hatvannyolc éves, nem dohányzó, jó általános állapotú, de kissé soványabb (BMI: 17) diabeteses, hypertoniás férfi beteg hasi fájdalom, melaena miatt került felvételre a területileg illetékes sürgősségi osztályra. Vérzésforrás lokalizációjának meghatározása céljából akut gasztroszkópiát végeztek nála, melynek során a gyomor kisgörbülete mentén nagy kiterjedésű, makroszkóposan malignusnak imponáló vérző fekélyt találtak. Sikeres endoszkópos vérzéscsillapítás (klipp + noradrenalinos injekció)... tovább »

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Szakértői kommentár

BODOKY György

Az ismertetett eset világosan rámutat a gyomorrák ellátásában is egyre meghatározottabbá váló interdiszciplináris együttműködés fontosságára. A terápiás beavatkozások tárházának bővülésével egyre több szakembert szükséges bevonni a palliatív kezelés teljes körű kivitelezésébe. Ez az együttműködés adja az inkurábilis betegeink számára is a lehető leghosszabb túlélési esélyt megtartott életminőségben. Ehhez alapvető feltétel minden egyes beteg ellátása esetén az onkoteam bevonása.

Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spontán intracranialis hypotensio diagnózisa és kezelése

NAGY Gábor, KAMONDI Anita, PÁNCZÉL Gyula, VAJDA Krisztina

A spontán intracranialis hypotensio egy olyan ritka betegség, melyet spinalis liquorcsorgás okoz. Legjellemzőbb tünete a posturalis fejfájás; időben felismerve szövődménymentesen kezelhető. Késői felismerése azonban olyan súlyos szövődményeket eredményezhet, mint a subduralis haematoma, a sinusthrombosis, vagy akár az életveszélyes axialis herniatio. Előadásomban bemutatom a betegség diagnosztikáját, differenciáldiagnosztikáját, valamint etiológiáját. Ismertetem továbbá az OMIII-ben és a Flór... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az akut stroke modern képalkotó diagnosztikája

OLÁH László

A reperfúziós terápiák (intravénás thrombolysis, mechanikus thrombectomia) bevezetése merőben megváltoztatta az akut stroke képalkotó vizsgálatainak a szerepét. Míg intravénás thrombolysis során a képalkotók elsődleges szerepe a kontraindikációt jelentő állapotok kizárása volt, addig a mechanikus thrombectomiához már vascularis képalkotás is szükséges (CT-angiográfia, MR-angiográfia), hogy lássuk, van-e intracranialis nagyér-elzáródás, s hogy az elzáródás alkalmas-e neuroradiológiai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Étkezés mint rohamkiváltó faktor temporalislebeny-epilepsziában

TÉNYI Dalma, JANSZKY József, SCHULZE-BONHAGE Andreas

Bevezetés: A szakirodalomban számos potenciálisan epilepsziás rohamot kiváltó faktort írtak le. Vizsgálatunkban az étkezés rohamtriggerelő hatását tanulmányoztuk fokális epilepsziákban.

Módszerek: 100 beteg videóanalízis-vizsgálata során rögzített 596 epilepsziás roham került elemzésre. A rohamot megelőző 60 perc hosszúságú időintervallumot tanulmányoztuk aszerint, hogy volt-e étkezés; amennyiben igen, rögzítettük a táplálékbevitel és a roham indulása közötti latenciát. Általános... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Robotasszisztált idegsebészeti módszerek epilepszia, mozgászavarok és intraventricularis műtétek kapcsán

ERŐSS Loránd, BENKŐ Zsolt, NAGY Gábor, HALÁSZ László

A robotsebészet első prototípusait idegsebészeti műtétek céljából 1982 óta fejlesztik. Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban az első idegsebészeti robotasszisztált műtétet 2018-ban végeztük Parkinson-kór mély agyi stimulációs kezelése kapcsán. Azóta 71 robotműtétet végeztünk, valamint 3 műtéttechnikai irányt fejlesztettünk és alkalmazunk a napi rutinban:

1. A sztereo-EEG-elektródákat robottechnológiával epilepsziasebészeti kivizsgálás céljából 11 betegnél... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A GBA-asszociált Parkinson-kór klinikai jellemzői

MOLNÁR Mária Judit , GROSZ Zoltán, SZLEPÁK Tamás, BALICZA Péter, CSABÁN Dóra, BORSOS Beáta, ILLÉS Anett

Bevezetés: A GBA gén biallelikus mutációi a Gau­cher-kórért felelősek, ezzel szemben a monoallelikus érintettség a Parkinson-kór igen erős rizikófaktora. Napjainakban egy új monogénes Parkinson-betegségnek tekintik a GBA-asszociált kórképeket. A Parkinson-betegek 5–10%-ánál azonosítható kóroki variáns a GBA génben. Módszerek: Összesen 66 korai kezdetű Parkinson-beteg esetében és 137 kontrollegyénnél készült el a GBA vizsgálata újgenerációs szekvenálással (NGS). Egyes, az NGS-sel rosszul... tovább »