Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. SZEPTEMBER 15.

A növekedési hormont termelő hypophysisadenomák korszerű diagnosztikája és kezelése

CZIRJÁK Sándor

Az acromegaliát okozó hypophysisadenoma gyógyításának története egyidős az idegsebészettel. A múlt század első feléig a műtét célja a beteg életének megmentése volt; később a daganat radikális eltávolítása mellett a komplikációmentes, minimális mortalitású és morbiditású műtétre törekedtek.

HUN 2006;16(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A magzat kedélyállapotára utaló, szonográfiával kimutatható arckifejezések - A mimika a magzati etológia része

JAKOBOVITS Ákos

A szerző a terhesgondozás folyamán ultrahangkészülékkel vizsgálta koronális síkban a magzatok arcát és arcvonásaiknak változását. A gyermekek és a felnőttek magatartásából kiindulva az arckifejezések változásai a kedélyállapotra utalnak.

HUN 2006;59(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Magzati veszélyeztetettség az újabb vizsgálatok tükrében

BODA Domokos

Az utóbbi években a bizonyítékokon alapuló orvostudomány kritériuma szerint végzett széles körű kutatás nyomán a magzatok terhesség alatti veszélyeztetéséről rövid idő alatt igen nagy ismeretanyag gyűlt össze. Ennek következtében a magzati veszélyeztetés terén az állásfoglalás sok szempontból pontosabbá vált, számos korábbi feltételezés túlzottnak és alaptalannak bizonyult, a veszélyeztetettség köre szűkült.

HUN 2001;11(08-09)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája

SORONCZ-SZABÓ Tamás

„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.

HUN 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁJUS 20.

Szelektív terhességmegszakítás congenitalis anomáliára discordans többes terhességben

PATKÓS Péter, HRUBY Ervin, PAPP Csaba, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

Ikerterhességek azon különleges eseteiben, amikor csak az egyik magzatnál áll fenn praenatalis diagnosztikai módszerekkel igazolható súlyos rendellenesség vagy betegség, a másik magzat pedig egészséges, mintegy húsz éve van lehetőség szelektív terhességmegszakításra, az egészséges magzat megmentése és életkilátásainak növelése érdekében.

HUN 2001;11(05)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Érett újszülöttek postasphyxiás eredetű születési károsodása és megelőzésének esélyei

PAPP Zoltán

A szerző áttekinti a magzati hypoxia és asphyxia etiopatogenezisét és definícióját, az érett magzatok postasphyxiás károsodásának lehetséges formáit, az agyi bénulás gyakoriságát és neurológiai következményeit. A hypoxiás állapotok szűrőmódszerei közül kiemeli a színkódolt és pulzus Doppler-technikát (flowmetria), a kardiotokográfiát (CTG), a nonstressz tesztet és a biofizikális profilt, továbbá az amnioszkópiát és a magzati pulzoximetriát. Az asphyxia profilaxisával összefüggésben hangsúlyozza a prekoncepcionális és praenatalis gondozás jelentőségét, az anyai meg betegedések fontosságát, a lepény, a köldökzsinór és a magzat kóros állapotait, valamint a szülés alatti tényezők szerepét. A brit szülészek ajánlása is megerősíti a Magyarországon eddig folytatott gyakorlatot, hogy CTG-eltérés esetén a fejbőrvér pH-jának meghatározása, vagy ennek hiányában császármetszés végzése indokolt. Végül a szerző az érett újszülöttek még mindig nagyszámú hypoxiás agykárosodása miatt szükségesnek látja a császármetszések számának emelését fenyegető intrauterin magzati asphyxia esetén.

HUN 2000;10(02)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A magzat agyának hemodinamikai adaptációja

JAKOBOVITS Ákos, HENDRIK Jörn

A szerzők 104, terminusban született magzat vérke­ringését tanulmányozták a világrajövetelük előtt. Összesen 254 alkalommal vizsgálták az arteria cerebri media és a köldökzsinór-arteriák véráramlási sebességének hullámformáit színes Doppler-szono­gráfiás készülékkel. 52 magzat a terhesség korának megfelelően fejlődött, az átlagos születési súly 3409,2 g volt, míg 52 magzat kisebb, 2272,1 g-os súllyal született. Szerzők az agy hemodinamikai adaptációját figyelték meg a lepényelégtelenség mi­att retardált magzatokban. A kontrollokhoz viszonyít­va placentainsuHicientia eseteiben a köldökzsinór­ arteria véráramlása akadályozott volt, amit a na­gyobb indexértékek jeleztek. Ezzel egyidejűleg az arteria cerebri media indexei csökkentek, utalva a véráramlás javulására. A normálisan fejlett magza­tok és a lepényelégtelenség miatt retardáltak arteria cerebri media indexei közül csak a szisztole/diasz­tole hányados, a köldökzsinór-arteriának pedig a pulzatilitási indexe és a szisztole/diasztole hányadosa különbözött szignifikánsan. Szembetűnőbb lett a különbség a lepényelégtelenség okozta retardált és a normálisan fejlett magzatok kö­zött, amikor az arteria cerebri media/arteria umbili­calis indexeinek hányadosát hasonlították össze. A retardáltak mindhárom indexértékének hányadosa a normálisan fejlett magzatokétól szignifikánsan kisebb (pulzatilitási index 1,03 versus 1,60; rezisztenciain­ dex 0,84 versus 1,19 ; szisztole/diasztole hányados 1,01 versus 2,02) volt. Az egyéb okok miatt kis súlyú magzatok arteria cerebri media/arteria umbilicalis indexeinek hányadosai a kontrollokéhoz voltak hasonlók. Az agy hemodinamikai adaptációját a vérellátás elégtelensége váltotta ki, és ennek következmé­nye volt a retardált növekedés. Azon kis súlyú mag­zatok esetében, akiknél a vérellátás csökkenését nem tapasztaltuk, az agy keringési adaptációja hiányzott.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Hydrocephaliában és agyvérzésben szenvedő magzatok dinamikus és színes doppler-ultrahang vizsgálata

JAKOBOVITS Ákos, JÖRN Hendrik

A szerzők hydrocephalia, intra- és periventricularis vérzés eseteiben végzett dinamikus és színes Doppler-szonográfiás vizsgálataikról számolnak be. Az arteria cerebri media rezisztencia- és pulzatilitásindex-vizsgálata szórt: normális alatti, normális (10-90 percentilis) és normális feletti értékeket mutatott. A toxaemiás terhes agyvérzéses magzatának arteria cerebri media rezisztencia- és pulzatilitásindexe a magzat állapotának rosszabbodásával nőtt. A diasztolés áramlás leállása, illetve a visszafelé folyás mind az arteria cerebri mediában, mind a köldökzsinór-arteriában a magzat életveszélyére utal.

HUN 1994;47(07-08)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚNIUS 29.

Diagnosztikus lehetőségek az embrió implantációja előtt

SZTANYIK László, URBANCSEK János, BÁRÁNDY Zsolt, TÓTH-PÁL Ernő, PAPP Zoltán

Az orvostudomány régi törekvése, hogy meg előzze a károsodott, beteg magzatok világra jöttét. A praenatalis diagnosztika, a mai szülészet egyik legfontosabb területe az utóbbi egy-két évtizedben sokat fejlődött, és hatékonyan működött. A molekuláris biológia, a genetika és az asszisztált reprodukció terén történő rohamos fejlődés lehetővé tette egy új fejezet, a preimplantációs genetikai diagnosztika létrejöttét. Preimplantációs genetikai diagnosztikán a beágyazódás előtt álló preembrió genetikai analízisét értjük, amelyet anélkül végzünk, hogy a preembrió életképességét és eredeti tulajdonságait megváltoztatnánk. Legjobban bevált módszere az in vitro fertilizációval fogant preembrió biopsziája és az eltávolított egy-két sejt gyors genetikai vizsgálata. Ilyen gyors analitikai eljárás a polimeráz láncreakció és az in situ hibridizáció, amelyekkel bizonyos genetikai kórképeket célzottan vizsgálhatunk, illetve a preembrió nemét megállapíthatjuk. Számos egyéb módszerrel is folynak biztató kísérletek, közülük az eredményesebbeket röviden ismertetjük.

HUN 1994;4(06)

Ideggyógyászati Szemle

1969. MÁJUS 01.

Az izomorsók szöveti fejlődése

STIPULA Magda, ABONYI Eszter

Különböző korú magzatok és csecsemők izomorsóit tanulmányoztuk 2 hónapos embryotól 6 hónapos csecsemőig. Megfigyeléseinket a következőkben foglaljuk össze: 1. A myotube stádiumból az intrafusalis rostok kialakulása emberben a 2. embryonális hónapban indul meg. 2. Az intrafusalis rostok kezdetben maglánc rost jellegűek. 3. A magzsák rostok kialakulása a 3. magzati hónapban a magvak további szaporodása és aggregátiója kapcsán indul meg. 4. Az izomorsó kötőszövetes tokja a 4. magzati hónapban kezd kialakulni. 5. A 6. magzati hónapban az izomorsók innervatios képe az ún. simpla izomorsóknak felel meg. 6. Újszülöttben ún. „complex” izomorsókat találunk, ahol az intrafusalis rostok subnerualis apparatusa is jól kimutatható. 7. Az intrafusalis rostot magzatban és csecsemőben nagyobb átmérővel bírnak, mint az extrafusalis rostok. 8. Felnőtt emberi izomorsókban magzsák rostot csak kóros körülmények között találtunk.

HUN 1969;22(05)