Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2014. JÚNIUS 20.

Poszttraumás növekedés a rákbetegek körében

TANYI Zsuzsanna

Napjainkban a pszichológiai trauma negatív következményeinek vizsgálatán túl egyre inkább reflektorfénybe kerül a jelentős distresszel együtt járó életesemények pozitív hozadéka is, amelyet a kutatók általában poszttraumás növekedés (PTN) néven emlegetnek.

HUN 2014;24(05-06)

Hírvilág

2013. DECEMBER 13.

Nem lettünk depressziósabbak

Megint szembe kell néznünk azzal, milyen a magyarság lelkiállapota – mondta dr. Túry Ferenc, az intézet igazgatója, hozzátéve, hogy az egészségügyi tervezés alapjaként kell tekinteni a Hungarostudy megállapításaira, hiszen sok olyan szociális háttértényezőre derült fény, amely új szempontokat ad például a népegészségügyi program alakításában.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A stressz előhozza az emlékeket

Az idegtudomány szakértői nemrégiben felfedezték, hogy a stressz felerősítheti a nem kapcsolódó, általános emlékeket. Eredményeik megnyithatják az utat a poszttraumás stressz-betegség (PTSD) és más, hasonló állapotok kezelése felé.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyász és a depresszió a DSM-IV tükrében.

A gyász által kiváltott hangulatzavar a DSM-IV-ben kizárja a depresszió diagnosztizálását. Ennek értelmét megkérdőjelezve tanulmányozták kutatók, hogy vajon fennállnak-e lényeges különbségek a gyógyszer és a más életesemények által okozott depresszió között.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Öngyilkossági gondolat és az egészségi állapot összefüggése fiatal nők körében

SUSÁNSZKY Éva, HAJNAL Ágnes, CSOBOTH Csilla

Az orvoshoz fordulás szélsőséges esetei közismertek: bizonyos betegek gyakran és szükségtelenül keresik fel orvosukat a legapróbb panaszokkal is, tüneteiket erősen figyelik és túlértékelik, miközben másokat egészségi állapotuk elhanyagolása, a tünetek észlelésének hiánya, azok elhárítása jellemez. A testi folyamatok, tünetek észlelése és minősítése, és ezen belül az egészségi állapot önmegítélése számos tényezővel mutat kapcsolatot: szorosan kapcsolódik kognitív sémákhoz, kultúrához, személyiségjellemzőkhöz, ismeretekhez, aktuális emocionális állapotokhoz, a reálisan fennálló megbetegedésekhez.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A szülés medikalizációja

DR.BÁNFALVI Attila

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A szerotoningén rejtélyének leleplezése

Egyik metaanalízisben kimutatták, hogy a gének és a környezet közötti kölcsönhatás nem áll kapcsolatban a depresszióval. Ezzel régi dogma dőlt meg, kérdésekkel teli űrt hagyva maga után.

HUN

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Életesemények vizsgálata Magyarországon

NAGY Judit

A szociális sebezhetőség modelljében az életesemények-koncepció a szociális térben jelentkező, mentális betegségekre hajlamosító erők, életesemények mérőszáma, amelyeknek stresszértéke összeadódik. A Paykel által kidolgozott életesemények-skála a nemzetközi gyakorlatban használt kérdőív. A vizsgálat célja az életesemények-skála magyarországi adaptálása és bevezetése a hazai gyakorlatba, eredményeink nemzetközi összehasonlítása, az egészséges és a betegpopuláció összevetése, valamint elemzése a szociális adatok szerint is.

HUN 2004;14(10)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Szociológiai és pszichológiai tényezők jelentősége az ichaemiás stroke patogenezisében

MENDE Lilla, JÓRI Birkás Adrien, FAZEKAS Gábor, FAZEKAS András

A szerzők - korábbi vizsgálataik folytatásaként - a szociológiai és a pszichológiai tényezők ischaemiás stroke patogenezisében betöltött szerepét kutatják. Munkájuk első részében beteg- és a kontrollcsoport adatainak összehasonlításával a stroke-ot megelőző 5 éven belüli életesemények számát, súlyát és jellegét, azok időbeli eloszlását, a második részben a stresszhatással való megküzdés sajátosságait (coping) és további pszichés jellemzők jelentőségét vizsgálták. Kimutatták, hogy a stroke-ot megelőző távolabbi időszak csökkent, a stroke-ot közvetlenül megelőző időszak fokozódó stresszhatása, a coping gyengesége, a fokozott mértékű emocionális instabilitás, szorongás, ellenségeskedés, valamint a csökkent hivatástudat a stroke kialakulásában szerepet játszhat. Az életesemények jellege, a „globális A típusú” viselkedés, az idősürgetettség és a versengő munkavégzés indifferensnek tekinthető. Eredményeik alapján a stroke-prevenciós programnak komplex feladatkört kell betöltenie a szomatikus, szociológiai és pszichológiai tényezők együttes figyelembevételével.

HUN 1996;49(09-10)